Miért utáljátok a részvényeket?

Csupán 10 százalékkal tartózkodik a történelmi csúcsa alatt az S&P 500 index, a befektetők mégis vonják ki a részvénypiacról a pénzeiket, egyre kevésbé hisznek a börzék emelkedésében. Vajon miért nem kedvelik a piaci szereplők a részvénypiacokat? Az emelkedő trendek általában akkor érnek véget, amikor a fodrásztól a taxisofőrön át mindenki spekulálni kezd, mivel azt gondolják, könnyen pénzt lehet csinálni a piacon. Amíg viszont nincs eufória, addig könnyen menetelhetnek tovább a piacok is.

"A piacok általában abba az irányba mennek, ami a legtöbb szereplő számára a legnagyobb fájdalommal jár" - tartja a Wall Street-i bölcsesség. Az elmúlt hónapok során szinte folyamatosan áramlott ki a tőke az amerikai részvénypiacról annak ellenére, hogy az indexek közel járnak a mindenkori maximumukhoz. Furcsának tűnhet, hogy hatalmas az utálat a tőzsdék iránt, miközben ilyen szintekre jutottak el a benchmarkok. A mostani helyzetben az tudná a legnagyobb fájdalmat okozni, ha a piacok inkább felfelé emelkednének.

Általában a fellendülések akkor szoktak kicsúcsosodni és véget érni, amikor mindenki az adott terméket - legyen az részvény, kötvény, nyersanyag - akarja megvásárolni. Ilyenkor az okos, tapasztalt öregrókák tisztában vannak vele, hogy érdemes távol maradni a piactól. Amennyiben viszont a piaci szereplők teljesen elfordulnak bizonyos instrumentumoktól, akkor jó eséllyel a ciklus alján járhatunk. Jelen esetben is hasonló folyamat zajlik az amerikai részvénypiacon, a befektetők egy jelentős része folyamatosan építi le a részvénypozícióit. A helyzet pikantériája, hogy közben csupán 10 százalékra van az S&P 500 a mindenkori maximumától.

Lendületes tőkekivonás a részvényalapokból

Vélhetően az európai adósságválság és a tavalyi év közepén a fiscal cliff körüli bizonytalanságoknak, illetve az ezt övező negatív hangulat miatt megtört valami 2011 júniusában a piacokon. A befektetők elkezdték visszavonni a részvényalapokból a pénzüket az ICI (Investment Company Institute) adatai szerint. A 2012 október végi számok alapján 2009 év eleje óta összesen mintegy 250 milliárd dollárt szedtek ki részvénybefektetésekből az ICI adatbázisát lefedő alapokból a szereplők. A kivonás jelentős része pedig 2011 nyarán Jelenleg is a folyamatos kiáramlás látható.

A 2009-ben kezdődött bikapiac során a befektetők nem voltak túlságosan pesszimisták a részvényekkel kapcsolatban. Azt lehetett látni, hogy folyamatosan ingadoztak azok a hónapok, amikor nettó beáramlás vagy nettó kiáramlás volt megfigyelhető az amerikai piacon lévő intézményi részvényalapokba. Összesített szinten, kummulálva egészen 2011 májusáig ingadozott a havi mozgások nagysága mínusz 25 és nagyjából plusz 20 milliárd dollár között.

A hatalmas tőkekivonás ellenére az S&P 500 tovább tudta folytatni emelkedő trendjét, és további lokális csúcsokat tudott elérni.

Továbbra is negatívak az ügyfelek

A Bank of America Merrill Lynch nemrégiben közzétette egyik ügyfélfelmérésének az eredményét, melyben azt nézték meg, hogy mekkora tőkét fektettek be a kliensek vagy vontak vissza a részvénypiacról.

Az intézményi befektetők hétről hétre szinte folyamatosan építették le a pozícióikat 2012 során, ahogyan azt a hedge fundok is tették. A magánügyfelek részvényeladásai viszont inkább az év utolsó negyedévében kezdtek begyorsulni, hétről hétre öntik a piacra a papírjaikat a szereplők.

A Hedge Fund Research elnöke az eheti nyilatkozatával megerősíti a Bank of America Merrill Lynch állítását, hiszen ő is arról beszélt, hogy az év végére a hedge fundok esetében a történelem során először kerülhetnek háttérbe a részvénybefektetésre alapuló stratégiák. A harmadik negyedév végén egyforma nagyságú volt a kötvény és a részvény aránya.

Fordul a negatív hangulat a kisbefektetők körében

Az American Association of Individuals Investors (AAII) 1987 óta minden héten készít egy felmérést az amerikai kisbefektetők körében. A következő hat hónapra vonatkozó világképüket kell megosztaniuk a megkérdezetteknek, akik három féle választ adhatnak. Lehetnek semleges, optimisták (bullish) és pesszimisták (bearish).

Az optimisták és a pesszimisták közötti különbségek 2009 óta viszonylag jól jelezte a piacok fordulatát. Amikor negatívba fordul az adat, akkor a pesszimisták vannak többségben. Jelenleg is hasonló szituáció látható. Úgy fest, mintha a lokális mélypontot elérte volna a negatív hangulat. A piaci szereplők ezen felmérés szerint kezdenek némileg optimistábbá válni. Ha növekszik az emelkedésben hívők aránya, akkor vélhetően a piacon vételi pozíciókat vesznek majd fel, ami támogathatja az S&P 500 emelkedését is.

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy voltak olyan esetek, amikor nem szolgált jó indikációval ez a hangulatindikátor, de az elmúlt három év során számtalan olyan eset is adódott, amikor ténylegesen bekövetkezett a fordulat. 2009 óta kilencszer alakult ki mélypont az optimisták és a pesszimisták különbségét jelölő grafikonon, és ebből hétszer jó jelzésként szolgált. Tehát a mélypont után emelkedésbe kapcsoltak a piacok. A szemfüles befektetők ebből könnyedén profitálhattak kisebb-nagyobb mértékben.

Érdemes szembemenni az árral?

Egyelőre úgy fest, a befektetők jelentős része annak ellenére vonja vissza pénzeiket a részvénypiacról, hogy az töretlenül emelkedik. Csupán egy karnyújtásnyira mozog a történelmi csúcs alatt az S&P 500 mégis növekszik a pesszimizmus.

Amikor a piacokon a befektetők nem kedvelnek bizonyos eszközöket, sok esetben könnyen tud emelkedni az adott termék ára, hiszen már vélhetően a szereplők leépítették pozícióikat, tehát lecsökkent az eladói nyomás. Ilyenkor viszont könnyen az ellentétes irányba tud haladni a termék.

Jelenleg nem látható túlzott optimizmus a piacokon és rendkívül messze vagyunk még az eufóriától. A bikapiacok pedig általában akkor érnek véget, amikor mindenki optimista, mivel ilyenkor már nehéz új vevőket behozni a piacra. Azok, akik lemaradnak az emelkedésről egy idő után bedobhatják a törülközőt és megjelenhetnek vevőként. Ha ebből az elméletből indulunk ki, akkor könnyen előfordulhat, hogy jövőre új történelmi csúcsot ér majd el az S&P 500.

Hosszabb távon a tőzsdei forgalmi adatokból is az látható, hogy egyre nagyobb a részvényutálat, egyre többen fordulnak el a piacoktól. Hosszú távon a parketten maradó befektetőknek viszont ez akár kedvező belépési pontot is jelenthet.