A kormány szerdán elfogadta, csütörtökön pedig benyújtotta a költségvetéshez a zárószavazás előtti módosító javaslatcsomagot, ennek segítségével a jövő évi GDP-arányos hiány biztonsággal 3 százalék alatt lesz - közölte délutáni sajtótájékoztatóján Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.
A jövő évi hiányt 2,7 százalékosra tervezi a kormány, és a büdzsében jelentős tartalékok lesznek: az országvédelmi alapban 400 milliárd forintos puffert képez ara az esetre, ha a külső makrogazdasági körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakulnának - mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette, így folytatódhat az államadósság csökkentése, és lehetőség nyílik arra, hogy a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás hamarosan megszűnjön.
Növekedésre számít a kormány
A jövő évi büdzsén a zárószavazás előtti módosító javaslattal átvezeti a kormány a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait is: az eredeti előterjesztés szerinti 1,6 százalékos GDP-növekedésnél alacsonyabb, 0,9 százalékos bővüléssel, illetve a korábbi, 4,2 százalékosnál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol a kabinet a csütörtökön a parlamentnek benyújtott indítványban.
A megváltozott makropályának, illetve az eredeti javaslat benyújtása óta meghozott intézkedéseknek megfelelően a főszámok is változnak, az államháztartás központi alrendszerének hiánya például 653,877 milliárd forintra csökken 841,834 milliárdról.
A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal esnek vissza. A háztartások fogyasztása a korábban várt 0,3 százalékos növekedéssel szemben 0,5 százalékkal csökken. Az exportbővülés az eredeti javaslatban szereplőnél lassabb lesz, 8,8 százalék helyett 6,2 százalék. Az importbővülést ennél is jelentősebben csökkenti a kormányprognózis, 8 százalékról 4,5 százalékra. A foglalkoztatottak száma nem 2,2 százalékkal, csak 0,7 százalékkal bővülhet és a munkanélküliségi ráta 10,3 százalék helyett 10,8 százalék lehet.
Jó sok megszorítás
A jövő évi költségvetés tervezete már nyáron elkészült, a fő számait azonban azóta többször is módosítani volt kénytelen a kormány, hogy a GDP-arányos költségvetési hiány mértéke 3 százalék alatt legyen tartható.
Júliusban a miniszterelnök bejelentette, hogy a 25 év alattiaknak és az 55 év felettiek foglalkoztatását jelentős kedvezményekkel könnyíti a kormány. A munkahelyvédelmi akciótervnek azonban 300 milliárdos költsége lesz jövőre, ezért a költségvetés hiány szinten tartása érdekében megszorítócsomagot kellett elfogadnia a kormánynak. Az első csomag bejelentése után az Európai Bizottság kérésére egy újabb, majd később a kohéziós pénzek befagyasztásának elkerülése érdekében még egy csomagot elfogadott a kormány.
A megszorítási folyamat még a Széll Kálmán-tervvel kezdődött, de akkor még viszonylag nagy hangsúlyt fektetett a kabinet arra, hogy a kiadási oldalon is spóroljon, a legutóbbi két intézkedéscsomagban azonban dominálnak az adóprésen szorító lépések, olyannyira, hogy a legújabb csomagban egyetlen kiadáscsökkentő elem sincs.
A kormány többször elhalasztotta a költségvetés benyújtását az Országgyűlésnek, az IMF-hitelkeretről szóló, folyamatban lévő tárgyalásra hivatkozva. Nemrég pedig több olyan törvénymódosítást fogadtatott el a parlamentben, amelyek lehetővé teszik, hogy bizonyos esetekben - például egy nemzetközi hitelkeretről szóló szerződés aláírása esetén - a már megvitatott költségvetés fő számait újabb vita nélkül, zárószavazás előtti módosító indítványokkal teljesen át lehessen írni.
A hiteltárgyalások az utóbbi hetekben - részben a kormány IMF-ellenes médiakampánya miatt - megrekedtek, így az idén már nincs reális esély a megállapodásra.
Intézkedés | Hiánycsökkentő hatás (mrd forint) |
Az első megszorítócsomag | |
A pedagógus-életpályamodell elhalasztása | 73 |
Tranzakciós illeték növelése | 60 |
Bürokráciacsökkentés (közszféra létszámcsökkenése) | 30 |
Uniós fejlesztések állami finanszírozásának visszafogása | 55 |
Tb-járulékplafon eltörlése | 51 |
Segélyplafon bevezetése | 8 |
Adóbeszedés szigorítása, adóelkerülés visszaszorítása | 120 |
A második megszorítócsomag | |
A bankadót 2013-ban nem felezik meg. | 72 |
A pénzügyi tranzakciós illeték általános mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik. | 90 |
A pénzügyi tranzakciós illeték az Államkincstár esetében is 2 ezrelékre nő | 40 |
Változik a helyi iparűzési adó alapjának számítása: a cégek csak az árbevétel 80 százalékáig vonhatják le az adóalapból a beszerzési értéket. | 35 |
Közműadót vezetnek be a föld alatti vezetékekre. | 30 |
Nő a cafeteria adókulcsa. A 100 forintra vetített 24 forintos adótartalom ezzel 34 forintra emelkedik. | 40 |
A jövőben a NAV 2,5 millió forint fölött végzi a számlák egyedi ellenőrzését a korábbi 10, illetve 5 millió forinttal szemben. | 60 |
A harmadik megszorítócsomag | |
Energiaszolgáltatók társasági adója 50 százalékra nő | 40 |
Közműadó kiterjesztése | 30 |
Szerencsejáték Zrt. magasabb osztaléka, online szerencsejáték megadóztatása | 20 |
Összesen: | 824 |