Már kifizetett lakásokért kér pénzt az Erste

Annak ellenére követel újabb milliókat az Erste Bank egy angyalföldi társasház lakóitól, hogy ők már évekkel ezelőtt kifizették lakásuk árát. A házat építő beruházó ugyanis eltűnt a pénzükkel, az Erste Bank pedig most rajtuk követeli a vesztesége egy részét.

"Tavaly nyáron meghirdettük a lakást, hogy a baba már egy újba érkezzen, ahol saját szobája van. Már volt egy érdeklődőnk, amikor kiderült, hogy nem adhatjuk el saját otthonunkat, mert a hét éve az utolsó fillérig kifizetett vételár egészével tartozunk egy olyan banknak, amelyhez sohasem volt közünk. Ez a bank most perrel fenyeget, ha nem fizetünk milliókat. Hogyan lehetséges ez?" - tette fel a kérdést egy terhessége utolsó heteiben járó nő az [origo] riporterének egy angyalföldi társasházban.

A Kerekes utcai házban összesen kilenc tulajdonos van, aki hivatalosan tavaly értesült először arról, hogy 2005-2006 környéki lakásvásárlásuk nyomán milliókkal tartoznak a ház felépülését finanszírozó Erste Banknak, és a pénzintézet ennek legalább egy részét be is akarja hajtani rajtuk. Van, aki már fizetett, mások nem adják be a derekukat - adott esetben azért, mert nincs miből.

"Egyelőre nem indították meg a pert, de több mint egy éve fenyegetnek vele, és közben próbálnak egyezkedni. Felajánlottuk, hogy ha lesz vevőjelölt, a foglalóját befizetjük. Az 1,6 millió. De az ügyintézők azt mondják, ez nem elég, a teljes összeg egyharmada alá nem mehetünk. Ötmilliónk márpedig nincs - folytatta a neve elhallgatását kérő kismama.

Magának utaltatta a pénzt a beruházó

Az abszurd helyzet úgy állt elő, hogy a beruházó Fellerer Kft. annak idején több lakásvásárlóval nem arra a számlára - az Ersténél vezetett projektszámlájára - fizettette az önerőt, ahová köteles lett volna. A cég később nem törlesztette a hitelét az Erstének, 2009-ben megindult ellene a felszámolási eljárás. Vezetői ma már elérhetetlenek, a felszámoló a kevés megmaradt vagyontárgyat igyekszik előteremteni. (A cég tulajdonosi hátteréről lásd keretes írásunkat.)

72 lakásból 11 esetében nem jutott el az önerő a projektszámlára

A céget hitelező bank most fut a pénze után, és mivel több lakás vételárának egy része vagy egésze nem jutott el hozzá, az emiatt az ingatlanokon rajta maradt keretbiztosítéki jelzálogjogát próbálja érvényesíteni. Vagyis a tulajdonosoktól követel pénzt a bukás csökkentésére - a jelzálogjog alapján jogszerűen. Aki hitelből vette a lakást, attól kevesebbet, aki az egészet maga fizette, attól többet.

Két főosztály nem beszélget

A legkülönlegesebb M. Zoltán esete, ő ugyanis éppen az Ersténél vett fel lakáshitelt a vásárláshoz, azaz az ő esetében a bank a saját ügyfelén próbálja meg bevasalni a harmadik féllel szembeni követelését. A banknak értelemszerűen értesülnie kellett arról, hogy M. Zoltán az önerőt megfizette, mégsem ellenőrizte senki, hogy a pénz beérkezett-e a projektszámlára. Az Erste avval érvel a panaszra válaszként küldött leveleiben, hogy a kölcsön folyósításának csak a befizetés igazolása volt a feltétele, azt nem kellett vizsgálnia, hogy hova ment a pénz. "Ez lényegében azt jelenti, hogy egyazon bank két főosztálya nem köteles kommunikálni egymással, még egy esetleges veszteség elkerülése érdekében sem" - értetlenkedik M. Zoltán.

Ügyvédje, Orgován István szerint az iratokból az derül ki, hogy a beruházó cégnek elvileg a bank által elfogadott formaszerződést kellett használnia az üzletek megkötésénél. Tény, hogy az érintett lakók aláírt szerződéseiben nem szerepelt olyan kikötés, hogy a projektszámlára kell fizetniük - de hogy ezek a dokumentumok valóban a formaszerződés alapján készültek-e, azt nem tudni.

Felszámolóművészek

A Fellerer Kft. 2004 óta off-shore tulajdonban van. Utolsó két ügyvezetője, Berkényi Attila és Burányi Viktor az Opten adatbázisa szerint tucatnyi cégben tűnik fel különböző tisztségekben, ezek közül hét áll felszámolás alatt. Többségük szintén off-shore - belize-i, ciprusi és amerikai bejegyzésű - társaságok tulajdonában van. A Kerekes utcai lakók úgy tudják, e cégek némelyikének is akadt az övékhez hasonló ingatlanügye. Egy, az Erstéhez közeli forrás ezt kérdésünkre megerősítette, hozzátéve, hogy a bank büntető feljelentést is tett ezekben az ügyekben.

"Ettől függetlenül is úgy véljük, hogy a bank nem az elvárható gondossággal járt el. Követnie kellett volna a beruházás értékesítését, éppen azért, hogy a cég ne verhesse át" - mondta az [origo]-nak az ügyvéd. Szerinte nem véletlen, hogy noha sok új lakóház épült, és rengeteg beruházó tönkrement, gyakran jelentős tartozást hagyva maga után, ilyen ügy elég kevés volt az elmúlt években. A pénzintézetek - saját érdekükben - általában nem tévesztik szem elől az általuk finanszírozott projektek állását, hiszen gyakorlatilag minden papírba beleláthatnak. Az is a történtek egyediségére utaló jel, hogy a tulajdonosok bankon belülről származó információi szerint az ügyben a döntéseket már nem is az Erste budapesti központjában, hanem a bécsi anyavállalatnál hozzák.

Egy név nélkül megszólaló, hitelügyletekkel is foglalkozó banki alkalmazott kérdésünkre azt mondta, ma már olyan az ellenőrzés a bankoknál, hogy biztosan nem lehetne megcsinálni azt, ami a Fellerer Kft.-nek sikerült. Elképzelhetőnek nevezte ugyanakkor, hogy 2005-ben még szándékos félrenézés nélkül is átcsúszhatott a kontrollon egy efféle próbálkozás.

Majd a békéltető testület

"A beruházónak a saját hitelét 2006-ig kellett volna törlesztenie, erre a bank csak hat évvel később áll elő azzal, hogy nekünk kellene fizetni. És nem válaszol arra, hogy miért csak most szól erről" - mondta M. Zoltán, akitől milliós nagyságrendű összeget követelnek. "Ennyit nem, de néhány százezret még hajlandó lennék áldozni, hogy végre lezáruljon az ügy. Végül is annyiban talán én is figyelmetlen voltam, hogy nem ellenőriztem: valóban levetették-e a jelzálogot az előírt hatvan napon belül. Bár nem vagyok biztos benne, hogy ez minden lakásvásárlónak eszébe jut" - tette hozzá.

M. Zoltán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) békéltető testülete elé viszi az ügyet, és közben várja, hogy kiderüljön, tényleg perbe fogja-e a bank. "Szóban már 2011 végén is azzal ijesztgettek, hogy hónapokon belül megindul az eljárás, és most is ezt mondják, de nem tudhatjuk, hogy tényleg beperel-e minket a bank" - jegyezte meg.

Felelős nincs

Kérdéseinket feltettük az Erste Banknak. A kommunikációs osztály válaszában azt írta, a bank "tárgyalásban áll az érintett tulajdonosokkal, melynek keretében mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati ügyfelek kezelése a bank és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével történjen. A banktitok és üzleti titok miatt azonban az üggyel kapcsolatban sajnos nem áll módunkban részletes tájékoztatást adni."

A bankhoz közeli forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy az Erstének 100 milliós kárt okozó esetről lefolytatták a belső vizsgálatot, de az nem állapított meg felelősséget. Az ügy elhúzódását a forrás azzal indokolta, hogy mire a felszámoló hozzájutott a szükséges információkhoz, az sok időbe telt.

Akivel megegyezett, azzal titoktartási nyilatkozatot íratott alá a bank