Fontolgatja a kitűzött célokat nem teljesítő részlegek leválasztását és értékesítését a Hewlett-Packard menedzsmentje, derül ki a cég 2012 utolsó napjaiban publikált éves jelentéséből. A nem jól teljesítő divíziók elkülönítése az egyik kulcskérdés a komoly problémákkal küzdő IT-óriásnál, de a vezérigazgatói posztot valamivel több, mint egy éve betöltő Meg Whitman eddig úgy tűnt, elzárkózik ettől a megoldástól, és egyben szeretné tartani a céget.
A cég elmúlt pár éves viharos történetében ezzel együtt is többször felmerült a feldarabolás lehetősége, Whitman elődje, az SAP-től érkezett Leo Apotheker például annyira a vállalati IT-szolgáltatások irányába szerette volna fordítani a társaságot, hogy egyenesen a személyiszámítógép-üzletág leválasztását és értékesítését javasolta. Az ötlet elég nagy visszhangot váltott ki, hiszen ekkor történetesen a világ legnagyobb PC-gyártója volt a HP.
Meg Whitman érkezése után leszögezte, hogy a PC-divízió marad, de az elmúlt hónapokban egyre inkább felerősödtek azok az elemzői hangok, amelyek szerint a cég több darabra bontva többet érhetne, mint egyben, azaz az egyes divíziók leválasztása részvényesi értéket szabadítana fel. Ezt általában azzal indokolják, hogy a hatalmas szervezet nehezen mozgósítható, és a sok, kevéssé nyereséges üzletág elveszi a menedzsment idejét és energiáját az egyébként lényeges és kedvezőbb kilátásokkal bíró üzletek elől.
Példaként sokan az IBM történetét hozzák fel, amely szintén értékesítette PC- és nyomtatóüzletét is, előbbi a kínai Lenovo égisze alatt világ legnagyobb PC-gyártója lett, míg utóbbit Lexmark néven ismerhetjük a piacon. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy az IBM-nél a két üzletág leválasztása között nagyjából egy évtized telt el, távolról sem volt tehát olyan gyors és koncentrált a lépés, mint ahogy azt sokan elvárják a HP-tól.
A probléma meglehetősen összetett, de mindenesetre a HP tőzsdei teljesítménye alapján a befektetőknek valószínűleg valamilyen drasztikus megoldás kell, hogy ismét hinni kezdjenek a cégben. A HP a nagy technológiai cégek között az egyik leggyengébb teljesítményt nyújtott 2012-ben, még úgy is, hogy a tízéves mélypontjáról tetszetős emelkedést mutatott az év utolsó hónapjaiban.
Anélkül, hogy ezúttal hosszas vállalatértékelési okfejtésekbe bocsátkoznánk, érdemes kiemelni, hogy a HP a relatív részvényértékelésben leggyakrabban alkalmazott P/E ráta alapján kirívóan alacsony értékeltség mellett forog. Még úgy is igaz ez, hogy a 2012-ben a legnagyobb jóindulattal is stagnáló PC-piac és a nyomtatógyártás sem mutat igazán vonzó növekedési lehetőségeket rövid távon, így a HP egészétől sem érdemes igazán élénk növekedésre számítani.
Erre egyébként maga a menedzsment is felhívta a figyelmet egy őszi elemzői találkozón, a vaskos profitwarning mellé Meg Whitman azt is elmondta, hogy sokkal hosszabb időt vesz igénybe a társaság talpra állítása, mint azt korábban hitte a menedzsment. A kijózanító bejelentés mellé érkezett még egy botrány is, a brit Autonomy felvásárlásán 8,8 milliárd dolláros goodwill-leírást szenvedett el a HP, és azóta is folyik a sárdobálás az ügyben.
Mindezekkel együtt elképzelhető, hogy a menedzsmentnek lassan sikerül tiszta vizet öntenie a pohárba, tovább nagy horderejű negatív bejelentésekre talán nem kell már számítanunk. Erre utal az árfolyam rövid távú emelkedése is, aminek újabb lökést adhat, ha a vezérigazgató valóban drasztikus, de azért strukturált és előremutató átszervezési javaslatokkal áll elő.
Hewlett-Packard (NYSE)