Mozgóbolttal éltem túl a válságot

A cukrászatom nem ment, de a mozgóbolt reklám nélkül is nyereséges volt - mondta Csiszár Ádám az [origo]-nak. Nincs egyedül, a mozgóboltozás szinte mindenkinek bejön, ha forgalomban nem is, darabszámban minden 10. élelmiszerbolt már egy mikrobuszban van. Akinek nincs alkalmazottja, annak munkás az üzleti modell, de stabil pénzt jelent a családnak.

"Komolyan mondom, van, amikor versenyzünk, hogy ki ér ide előbb" - mondja a Nógrád megyei Tereskén reggel háromnegyed kilenckor egy mozgó pékautó sofőrje, aki egy közeli pékség termékeit árulja a környékbeli falvakban. A vezetőfülkében harsog a metál, a falu utcáit mégis az autó hangszórójából szóló csilingelő dallam tölti meg, hirdetve, hogy jöhetnek az utcára a helyiek, megjött a kenyér. A faluban két pékség is árul autóból, ma ő érkezett először. Az emberek pedig jönnek, dicsérik a bagettet és a kenyeret. Tereskére nemcsak a két pék jár, hanem napi rendszerességgel egy mozgóbolt, nyáron fagylaltos, és van, hogy húsos és zöldséges is.

Tavaly év végén 44 ezer élelmiszerbolt volt az országban, a mozgóboltok részaránya mintegy 10 százalékos lehet, vagyis körülbelül 4-5 ezer működhet belőlük - mondta az [origo]-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Igaz, ebben benne van a nagyáruházak parkolóiban illatozó grillcsirkés lakókocsi is.

A mozgóbolttal éltem túl a válságot

A mozgóboltok száma 2009 után ugrott meg, amire a válság is rátett egy lapáttal. Eleinte azokra a településekre mentek, ahol az utolsó bolt is bezárt, de mostanra ott is megjelentek, ahol egy-két kisebb bolt még talpon maradt. Előnyük, hogy kisebb a rezsijük a hagyományos boltokéhoz képest, de még fontosabb, hogy nagyon rugalmasan tudnak alkalmazkodni a kereslethez. Az általuk lebonyolított fogalom viszont nem arányos a tízszázalékos részarányukkal, általában kisebb a forgalmuk - mondja Vámos György.

"A mozgóbolttal éltem túl a válságot" - mondta Maszlik Zoltán egyéni vállalkozó, aki 100 tehenet tart, és 320 hektáron gazdálkodik a Nógrád megyei Szentén. A feldolgozóktól 78 forintot kapna egy liter tejért, de a mozgóboltból árusítva közel kétszázat is fizetnek érte. 2007-ben kezdett autóból árulni egy parkolóban, mostanra már az alkalmazottja hordja a tejet 13 településre, előre meghatározott időpontban, az ott lakókon túl cukrászdáknak, önkormányzati intézményeknek és közkonyháknak.

"Ennek van jövője, enni, inni mindig kell" - mondja. Most a megtermelt tej kétharmadát adja el az autóból, de jövőre már csak erre alapozna. A terv hátterét egy megnyert uniós pályázat adja, amelyből tejfeldolgozót épít, és beruház egy új autóra is, amivel Vác és Budapest irányába szeretne terjeszkedni. "Túl nagy csoda nincs, nem dúskálunk, de a feldolgozással együtt meg tudunk élni" - mondta Maszlik Zoltán. Azt mondja, hogy annyian keresik a tejből készült élelmiszereket, hogy már nem is tudja kiszolgálni az igényeket.

A cukrászda nem jött be, a mozgóbolt igen

Az eredetileg ének-történelem szakos tanár Csabuda Péter két éve járja mozgóboltjával a nógrádi falvakat. Az "Én elmentem a vásárba fél pénzzel" című gyerekdalt játssza hangszórójából, jelezve, hogy tejtermékekkel, pékárukkal, felvágottakkal, valamint a zöldségekkel és gyümölcsökkel megrakott autója megérkezett. Minden nap fél ötkor kel, felpakolja az autót, és elindul körútjára. Beszerző és eladó egy személyben, alkalmazottja nincs. Most keres annyit, hogy abból el tudja tartani a családját, fizetni a hiteleit, de arra egyelőre nem futja, hogy bővítsen.

Jó üzletnek tartja a mozgóboltokat Csiszár Ádám is, aki korábban Győr-Moson-Sopron megyében járta az utakat. Cukrászsüteményeket árult, és azért hagyta abba - reményei szerint csak átmenetileg -, mert megszűnt a bérleti joguk a cukrászdára, ahol a süteményeket készítették. "Újra belevágnék, de csak mozgóboltba. A cukrászda nem csinált hasznot, míg a mozgóbolt reklám nélkül is nyereséges volt" - mesélte.

Van, aki nem örül nekik

Az utakat járók sikerének nem mindenki örül. A faluban a kisboltos biztos, hogy nem szereti a mozgóboltost - mondja Vámos György. Nagyon erős konkurenciát jelent, rugalmas, és árban is versenyképes - sorolja az indokokat.

"Egy helyet kellene nekik kijelölni, most összevissza szaladgálnak" - panaszolja a tereskei boltos, aki úgy érzi, hogy neki sokkal több előírásnak kell megfelelnie, mint a mozgóboltosoknak. "Ezeké lesz a jövő, de ilyenben én már biztos, hogy nem veszek részt, inkább nyugdíjba megyek" - mondja lemondóan. Meggyőződése, hogy ezeket a boltokat nem ellenőrzi senki. Maszlik Zoltán ugyanakkor azt mondja, hogy az ellenőrzésből ők sem maradnak ki. "Volt, hogy a parkolóban már ott várt az ÁNTSZ, mire odaértünk."

Nem úgy indul egy mozgóbolt, hogy az ember beül a Trabantba, és uzsgyi. Számos előírásnak meg kell felelniük - mondja Vámos György. Ha állati eredetű terméket árulnak, engedélyt kell kérniük, és ugyanúgy be kell tartaniuk az élelmiszer-higiéniai előírásokat is. Csabuda Péter szerint ő is megfizeti például a szerviz, a gépjárműadó, a hűtő-fűtő raktár, a HACCP-rendszernek megfelelő hűtő költségeit. "A sima boltosok is fejleszthetnének, ők is dolgozhatnának napi 12 órát, ők is megtehetnék, hogy kihordják a krumplit" - mondja.

Az önkormányzatokkal is meg kell küzdeniük

Van, ahol az önkormányzatok is küzdenek a mozgóboltokkal. Nemrég a Kisalföld című lap számolt be az újkéri polgármester és egy mozgó húsboltos csatájáról. Hettlinger Károly polgármester sérelmezi, hogy a mozgóboltok a helyi vállalkozókkal ellentétben nem fizetnek iparűzési adót. "Régi vesszőparipám ezen ügyek helyi rendeletben történő szabályozása, amelyet talán az új felállású önkormányzati hivatal közreműködésével meg tudunk oldani" - mondta a lapnak.

Ha valaki minden feltételnek megfelel, nem tagadható meg tőle a mozgóbolt - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György elmondása szerint több önkormányzat kezdetben úgy próbálta védeni kereskedőit, hogy kitiltotta a mozgóboltokat, de az alkotmánybíróság több ilyen rendelkezést megsemmisített. Most van, aki közterület-foglalásért kér pénzt, máshol a parkolási szabályokat szigorították meg.

A minőség és a kedvesség a titkuk

Az általunk megkérdezett mozgóboltosok arról számoltak be, hogy ahol kérnek, napi 500-1000 forint helypénzt kell fizetni. Azt mondták, ahol horribilis összeget kérnek, oda inkább nem mennek, viszont ahol nincs bolt, ott általában nem kell fizetni. Az 500-1000 forintos díjjal számolva egy-egy mozgóbolt akár évi 150-300 ezer forintos bevételhez juttathatja az önkormányzatot, ráadásul lehet, hogy az útvonalán több településen is fizetniük kell.

Kisgyereknél nem zenélnek

Van, ahol nem az esetleg elmaradó önkormányzati bevételek, hanem az egymást váltó mozgóautók zenélése okoz bosszúságot a helyieknek. A tereskei önkormányzathoz ilyen panaszok egyelőre nem érkeztek, a megkérdezett mozgóboltosok szerint viszont néha előfordul, hogy szólnak miatta. "Felírtuk a házat, ahol kisgyerek van, ott nem zenéltünk" - mondta a győri cukrász. "Nem reklámoztunk, mert nem volt rá pénz, a zene viszont kihívta a házak elé a vásárlókat" - tette hozzá.

Maszlik Zoltán autója viszont nem zenél, inkább szórólapozik, és minden településre fix időpontban megy. Azt mondja, inkább ne legyen rossz a szájíze senkinek miattuk, ő személy szerint nem örülne az zenélésnek.

A nógrádi faluban a megkérdezettek többségét nem zavarják a hangos autók, inkább örülnek, hogy van lehetőségük vásárolni. Szátokon a mozgóboltra váró, az időt az árokparton kapálgatással elütő, erős hatvanas éveiben járó asszony azt mondta, hogy nem maga miatt örül a mozgóboltnak, az az időseknek nagyon jó lehetőség. Csabuda Péter szerint a minőség és a kedvesség a titkuk, amit csak kevesen tudnak.