Megremegett a forint Matolcsy szavaira

A hét első napján elbántak a forinttal a befektetők, miután több kedvezőtlen hír érkezett Magyarország felől. A piaci szereplők egyértelműen a hazai kockázatok miatt aggódnak, hiszen a régiós devizák még kissé erősödtek is.

Hétfőn reggel még 283,5 forint közelében jegyezték az eurót, azonban délelőtt elvált a régiós pénzek mozgásától, és meredek esésnek indult a hazai deviza. Délelőtt 287-re, délután pedig 288-as szint fölé került az euró/forint kurzus. Az euró szeptember óta nem volt ilyen drága.

A forint esésében fontos szerepet játszott, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hétvégén a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is olyan monetáris politikai eszközöket kellene használnia, mint amilyeneket a Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB), vagy éppen a Bank of England is bevet a gazdasági növekedés elősegítése érdekében.

Ha az MNB-ben is teret nyerne az unortodox gazdaságpolitika - amire Matolcsy szavai alapján komoly esély van -, és a fejlett világban alkalmazott eszközök széles körét vetné be a jegybank, akkor a forint óriási leértékelődési nyomással nézhetne szembe. A Fed lépései a pénzmennyiség bővülésével járnak, ami középtávon komoly áremelkedési nyomást okozhat a gazdaságban, ha az inflációs várakozások nem stabilak. Az amerikai gazdaságban egyelőre nem jelent komoly problémát az infláció, Magyarországon viszont magasan az MNB 3 százalékos célja felett van a pénzromlás üteme.

A nem szokványos jegybanki eszközöket - például kötvényvásárlási program - akkor szokták bevetni, ha a kamatszintet már nulla százalék közelébe csökkentette a központi bank. Magyarországon viszont 6 százalék az alapkamat, vagyis még igen távon áll ettől a szinttől a ráta.

Noha az MNB négy egymást követő hónapban csökkentette 25 bázisponttal a kamatot, továbbra is hazánkban a legmagasabb az irányadó ráta az Európai Unióban. A jegybank szakértők szerint kedden tovább vághatja a kamatot, így az 5,75 százalékra csökkenhet. Ha az MNB mégis elállna a kamatcsökkentéstől, az pozitív üzenet lehetne a piacok felé, hiszen jelezné, hogy éberen figyeli az euró/forint árfolyamát, és nem csökkent mindenáron.

A forintot gyengítette az a piaci pletyka is, hogy a jegybank akár már holnap korlátozhatja a kéthetes kötvények elhelyezését. A központi bank illetékesei ugyanakkor cáfolták ezt a híresztelést. Kocziszky György, a monetáris tanács külső tagja a Reutersnek azt mondta, nem értene egyet egy ilyen intézkedéssel.

A forint meredek gyengülésében az is szerepet játszhat, hogy év vége felé alacsonyabb a likviditás a piacokon, ami miatt nagyobb kilengések tapasztalhatóak egy-egy esemény miatt. A további árfolyammozgás szempontjából kedvezőtlen, hogy a forint könnyedén lépte át a 200 napos mozgóátlagot, vagyis a fontos technikai szint (287 alatt) nem jelentett különösebb akadályt a gyengülés szempontjából. Ha a forintnak nem sikerülne visszakapaszkodnia a mozgóátlag alá, az újabb jelzés lenne a hazai deviza esésére játszóknak.

A forint hétfői gyengülése azért jelent nagy problémát, mert a külpiacokon nem alakult ki éles kockázatkerülés. A forint mégis a 290-es szinthez közelített az euróval szemben, ami nem sok jót vetít előre abban az esetben, ha elromlik a külpiaci hangulat. Az elmúlt napok árfolyammozgásait tekintve egyértelmű, hogy a forint a legsérülékenyebb a régióban, és egy negatív külpiaci hangulatban vezethetné az esési versenyt. Figyelmeztető jelzés az is, hogy az Egyesült Államokban kedvező hangulatban folyik a kereskedés hétfőn, a forint azonban nem tud profitálni ebből.

Összességében a befektetők egyre inkább tartanak attól, hogy Simor András után olyan elnöke lesz jövő tavasszal a jegybanknak, aki a fiskális politika után hajlandó unortodox politikát folytatni az MNB-ben is. Ha ez a nézet széles körben elterjed a piaci szereplők között, akkor az igen negatív a forint szempontjából.

Miért nem szakadt be korábban a forint?

Sokan meglepőnek tartják, hogy a forint az elmúlt hetekben nem gyengült érdemben, pedig már korábban világossá vált, hogy nem lesz megállapodás az IMF-fel, és a kormány folytatja az unortodox politikát. Ugyanakkor a kabinet igyekszik alacsonyan tartani a költségvetési hiányt idén és jövőre is, valamint az államadósság is lassanként csökken, miközben az euróövezet továbbra is küzd az adósságválsággal. A feltörekvő piacok felé ömlött a pénz, mert a nagy jegybankok ultra laza monetáris politikája miatt a befektetők keresték a magasabb hozamokat. A továbbra is magas, ám folyamatosan csökkenő alapkamat viszont a negatív híráramlásban nem volt elég a hozamvadászoknak, akik egyre inkább a hazai kockázatokra figyelnek.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Fitch Ratings még az idén felülvizsgálja Magyarország adósságának besorolását, és egy újabb leminősítés nem tenne jót a forintnak sem. Ugyanakkor stabilizáló hatású lehet, ha az Egyesült Államokban sikerül megoldani a költségvetési szakadék kérdését.