Feneketlen étvággyal nyeli a pénzünket az állam

Milliárdos kiadásba veri magát az állam azokkal a prémium állampapírokkal, amelyekre az inflációt meghaladó kamatot fizet. Aki ide teszi a pénzét, jól jár, de hogy az államnak ez miért éri meg, nehezen érthető. Az IMF-tárgyalás elodázásához ugyan segítség ez a költséges módszer, de hosszabb távon kiszúr magával, ráadásul újabb kemény ütést visz be a bankoknak és rajtuk keresztül a vergődő magyar gazdaságnak.

Az infláció egyre nő, a banki kamatok viszont csökkenek. Aki nem köti le ügyesen a megtakarítását, az elveszíti pénze vásárlóértékének egy részét akkor is, ha a bankban tartja. A problémára jó megoldást nyújtanak a prémium államkötvények (amelyek az inflációhoz igazodva fizetnek kamatot), csakhogy ezzel félig maga alatt vágja a fát az állam. Saját maga finanszírozásához drágán jut forráshoz, és közben a bankok elől szipkázza el a pénzt, így azok még kevésbé tudnak hitelezni.

Talicskával toljuk a pénzt

A legfrissebb adatok is arról szólnak, hogy a lakosság folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben talicskázza be a pénzt az állampapírokba: csak szeptemberben 36,8, idén pedig összesen 335 milliárd forintot bíztak az államra a magyarok. A teljes állomány így átlépte a 800 milliárdot. A nem kifejezetten lakosságnak szánt papírokkal (mezei államkötvények, diszkontkincstárjegyek) együtt mára már bőven ezermilliárd forint felett lehet az emberek kezében levő papírok értéke.

A befektetők részéről ez teljesen racionális döntés. A legtutibb megtakarítást kínáló, az infláció felett 3-4 százalékot adó prémium kötvények mellett a kamatozó kincstárjegyek és a kincstári takarékjegyek is a bankbetétekkel versenyképes hozamot nyújtottak az idén. Látható, hogy a bankok egyre kevésbé tudnak versenyre kelni az állammal az emberek spórolt pénzéért folytatott harcban, és ez így lesz jövőre is.

Mivel az infláció továbbra is magas, növekedés nincs, a többszörös kamatvágás pedig egyre alacsonyabb banki kamatokat szül (aminek folytatását tervezik a monetáris tanács külső tagjai), arra lehet számítani, hogy a prémium kötvények előnye csak nő majd, és ezzel a népszerűségük is.

Kiszorítás extra állami pénzből

Noha a teljes lakossági állományon belül a kimagasló kamatot fizető, inflációkövető papírok aránya csupán 26 százalék (ezeket csak az államkincstár fiókjaiban lehet kapni, míg a többit bankoknál, illetve a postákon is be lehet szerezni), így is többmilliárdos nagyságrendű extra kamatkiadást jelentenek az államnak.

Emiatt érvényesül egy úgynevezett kiszorító hatás, amely például a jegybank szerint roppant káros. "A bankoknak nemcsak egymással, hanem az állammal is versenyezniük kell a hazai forrásokért. Ez különösen azért lehet kritikus, mert mind az állam, mind pedig a bankrendszer jelentős forrásmegújítási igénnyel jelentkezik a következő években. Az EU/IMF-megállapodás ezt a kiszorító hatást is mérsékelheti" - hívták fel a figyelmet már az áprilisi stabilitási jelentésben. Azóta azonban egyre több jele van annak, hogy a kormány próbálja magát távol tartani a nemzetközi szervezetekkel való együttműködéstől.

A hétfőn megjelent friss jegybanki pénzügyi stabilitási jelentés nem is hozza fel az EU/IMF-megállapodás esetlegesen pozitív hatását, ellenben újra kiemeli, hogy az állam beszállása a megtakarításokért folytatott versenybe lassíthatja a bankrendszerben a finanszírozási modellváltást - vagyis az anyabankok által kiszívott források helyére igen jól jönnének a lakossági megtakarítások.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy tanulmány publikálásával, illetve fizetett hirdetésként történő megjelentetésével reagált a kritikákra, bemutatva, hogy nincs is kiszorító hatás. Hosszú idősorokra támaszkodva azt mutatták ki, hogy általában nem szívja el az állampapír a pénzeket a bankból, ráadásul hiába lenne több pénz a bankokban, azok akkor sem hiteleznének többet. Ezzel szemben már a jegybank idei első félévi statisztikái is egyértelműen arra utaltak, hogy idén nem kis részben a bankokból hordják át a pénzt a hazai kisbefektetők az állampapírokba. Pedig nyárig még nem volt óriási a különbség az akciós betétek és a legjobb lakossági állampapírok között, az az időszak most jön majd.

Azt már korábban kifejtették a jegybanki szakértők, hogy miért lenne fontos a bankoknak a lakosság spórolt pénzének begyűjtése. A lényeg: ha a bankokból gyorsabban tűnik el a külföldi forrás, mint ahogy bővülnek a hazai megtakarítások, akkor ez növekedési áldozathoz vezet, és visszahat az ország adósságának fenntarthatósági kockázatára. Márpedig az anyabankok forráskivonása megállíthatatlan tendenciának tűnik, és nem csak a magyarországi bankokat érinti. Igaz, Magyarországon ez a folyamat az átlagnál durvább. A válság előtt nálunk az esztelen túlhitelezés miatt magasabbra futott a forráskihelyezés, és a bankokat sanyargató kormányzati politika miatt most mélyebbre zuhant.

A bankrendszer stabilitása felett is őrködő MNB stábja érezhetően komolyan aggódik a lakossági pénzek állam általi elszipkázása miatt. Király Júlia alelnök egy júniusi konferencián úgy fogalmazott: rossz alternatíva, ha a lakossági pénzek állampapírba áramlanak, azoknak ugyanis az államadósság finanszírozása helyett a hazai gazdaságot kellene élénkíteniük. Ezért szívesebben látná ezeket a pénzeket bankbetétben vagy akár befektetési jegyekben.

Az IMF miatt kell a pénz?

Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese ezzel szemben úgy véli, hogy kifejezetten jó, ha a megtakarítások állampapírba áramlanak, az erre való törekvés pedig nem magyar specialitás, hanem nemzetközi tendencia. Szerinte éppen a bankokban veszne el a pénz, mivel a hitelezést, így a növekedést egyáltalán nem élénkítették a lakossági források az elmúlt 3 évben, azok a megállíthatatlan anyabanki forráskivonás áldozatául esnének.

Samu János, a Concorde elemzője viszont azt emeli ki, hogy a magánszektor és az állam együttes finanszírozási szükségletét nem csökkenti az, ha az állam elszívja a bankokból a megtakarításokat. Attól, hogy az állam és a magánszektor ugyanazért a pénzért versenyez, az ország sérülékenysége nem változik. A hitelezési aktivitást befolyásoló hitel/betét mutatót viszont az anyabanki forráskivonás mellett is javítják a lakossági pénzek, tehát mindenképp szerencsésebb lenne, ha a banki betétállomány nőne. Az elemző szerint nehéz nem észrevenni azt, hogy az állam az IMF-megállapodás elkerülése vagy legalább eltolása érdekében próbál a lehető legtöbb forrásból pénzhez jutni, és ebbe illeszkedik az, hogy ráhajt a lakossági megtakarításokra.

Annyira átpolitizált ez a kérdés, hogy szinte kár gazdasági vonatkozásokat keresni - mondja egy névtelenséget kérő elemző. Szerinte maga a miniszterelnök is többször kérte is a lakosságot államkötvény-befektetésre, a közszolgáknak pedig automatikus számlanyitást terveznek a kincstárnál. Szerinte semmi másról nem szól a történet, mint hogy a kormány minél tovább függetleníteni tudja magát a nemzetközi szervezetektől, a lehető legtovább kitolja azt az időpontot, ameddig IMF nélkül is finanszírozni tudja magát. Amúgy pedig semmi racionális magyarázat nincs arra, hogy jókora kormányzati támogatással, több száz milliós reklámkampányokkal késztessék az embereket az állampapír-vásárlásra.

A világ legjobb befektetése - jövőre is

Mivel az infláció a jelenlegi prognózisok szerint a következő években is tartósan magas lesz, az a három inflációkövető kötvény, amely jelenleg elérhető a kincstárnál, jövőre is csúcsbefektetésnek ígérkezik a minimálkockázatú kategóriában. A 2015/K, a 2016/I és a 2017/I kötvény is névértéken kapható, s a középső 3,5, a másik kettő 4 százalékos prémiumot fizet az inflációra. A kamatmegállapításnál a 2016/I-nél az októberben az előző év októberéhez viszonyított inflációt veszik alapul, a másik kettőnél a januárit. A jelenlegi inflációs prognózisok alapján számolva mégis a 2016/I papír fizetheti majd a következő időszakra a nagyobb kamatot, mivel januárig csökkenő lesz az inflációs trend. A 2016/I esetében egészen 2013 novemberéig kitarthat a 9 százalék feletti kamat, a másik két kötvénynél viszont inkább 8,5 százalékkal célszerű számolni, viszont jövő márciustól még egy teljes évig.

Érdemes a várható befektetési időtávot is figyelembe venni a döntésnél. A 2015/K papír futamidejéből már csak 2 év 4 hónap van hátra (és ebből csak az utolsó 1 év kamatát nem lehet még megjósolni), a 2016/I az adott év novemberében, a 2017/I márciusban jár le. Aki lejárat előtt akar megválni a papíroktól, általában 2 százalékos veszteséggel számolhat, az ÁKK jellemzően 98 százalékos árfolyamon vásárolja meg azokat. A prémium államkötvények kamatelőnye a következő hetekben valószínűleg tovább nő a többi lakossági állampapírhoz képest, mivel az utóbbiak kamatát lefelé mozdítja majd a jegybanki kamatcsökkentés-széria.