Elpazarolták a megváltozott munkaképességűek pénzét

Rosszul használták fel a megváltozott munkaképességűek költségvetési támogatását 2007 és 2011 között - írja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentésében.

Az ÁSZ legfrissebb, az ellenőrzési eredményeit ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatóján Domokos László, az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a számvevőszék első alkalommal ellenőrizte a megváltozott munkaképességűek támogatását, amely 2007 és 2011 között 202 milliárd forintos költségvetési támogatásból valósult meg.

A jelentés megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma 2007-ről 2011-re 26 százalékkal csökkent. Alacsony volt a hatásfoka a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetésének, mivel 1,9 milliárd forint jogosulatlan támogatásból mindössze 30 millió forintot fizettek vissza az érintettek. Az elnök elmondta azt is, hogy a megváltozott munkaképességűek 2007 és 2011 közötti támogatása kapcsán több témában jelezte az ÁSZ a hiányosságokat a hatóságoknak, ezekben az ügyekben jogi eljárások folynak. Az eljárásokról a nyomozás érdeke miatt - és mert az már nem az ÁSZ kompetenciája - nem árult el részleteket az elnök.

Holman Magdolna felügyeleti vezető elmondta, hogy a támogatási rendszer 2005. évi átalakítását nem alapozta meg hatástanulmány, számszerűsített célokat is tartalmazó stratégia, valamint rövid és hosszú távú cselekvési program. Emellett a támogatásra vonatkozó jogszabályok és a támogatási szerződések nem tartalmaztak hatékonysági és eredményességi célkitűzéseket.

A munkáltatóknak folyósított támogatások a jogszabályok gyakori módosítása következtében nem voltak kiszámíthatóak, nem tették lehetővé a hosszú távú tervezést - emelte ki Holman Magdolna.

A felügyeleti vezető hozzáfűzte, hogy az esélyegyenlőség elve a támogatásokhoz jutás folyamatában nem érvényesült. A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) csak 2005-ben és 2006-ban írt ki pályázatot, amelynek alapján hároméves időtartamra 21 szervezettel védett szervezeti szerződést, 53 szervezettel támogatási szerződést kötött.

Holman Magdolna elmondta, hogy pályázati kiírás hiányában 2006 után újabb szervezetek nem juthattak védett szervezeti szerződéshez. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos döntést megalapozó dokumentumokat, a döntésről szóló határozatokat a minisztérium nem tudta teljeskörűen ellenőrzésre átadni, így a kiválasztás és a bírálat szabályszerűsége nem volt értékelhető.

A bértámogatás és a költségkompenzációs támogatás nyújtásának alapfeltétele a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeit igazoló akkreditációs tanúsítvány volt. Ugyanakkor a kifizetett támogatások 60-70 százalékában részesülő - védett szervezeti szerződéssel rendelkező - 21 munkáltatónak a rehabilitációs költségtámogatás igényléséhez nem volt szüksége akkreditációra - jelezte a felügyeleti vezető.

Holman Magdolna elmondta, hogy az ellenőrzött időszakban a munkaügyi központok által ellenőrzött 12 bértámogatásban részesült társaságból kilencnél nem végeztek utólagos helyszíni ellenőrzést. A költségkompenzációs és a rehabilitációs költségtámogatás 2007-2009-re vonatkozó ellenőrzésével a minisztérium egy kft.-t bízott meg. A kft. 2007. évi pályázat alapján történő kiválasztása és megbízása során nem vették figyelembe a hatályos jogszabályi előírásokat, amelyek szerint a támogatások ellenőrzésére csak az APEH volt jogosult.

A kft. ellenőrzési jogosultságát hét társaság nem ismerte el, ezért a szabálytalan felhasználásra tett megállapításait és a támogató által hozott határozatokat bírósági úton megtámadta. A bíróság jogerős ítéletében 2012. május 11-én kimondta, hogy a megbízott kft. ellenőrzése alapján határozatot hozni nem lehet. A 2010-2011. évi támogatások ellenőrzésével a minisztérium a kincstárt bízta meg - ismertette Holman Magdolna.

Holman Magdolna elmondta, hogy 2011 óta történtek előrelépések a támogatási rendszerben, így például egy idén novemberben hozott kormányrendelet kötelezővé tette az akkreditációt és a pályáztatást, megváltozott a bírálati szempontrendszer, átalakultak a jogcímek, és a munkáltatókat is érdekeltté tették a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piacra történő visszavezetésében.