Hat magyar, aki szerencsét próbál a válságban

Hisznek abban, hogy a válságban is van kereslet, csak szűkebb. Úgy érzik, piaci rést fedeztek fel, és ennél jobb munkát amúgy sem találnának maguknak. Hat újdonsült vállalkozóval beszélgettünk, akik válság ide vagy oda, kevés pénzből is megpróbálnak kitörni. Óriásmelltartókban, lemosható tetoválásokban vagy éppen a szuvenírbabákban látták meg a kiugrás lehetőségét.

A magyaroknak egyre kevesebb pénzük van, és a növekvő infláció miatt annak az értéke is csökken, miközben sokan devizahitelekkel küszködnek. A gazdaság nem növekszik, és abban is egyre kevésbé bízhatunk, hogy a német vagy európai lendület majd kihúzza az országot szorult helyzetéből. Eközben fiatalok ezrei hagyják el az országot, vagy tervezgetik, hogy máshol keresnek munkát, mert itthon nincs, vagy nem látják értelmét, hogy húsz évig dolgozzanak egy kis lakás áráért. A hírek ilyenkor bezáró cégekről, csődbe menő régi nagy nevekről, válságba jutott iparágakról szólnak.

Aki viszont nem akarja feladni, vagy úgy látja, más lehetősége nincs, mint előremenekülni, leginkább az interneten próbálkozik, keres magának egy feltételezett piaci rést, és bölcsészként, iparművészként vállalkozónak áll. Az [origo] hat nemrég indult, most induló vagy az indulást tervező vállalkozót mutat be, aki dacolva elvesztett állással, reménytelennek látott magyar körülményekkel és a válsággal megpróbál a saját lábára állni.

Jófejségre költenek

Az új dizájncégben gondolkodó Sipos Melinda úgy látja, hogy az alulról szerveződő dolgokra most nagy szükség van az országban. "Az embereknek elege lett a várakozásból, hogy történjen már valami, így inkább csinálják. Ahhoz, hogy legyen hazai könnyűipar, hazai dizájn és gyártók, állami stratégia kellene. De nincs, és nem is várhatunk rá tovább" - mondta.

Az üvegtervező végzettségű Sipos Melinda állítja, kivétel nélkül mindennap megfordul a fejében, hogy külföldön kellene szerencsét próbálnia, ötlete azonban egyelőre Magyarországon tartja: gőzerővel dolgozik azon három társával, hogy a mindennapi élethez szükséges használati tárgyakat tervező és gyártó céget hozzon létre. "Kicsit olyan lenne, mint az IKEA, egységes hangulattal, amely egybefűzi a lakberendezési és divattermékeket. Ezek nem drága, egyedi termékek lennének, hanem sorozatgyártásban előállíthatók". Az első termékcsalád tervei most készülnek.

Balla Zsolt ötletének megvalósításához nem kellenek százezrek. Miután júliusban eljött a Walt Disney magyar cégétől, stabil bevételi forrást keresve kitalálta, hogy ideiglenes tetoválásokkal fog kereskedni az interneten. Ez már létező termék, a gyerekek komoly hisztit képesek csapni a boltokban kapható lángoló koponyákért és pillangókért. Ő ezen túllépve felnőtteknek,terveztet feltörekvő magyar dizájnerekkel tetoválásokat, amelyeket az interneten árul majd. "Vannak még olyanok, akik jófejségre költenek, és egy szombati buli előtt rászánják egy koktél árát a 3-5 napig megmaradó tetoválásra" - mondta. A felfutást jövő tavaszra-nyárra várja, amikor beindul a fesztiválszezon, és újra látszik az embereken a bőr.

A piaci rés: óriásmelltartó

Komolyabb kezdőtőke nélkül indult Csikós Ákos is, akinek szintén az adta meg a lökést a régóta tervezgetett vállalkozás beindításához, hogy elvesztette a munkahelyét. A korábban internetes fejlesztőként dolgozó harmincas férfi online boltot nyit a napokban. Extra méretű melltartókat árul majd. Évek óta hallgatta baráti körben, hogy nem kapni a hazai boltokban D kosaras és attól nagyobb melltartókat, és amikor utánajárt, kiderült, hogy igazi piaci résre bukkant.

Magyarországon még nem álltak rá a nagy méretű melltartók gyártására

Az árut Angliából hozza be, ott már ráálltak az óriásmelltartók gyártására. Egy brit felmérés szerint a nők 80 százaléka hord rossz méretű melltartót úgy, hogy erről még csak nem is tud.

Sipos Melinda úgy érzi, nem igaz, hogy a válságban egyre kevesebbet költenek az emberek. Személyes tapasztalata az, hogy minden héten lát egy új kávézót, éttermet vagy gasztroboltot megnyílni a fővárosi utcákon. "Károgunk, hogy csökken a gazdaság, de ez egy vállalkozás szintjén nem azt jelenti, hogy nincsen piac, csak azt, hogy szűkültek a lehetőségek" - mondja magabiztosan a bölcsész végzettségű Heiszler Ákos, aki a napokban indul internetes borértékesítési oldalával.

Ő az adatokból azt olvassa ki, hogy a luxusra a világpiacon nagyon nagy a kereslet, ezért mer vállalkozásba fogni egy olyan nem közszükségleti cikkel, mint a bor. Vállalkozásának teljes profilját nem felfedve annyit elmondott, hogy olyan megoldást talált ki, mellyel különleges módon készül el a bor, és amelyet aztán egy új stratégia szerint juttatnak el a pincétől közvetlenül a fogyasztóhoz. Azt mondja, egyből az uniós, sőt a világpiacra szeretne lépni a termékeivel, mert az az interneten nem kerül semmibe.

A nagyitól tanulta, a Facebookon árulja

Nádvágó Folqa

Gyermeke megszületése után gondolta azt Juhász-Váczi Henriett is, hogy már nem menne vissza hajtós médiaigazgatói állásába. Férjével együtt kitalálták, hogy dizájn szuveníreket fognak tervezni és árulni, miután úgy látták, hogy vagy nagyon gagyi ajándéktárgyakat kínálnak a hazai boltok a turistáknak, vagy dizájnerdarabokat, de nagyon drágán. Valahová a kettő közé belőve alakították ki saját márkájukat, a Folqát. Ezek 9,5 centiméter magas, műgyanta alapanyagú, festett és mintázott figurák, melyek a magyar népi hagyományokat mutatják be.

Gyerekszülés után vágott bele vállalkozásába Lehoczky Léna is, aki idén februárban indította el Lenoushka nevű cégét: párnákból, függönyökből és ágytakarókból álló lakástextília-kollekciókat tervez és készít. Közgazdász végzettségével a gyerekei megszületése előtt multiknál dolgozott különböző márkák menedzselésén, de mire a gyerekek nagyobbak lettek, azt látta, hogy a válság által megtépázott munkaerőpiacon egyre nehezebben talál megfelelő állást.

Lehoczky Léna szerint a külföldön élő magyarok örülnek majd a párnáinak

Az ötlete megvalósításához szükséges tudást gyerekkorában szerezte meg a nagymamájától, később lakberendező-tanfolyamot végzett. Az induláshoz volt elég tőkéje, ráadásul van ideje kivárni azt is, míg az első néhány év után a cége nyereségessé válik majd. Tisztában van vele, hogy termékei számára nem elég a magyar piac, ezért már kezdettől fogva úgy készült, hogy a gazdaságilag jobb helyzetben lévő országok felé fordul. "Az ma már alap, hogy egy cégnek nem csak weboldala van. A Facebookon közösséget kell építeni, egyre inkább felértékelődnek a szakmai blogok, és a webshopom is hamarosan elindul" - sorolta Lehoczky Léna, hogy a Lenoushka életében milyen fontossággal bír az internet.

Itthon lecsap a NAV, Londonban olcsóbb

Minden nehézség ellenére vállalkozásba kezdtek az [origo]-nak nyilatkozó friss vállalkozók, de sokszor úgy érzik, még így is nehezítik a dolgukat. Van, aki egyszerűbbnek látta Londonban bejegyezni a cégét.

Az óriásmelltartóknak webshopot nyitó Csikós Ákos arról mesélt, hogy a cége bejegyzése után egy-két héttel máris kockázatelemző kérdőívet kapott a NAV-tól, melyet aztán órákig töltögettek a könyvelőjével. Néhány nap múlva pedig adóellenőrök látogattak hozzá, úgy, hogy lényegében még el sem kezdte a tevékenységét.

Heiszler Ákos Londonban jegyeztette be borértékesítő cégét, mert ott sokkal kevesebb az adminisztratív teher, és jobban is jár. Kiszámolta, hogy - konzervatív üzleti terv szerint is - csak az első évben mintegy ötmillió forintnyival kevesebb adót kell majd fizetnie, mint ha Magyarországon maradt volna.

Az új magyar szuvenírbrandet, a Folqát létrehozó Juhász-Váczi Henriettet és férjét pedig az lepte meg, hogy az önkormányzat mennyire nem állt támogatóan hozzájuk, miközben ők azt gondolták, hogy válságban a településeknek jól jöhet egy adót fizető vállalkozás.