Az utóbbi években a drágulás visszavetette az élelmiszerboltok forgalmát, így volt ez tavaly is, amikor az élelmiszerek ára közel 8 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztás csökkent - derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményéből.
Az áremelkedés egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok árának emelkedésével, másik oldalról pedig azzal magyarázható, hogy a nagy felvevőpiacok elszívják a árukat. Emellett az időjárás, így a tavalyi aszály jelentősen befolyásolta az alapanyag-, ezen keresztül pedig a bolti árakat.
Élelmiszerboltok forgalma (milliárd forint) | Élelmiszerárak növekedése (százalék) | |
2007 | 3072 | 10,2 |
2008 | 3293 | 9 |
2009 | 3294 | 5,3 |
2010 | 3319 | 4,6 |
2011 | 3514 | 4,8 |
2012 | 3750 | 7,8 |
Az élelmiszerek és az úgynevezett napi cikkek piaca 2007 és 2012 között - az eladott mennyiséget tekintve - 8 százalékkal csökkent, miközben közel 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók, vagyis nagyjából ekkora összeget emésztett fel az ominózus termékek drágulása. Az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen a másfélszeresére nőtt, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági alapanyagárak 70 százalékkal emelkedtek. Fontos szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek áfája a 2006-os 15-ről 27 százalékra emelkedett. (Kivételek a kenyér- és tejfélék, ezek áfakulcsa 18 százalék.) Tavaly a sertés- és marhahús, valamint a tojás 112-136 százalékos drágulása dobta meg az árakat. A korábbi években az étolaj, liszt, cukor, krumpli, tej, kenyér vitte a prímet.
Az idén az a legfontosabb kérdés, hogy a mezőgazdasági alapanyagok árai hogyan alakulnak. Biztosat nem lehet mondani, de várhatóan mérséklődhet az árnyomás. Ugyanakkor a gazdaság teljesítményének megrekedése gátolja a reáljövedelmek növekedését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el. Az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, továbbá az élelmiszeripar átadási árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb.