Egymilliárd dollárt kaszált Soros György pár hónap alatt

Miközben egyre több ország növekvő aggodalommal figyeli a japán jen drasztikus gyengülését, a legnagyobb befektetők, köztük Soros György egész vagyonokat kerestek tavaly ősz óta a jen látványos leértékelődésén.

Egymilliárd dollárt keresett Soros György legendás alapja, a Quantum Fund a japán jen egészen elképszető ütemű gyengülésén az elmúlt hónapokban. A mintegy 24 milliárd dollárt kezelő alap november óta építi mára tekintélyes profitot felhalmozó pozícióit.

Nem Soros az egyetlen nagy hedge fund menedzser azonban, aki jó ütemben kapta el a jen short pozíciókat, a Wall Street Journal gyűjtése szerint az Apple-lel folytatott jogi harcáról is ismert David Einhorn, és a szintén ismert, mostanában főként a Herbalife balhé kapcsán megszólaló Dan Loeb is szépen keresett. (A hedge fundok speciális, sokszor nagyon kockázatos stratégiákat követő, kevéssé szabályozott befektetési alapok, a legsikeresebb hedge fund vezetőket rocksztároknak kijáró figyelemmel követi a piac).

A jen 17 százalékot gyengült a dollárral szemben az elmúlt három hónapban, és 23 százalékot az euróval szemben, az igen látványos és meredek mozgásban pedig valószínűleg a profi nagybefektetők vaskos tétjei is szerepet játszhattak. Elsősorban persze a japán gazdaságpolitika elszántsága játszott szerepet, a japán jegybank és kormány úgy tűnik, kész mindent megtenni, hogy a jen drasztikus leértékelésén keresztül életet leheljen a jóformán évtizedek óta csak vergődő japán gazdaságba.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy mivel az árfolyam látványos elmozdulásában erőteljes szerepet játszottak a short (azaz a jen leértékelődésére játszó) pozíciók, ezek zárása is jelentős hatással járhat, ami rövid ideig tartó, de nagyon drasztikus erősödési hullámokkal tarkíthatja az egyébként tartósabbnak tűnő gyengülő trendet a jen árfolyamában.

A jeng gyengülése a nagy nemzetközi szervezetekben is aggodalmat keltett, a drasztikus leértékelés és a japán kormány gyengébb jenre vonatkozó kijelentései miatt a G7 országok vezetői közös közleményben jelezték, hogy ugyan nem céljuk, hogy beavatkoznak a belső gazdasági célok megvalósításába, a túlzott volatilitás és "rendezetlen" árfolyammozgások káros hatásokkal jár a globális pénzügyi rendszerre.

A világ devizapiacainak egyik meghatározó motívuma a válság utáni években a "devizaháborúként" emlegetett jelenség, aminek lényege, hogy a legtöbb ország a recessziós, gyenge inflációval járó környezetben a devizája erőltetett leértékelésével igyekszik növelni a versenyképességet (a gyengülő deviza egyfelől vonzóvá teszi az ország munkaerejét a külföldi cégek számára, másfelől támogatja az exportőr cégeket). Mivel azonban a devizapiac nulla összegű játék, azaz az egyik pénznem gyengülése a másik erősödésével jár, a "devizaháború" könnyen eszkalálódhat, és így nem várt és nem kívánatos következményekkel is járhat.