Százezreket kér az állam a dohányárusításért

A falvakon is százezer forintba kerül majd évente a dohányértékesítés joga, emellett a pályázati díjat is ki kell fizetni, és még letétbe is kell helyezni százezer forintot. A részletes kiírás még hiányzik, de a nemzeti dohányboltok pályázati felhívását nyilvánosságra hozta a kormány.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kiírta a "nemzeti dohányboltok" alapítására vonatkozó pályázatot, bár a kiírás szövege megjegyzi, hogy a részletes koncessziós pályázatot csak december 15-én fogják nyilvánosságra hozni.

A kormány állami monopóliummá teszi a dohánykereskedelmet, és jövő év július végétől csak a 20 évre adott állami koncesszióban lehet majd adni a cigarettát a "nemzeti dohánybolt" feliratú, elzárt értékesítőhelyeken.

A kormány honlapján megjelent kiírás szerint a 2000 fő alatti településen évente nettó 100 ezer forint lesz a koncessziós díj, 2000 és 10 000 fő közötti településen 160 ezer forint, 100 ezer fő felett 200 ezer forint, Budapesten, megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 240 ezer forint.

Ezeken túl 25 ezer forint pályázati díjat kell fizetni, és 100 ezer forintot letétbe is kell helyezni amelyet a pályázat végén visszakap, ha addig nem lép vissza. Az eredményhirdetés a benyújtási határidőt követő 30 napon belül megtörténik, a határidő egyszer újabb 30 nappal hosszabbítható. Újabb 30 nap után pedig megkötik a szerződéseket. A kiírás éppen csak a benyújtási határidőt nem árulja el, azt majd a részletes koncessziós kiírás fogja tartalmazni.

December közepétől a Széchenyi Programirodákon megtalálhatóak lesznek a pályázati kiírások, illetve a kormány, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. és a Széchenyi Programiroda honlapjáról letölthetőek lesznek.

A kiírás és a törvény szerint egy ember legfeljebb öt koncessziós jog birtokosa lehet, bár az eredeti tervben még kilenc jog szerepelt. A 2000 fő alatti településeken nem kell majd fenntartani dohányboltot, de ha lesz ilyen, akkor csak egy darab lehet belőle. A 2000 fő feletti településeken és a budapesti kerületekben legalább egy, és 2000 főnként még egy koncessziós értékesítő helyet kell majd kialakítani. Ha senki nem jelentkezne a dohánybolt jogáért, akkor az állam is működtethet dohányboltot. Szabály az is, hogy ha van több dohánybolt is a településen, akkor egy ember kezében nem lehet több mint a település dohányboltjainak kétharmada.

A szabályozás miatt a dohánykereskedők többször figyelmeztettek, hogy nőhet a feketekereskedelem aránya, miközben munkahelyek szűnhetnek meg. A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) szerint a jelenlegi 40 ezer értékesítő hely helyett jövő nyáron már csak 6-7 ezer trafik lehet. A Napi Gazdaság pedig úgy számolt, hogy kis üzemeltetőnek egyszerűen nem fogja megérni dohánybolti jogot venni, mert belátható időn belül nem fogja tudni kitermelni a beruházás árát.