Köveket gördítenek a mutyizó köztisztviselők elé

Magáncégtől államihoz, államitól magánba. Az ilyen állásváltások esetén könnyen felmerül a gyanú, hogy az állásváltó kedvezni próbál egykori vagy jövőbeli cégének. Ezt hívják forgóajtózásnak. A kormány most azzal csökkentené a korrupciós kockázatot, hogy bejelentési kötelezettséget írna elő. A szakszervezet ostobaságról beszél.

Kocsis István az 1990-es évek közepén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezetőjeként két erőmű privatizációjánál is bábáskodott, melyeknél egy titkos melléklet az erőművek jövőbeli vevőjének rendkívüli módon kedvezett. Nem sokkal később az erőműveket megvásárló RWE alkalmazottja lett, majd az RWE tulajdonában álló ÉMÁSZ vezetője. A korrupció világát vizsgáló szakirodalom mindezt forgóajtó-jelenségnek hívja, arra utalva, ha valaki úgy vált állami- és magánszféra között, hogy egykori vagy jövőbeli munkaadójának kedvez.

Földes Ádám, a Transparency International jogi munkatársa ebbe a sorba illesztette azt is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége több állam tenderen is győztesként került ki, van, ahol versenytársa sem volt. De nem csak a legmagasabb szinten, hanem az önkormányzatoknál is van kockázat. Például ha egy korábbi építőipari cég vezetője kerületi vagy városi főépítészi posztra kerül, akkor fennáll a lehetőség, hogy korábbi cégének kedvez, ha annak valamilyen engedélyre van szüksége - mondta Földes Ádám.

A kormány most tenne a forgóajtózás ellen. Hamarosan elkészül a köz- és kormánytisztviselők etikai kódexe, melynek alapelveit tartalmazó Zöld Könyvet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti elő. A kódex iránymutatást tartalmaz majd a köz- és kormánytisztviselők tevékenységének valamennyi fontosabb mozzanatára, így arra is, hogyan lépjenek kapcsolatba az ügyfelekkel, hogyan működjenek együtt feletteseikkel és munkatársaikkal, hogyan adjanak hangot panaszaiknak, vagy mit kezdjenek a munkájuk során kapott bonbonnal vagy virágcsokorral.

A KIM javaslata tartalmaz egy olyan ajánlást, mely szerint a kormánytisztviselőnek jelentenie kellene a felettesének azt, ha munkahelyváltásról tárgyal egy magáncéggel. A minisztérium az [origo]-nak ezt azzal indokolta, hogy az új állás keresésének a bejelentése lehetőséget teremt a munkáltató részére, hogy a tisztviselőt csak olyan feladatokkal bízza meg, amelyekben az érdekütközés lehetősége nem áll fenn.

Busta, ostoba

"Tuti nem szóltam volna előre a főnökeimnek, mert ott tartottak volna be, ahol tudnak" - mesélte az [origo]-nak egy harmincas közgazdász, aki néhány hónappal ezelőtt igazolt át az egyik minisztériumból a legnagyobb hazai bankhoz, így rá még nem vonatkozott ilyen etikai szabály. "Sokkal többet keresek most. Bár szerettem a munkámat, ha maradok, soha nem lesz lakásom" - mondta.

"Buta, ostoba, betarthatatlan szabály, csak arra jó, hogy valakit ezen a címen rúgjanak ki" - reagált az ötletre a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke. Fehér József a tervezetből kivenné ezt a szabályt, mert úgy érzi, fölösleges konspirációba hajtja az embereket. "Ráadásul úgy, hogy bizalomvesztés, méltatlanság címén már bármikor el lehet bocsátani" - mondta. Emellett ellentmondást lát azzal a 2010-2011-es kormányzati célkitűzéssel, mely átjárhatóságot hirdetett a köz- és a versenyszféra között. "Az államnak nincs konkurenciája. Az pedig, hogy valakinek a szolgálati vagy államtitkot meg kell őriznie, nem etikai kérdés, hanem jogszabályi kötelezettség" - tette hozzá.

Miközben az előírás a korrupciós lehetőségek szűkítésének céljával jött létre, szükségtelen fegyelmező eszköznek tartja azt Ligeti Miklós, a korrupció ellen küzdő szervezet, a Transparency International jogi igazgatója is. "Némileg idegen ez a megoldás, és adott esetben egy olyan kormánytisztviselőnél, aki ki akar lépni a rendszerből, kellemetlen következményekkel is járhat".

A minisztérium azt mondja, tudatában vannak annak, hogy jelenleg a magyar munkavállalók, rossz tapasztalataik alapján minél inkább titkolni szeretnék, hogy el akarják hagyni jelenlegi munkahelyüket, mivel félnek az esetleges retorziótól. A tervezet ezt azzal védené ki, hogy kimondja: a vezető nem alkalmazhat semmiféle hátrányos megkülönböztetést az új munkahely keresését bejelentő tisztviselővel szemben. Átmeneti szabályként azt is megfogalmazták, hogy ha a tisztviselőnek oka van feltételezni, hogy a bejelentés esetén jogtalan hátrányos megkülönböztetés éri, akkor nem köteles bejelenteni, hogy új munkahelyet keres.

Vannak kockázatos területek

Földes Ádám az ellenőrzést már meglévő szervekre bízná. Így önkormányzati szinten a képviselőtestület valamelyik bizottságára, ahol ellenzéki tagok is vannak, a központi közigazgatás szintjén pedig valamely személyzeti ügyekkel foglalkozó szervre, például a KIM-re. Szerinte nem az a megoldás, hogy valaki titokban elmondja a főnökének, hogy a versenyszférában keres állást, hanem az mindenki számára legyen nyilvános, amikor már biztos a váltás, és bárki számára legyen követhető, hogy akár a céges alkalmazottak, akár a közhivatalnokok korábban milyen pozícióban hol dolgoztak. Szerinte a szigorú szabályozásnak nem kellene a közigazgatás minden szereplőjére vonatkoznia, mert például egy okmányügyintéző nem dönt közpénzekről, és nem hoz diszkrecionális döntéseket.

Fehér József szakszervezeti alelnök ugyanakkor úgy véli, hogy a korrupciós eseteket nem etikai kódexben, hanem jogszabályokban kell rendezni. Szerinte a mostani felhajtásnak az a sugallata, hogy a magyar közigazgatás rendkívüli korrupció áldozata, pedig szerinte a politikai szféra a korrupció melegágya. A SZEF vezetője szerint az etikai kódexet a világon mindenhol az érintettek alkotják meg, így nem érti, hogy most miért a kormányzat készíti a kódex tervezetét.

A KIM azt mondta, hogy az általuk készített Zöld Könyv csak egyfajta ajánlás, de magukat a hivatásetikai kódexeket, amelyek ténylegesen kötelezőek lesznek a kormánytisztviselőkre, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar mint független szervezetek fogja elfogadni.

Papíron a forgóajtózás ellen

"Jó néhány országban, valamint több nemzetközi szervezet keretei között is szabályozzák valamilyen módon azt, ha valaki a közszférából a versenyszférába menne dolgozni" - mondja Földes Ádám a Transparency International jogi munkatársa , példaként Norvégiát, Hollandiát, az Egyesült Királyságot és az USA-t említette. Ezekben az országokban főként a köztisztviselők jogviszonyának megszűnése utáni helyzettel foglalkoznak, és nem azzal, hogy előre meg kellene beszélni a távozási szándékot a felettessel.

A Transparency tanulmánya szerint azonban Kanadában a közszolgálati pozíció elhagyását megelőzően már jeleznie kell a tisztviselőnek, ha olyan másik munkaviszonyba lépne, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, és a lehetséges konfliktusokat meg kell vitatniuk feletteseikkel. Egyes pozíciókat kockázatosként jelölhetnek meg, a kilépést követően egy évig bizonyos állásokat nem lehet betölteni.

Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményét Magyarországon a 2005. évi CXXXIV. törvény hirdette ki. Ez kimondja, az egyes országok feladata, hogy az egyértelmű "forgóajtó" munkahelyváltásokkal kapcsolatos korlátozásokról gondoskodjon. A forgóajtó-jelenségről az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott "Köztisztviselők etikai kódexe" is szól. Eszerint a köztisztviselő nem vállalhat el olyan megbízatást, amely hivatalával kapcsolatban érdemben, lehetséges, illetve valószínűsíthető módon elfogultságot eredményezhet. A köztisztviselő emellett köteles felettesének bejelenteni minden olyan érdemi megbízatásra vonatkozó ajánlatot, amely ilyen elfogultságot eredményezhet. A hivatalnok továbbá köteles felettesének bejelenteni minden egyéb megbízatás elfogadását is.