Bár a magyar gazdaság tavalyi teljesítménye kiábrándító, a pénzpiaci megítélésünk egyértelműen javult 2012 folyamán. Ezt mutatja elsősorban az, hogy a forint a január eleji mélypontjáról erősödött (tavaly év elején 324 forint volt egy euró, ma 290 forint felett kereskednek vele, de nyáron 276 forint alatt is járt az árfolyam), a magyar állampapírok pedig ezzel párhuzamosan felértékelődtek. (Az állampapíroknál a felértékelődést az árfolyamok emelkedése jelzi, ami együtt jár a hozamok csökkenésével, vagyis az állam kamattarheinek enyhülésével.)
A magyar állampapírok teljesítménye világszerte a legjobbak közé tartozott. A Bloomberg által készített, a legnagyobb nyereséget hozó államkötvények listáján a legalább 7-10 éves futamidejű magyar papírok előkelő helyen végeztek: az éllovas görög és portugál kötvények után a hetedik és nyolcadik helyet kapták.
A listavezető görög kötvény indexe több mint 80 százalékos áremelkedést ért el, miközben a magyar papírok - árfolyamváltozást is figyelembe vevő - indexe 33-40 százalékos nyereséget nyújtott. (A legrosszabbul teljesítő papírok a japán kötvények voltak, és a görög kötvények között is akadtak olyanok, amelyek azért kerültek a lista végére, mert 30 százaléknál is többet lehetett bukni rajtuk.)
1 évnél hosszabb futamidejű görög kötvény | 81,09 |
10 évnél hosszabb futamidejű görög kötvény | 81,08 |
5-7 év közötti futamidejű portugál kötvény | 61,77 |
7-10 év közötti futamidejű portugál kötvény | 59,37 |
1 évnél hosszabb futamidejű portugál kötvény | 43,15 |
3-5 év közötti futamidejű portugál kötvény | 40,60 |
10 évnél hosszabb futamidejű magyar kötvény | 40,22 |
7-10 év közötti futamidejű magyar kötvény | 32,96 |
A hozamra izgultak
Móró Tamás, a Concorde elemzője a magyar papírok attraktív teljesítményét kommentálva az [origo]-nak elmondta: a lista üzenete elsősorban az, hogy nem számított a tényleges makrogazdasági eredmény, hiszen a szóban forgó három országban egyaránt gyatra volt a teljesítmény. (A görög, a portugál és a magyar gazdaság is recesszióban vergődik.) Az állampapírok árazását nem az ország versenyképessége határozta meg a kötvénypiaci hozam szempontjából, hanem a relatív pozíció, a megítélés változása volt a legfontosabb. A szóban forgó országokról alkotott negatív befektetői vélemények miatt a piac elfordult a papíroktól, ez magas hozamot eredményezett, ami visszacsábította őket. Persze a befektetői hozzállás Görögország, Portugália és Magyarország esetében más és más okok miatt változott.
"Leegyszerűrítve nem az számított, hogy valamelyik ország jól teljesítsen, hanem az, hogy a megítélése javuljon" - fogalmazott Móró Tamás. A szakember egy tőzsdei példát hozott: a kötvénypiacon olyan volt a helyzet, mint amikor nem feltétlenül annak a cégnek kell a részvényét megvenni, amely jól működik, hanem amelynek a részvénye hangulatjavulás esetén jókora növekedéssel kecsegtet.
A látványos kötvénydrágulásnak azonban volt egy mesterséges pillére, mégpedig az amerikai és az európai jegybank segítsége, vagyis a pénzpumpa nyár végi beindítása. Emellett az alacsony - nullához közeli - nemzetközi kamatszintek, a pénzpumpa miatti bőséges likviditás a fokozódó hozamvadászattal párosulva ahhoz vezetett, hogy a befektetők szinte mindent megvettek a kötvénypiacokon.