Brutális kötvénypiaci rali
Fékevesztett hozamvadászat zajlik az egész világon, melyre a Fed újabb eszközvásárlási programja csak rárak egy lapáttal. A jegybank a hosszabb állampapírokat tovább vásárolja (a rövid kötvényoldali sterilizáció nélkül), ami tartósan nyomást helyezhet a már jelenleg is padlón levő hozamszintekre.
Nominálisan ugyan a tízéves kötvénnyel éves 1,6 százalékos hozam érhető el, a 2 százalék feletti infláció ennek egészét elviszi. Az állampapírpiaci befektetés tehát kvázi viszi a pénzt, így talán nem is csoda, hogy a befektetők közül egyre többen kezdenek alternatívák után nézni.
Irány a vállalati kötvények!
Kis keresgélés után a befektetők rá is találtak a részvényeknél alacsonyabb kockázatokat hordozó vállalati kötvényekre. Ezeken keresztül már tisztességesebb hozamot lehet realizálni, Amerikában például átlagosan 1,7 százalékponttal magasabbat, a kockázatosabb besorolású papírok esetében pedig akár 6 százalékponttal magasabbat, mint a kockázatmentes papíron. Ezekkel az eszközökkel tehát még úgy is lehet keresni, ha közben számításba vesszük a pénzromlás mértékét.
Nem is csoda talán, hogy ilyen környezetben egyre nagyobb csúcsokat döntögetnek az amerikai vállalati kötvénykibocsátások, hiszen a cégek a korábbi éveknél jóval olcsóbban tudnak így hitelhez jutni. Novemberben rekordmennyiségű pénzt vontak be ilyen formában a vállalatok, és a piaci várakozások szerint december is hasonlóan erős hónapnak bizonyulhat.
Van, aki osztalékot fizet, van aki részvényt vesz a pénzből
Bár az utóbbi hónapokban felpörgő vállalati kötvénykibocsátások nagyobb részét a cégek korábbi hiteleik refinanszírozására használják (vagyis a vállalatok korábbi drágább hiteleiket tudják vonzóbb feltételek mellett megújítani), megjelentek már a pénzek alternatív felhasználásának első alternatívái.
Az Intel például eddigi legnagyobb, 6 milliárd dolláros kötvénykibocsátását hajtja végre, az így befolyó pénzt pedig saját részvényeinek vásárlására költi. Annyira kedvező feltételek mellett tudja tehát a vállalat a kölcsönt felvenni, hogy megéri a cégnek megvásárolni a 9,5 százalékos eredményhozammal bíró részvényeit.
Az amerikai Costco eközben 3 milliárd dolláros rendkívüli osztalékkal örvendezteti meg részvényeseit, melynek forrását az olcsón kibocsátható kötvények fedezik. A források osztalékfizetésre való felhasználása mellett több más cég is letette egyébként voksát, ez ugyanis pont kapóra jön a költségvetési szakadék miatt előbbre időzített kifizetéseknél.
Miért veszik a részvényeket?
Az Intelnél látott megoldás a piacon kialakult helyzetet elnézve racionális választásnak tűnik. A kötvényhozamok rekordmélységben tartózkodnak, miközben a részvénypiaci kockázati prémium az egekben. Ez leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a most megvásárolt tőzsdei cégek eredményén keresztül elérhető potenciális hozam relatíve sokkal kecsegtetőbb, mint bármikor az utóbbi években.
Ez két dolgot jelenthet: a kockázatkerülés továbbra is jellemző a befektetők körében, akik nem hiszik el, hogy a vállalati eredményszintek tarthatóak, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a piac megkérdőjelezi a kötvénypiaci helyzet fenntarthatóságát. Lehet, hogy sokan úgy gondolják, ezúttal nem a kötvénypiac lesz az okosabb, és a Fed eszközvásárlásainak kifutását követően a hozamok magasabb szinteken találják meg a helyüket.
Érdemes lehet az óvatosság!
A felfokozott hozamvadászat közepette nagymennyiségű tőke áramlik a vállalati kötvények piacára, ahol sok esetben még az igen gyenge adósbesorolású papírok is kelendő terméknek számítanak. A rekordalacsony állampapírpiaci hozamszintek közepette a befektetők hajlamosak lehetnek alulbecsülni a vállalati kötvényeket körüllengő kockázatokat, ami a későbbiekben potenciális veszélyforrást is jelenthetnek a piacok számára. A hitelből történő saját részvény vásárlások és rendkívüli osztalékfizetések is óvatosságra intő jelek lehetnek, hiszen a vállalatok az extra kifizetéseket ezekben az esetekben nem az erős működési teljesítménynek, hanem az olcsó fihnanszírozási forrásoknak köszönhetik.