Egyáltalán nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság között zajló hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik - mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-nek.
A miniszter arra reagált, hogy egyes magyar médiumok szerint a nemzetközi hitelezők és a magyar tárgyalódelegáció közötti tárgyalások "szakításközeli állapotba" kerültek, a többi között a magyar kormány által október elején indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt.
Az [origo] pénteken számolt be arról, hogy elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között, az IMF-nél házon belül már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel. A magyar kormány IMF-ellenes kampánya az utolsó cseppek egyike lehetett a pohárban, és a Valutaalapnál már csak akkor fognak foglalkozni Magyarországgal, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot látnak. Erről bővebben itt olvashat.
Varga Mihály szerint az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén a magyar delegáció tagjainak tárgyalásain óhatatlanul szóba került a médiakampány ügye, de a nemzetközi szervezetek professzionális módon állnak a tárgyalásokhoz, így az nem befolyásolja érdemben a hiteltárgyalások folytatását.
Vannak vitáik
A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint nem várható, hogy azelőtt folytatódnának a tárgyalások, hogy az Európai Bizottság november 7-én nyilvánosságra hozza új, őszi makrogazdasági előrejelzéseit. "November 7-ig biztos, hogy érdemi dolog nem történik, addig szerintem a valutaalap is átvizsgálja döntéseinket" - fogalmazott a miniszter.
A tárca nélküli miniszter szerint némi véleménykülönbség érzékelhető a két tárgyalópartner között. Mint mondta, az Európai Bizottság sokkal fontosabbnak tartja a három százalék alatti hiányt, míg a valutaalap inkább az intézkedések minőségére, a strukturális átalakításokra teszi a hangsúlyt.
A magyar gazdasági és pénzügyi mutatók kedvező alakulását idézve Varga Mihály hangsúlyozta, ezek azt mutatják, hogy a kormány fontosnak tartja a pénzügyi egyensúlyt. "A kérdés az, hogy a növekedés ösztönzésére milyen lépések szükségesek, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja, hogy a növekedés, nagyrészt külső okok miatt, jóval szerényebb, mint amit vártunk" - tette hozzá.
A miniszter szerint az IMF a hagyományos eszközöket preferálja, így júliusban a szociális támogatások lefaragására, a tömegközlekedés támogatásának csökkentésére, illetve helyi önkormányzatok támogatásának csökkentésére tett javaslatot, azaz "a kiadáscsökkentés volt a hangsúlyosabb".
Varga Mihály elmondta: a magyar kormány részére ezeket vetették fel, amellett, hogy olyan adók jogosultságát vitatták, mint amilyen a bankadó és a pénzügyi tranzakciós illeték. "Ebben vitánk van, ez nem új, azt júliusban is láttuk már, hogy ezekben eltérnek az álláspontok" - közölte.
Varga Mihály pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen már kicsit árnyaltabban fogalmazott: azt mondta, a tárgyalások sorsa azon múlik, hogy mennyire értik meg Brüsszelben és Washingtonban, hogy ennek a kormánynak van saját elképzelése, saját programja, és egy hitelmegállapodással hozzá lehet tenni ehhez a programhoz. Ha ezt nem ismerik fel, akkor nagyon sokáig fognak húzódni a tárgyalások, és a végén nem lesz eredmény - jelentette ki. "Van olyan kormány, ami szolgai módon mindenféle megszorítást végrehajt, és van olyan, ami sarkára áll és megpróbálja saját nemzetének érdekeit képviselni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerencsére vannak korrekt megállapodások is. Varga ezután megszavaztatta a rendezvény mintegy száz emberből álló hallgatóságát. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy Magyarországnak nem kell megállapodást kötnie a nemzetközi szervezetekkel.