A kormány szemet vetett a Vodafone-ra

Az állam a Vodafone magyarországi üzletének megvételén dolgozik - értesült az [origo]. Az ötlet már jó ideje napirenden van, de most, hogy az állami mobilcég elbukni látszik, megnőtt az esélye, hogy nyélbe ütik az üzletet.

A magyar kormány érdeklődik a Vodafone hazai cége iránt - értesült az [origo] több iparági forrásból. Egy, a Vodafone-nál dolgozó középvezető szerint a cégen belül már kész tényként kezelik, hogy egyeztetések folynak egy lehetséges üzletről. A vállalatnak beszállító egyik mobilcég vezetője is tud az állam vételi szándékáról, és ezt a Vodafone napi ügyeire rálátó külső tanácsadó sem cáfolta. Információnk szerint a Vodafone értékének meghatározását a négy nagy nemzetközi tanácsadó cég egyike végzi. A hetekben ráadásul Magyarországon járt Vittorio Colao, a Vodafone Csoport vezérigazgatója, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt - igaz erről semmi konkrétum nem szivárgott ki.

Megkötött üzletről azonban még egyáltalán nincs szó, biztosat egyelőre annyit lehet tudni, hogy a Vodafone-nál lenne racionális alapja az eladásnak, a kormány pedig szívesen beszállna a mobilpiacra. A Vodafone Magyarország légből kapott híresztelésnek minősítette az értesüléseket, és nem kommentálta, a Miniszterelnökség pedig azt közölte, hogy a Vodafone megvétele "a miniszterelnöknek soha semmilyen tárgyalásán nem merült fel".

Akarnak egy állami mobilcéget

A brit gyökerű globális vállalat első embere mindenesetre nem sűrűn jár nálunk, a csoporton belül a hazai leányvállalat szerepe a piac mérete miatt mindig is marginális volt, az utóbbi időben pedig a súlya még tovább csökkent. A vezérigazgatók fehér hollónak számítanak Budapesten, jellemzően általában 2-3 évente néznek be a leányvállalathoz. Téma a miniszterelnök és a Vodafone-vezér között lehetett persze bőven más is, az állam mellett például a Vodafone maga is megszenvedi a negyedik mobilszolgáltató várható bukását. A megsemmisített tenderen a cég is nyert egy frekvenciablokkot, amelyet elkezdett aktívan használni, és ha erről le kell mondania, az nagyon kedvezőtlenül érintheti.

Piaci részesedések az előfizetések száma alapján (2012. január)

Forrás: NMHH

Az, hogy az Orbán-kormány szeretne a mobilpiacon egy állami céget tudni, nem új. Emlékezetes, hogy a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. által alapított konzorcium tavaly jogosultságot szerzett a negyedik szereplő megjelenését biztosító frekvencia használatára. Az MPVI Zrt. néven bejegyzett társaság mégsem kezdhette el hálózatának építését, mert a frekvenciatendert a bíróság különböző szabálytalanságok miatt utólag megsemmisítette. A végső szót a perben a Kúria február 26-án, kedden mondja ki, és ez fordulópontot hozhat a történetben. A várakozások szerint ugyanis marad az MPVI terveit elkaszáló ítélet, ez pedig megerősítheti a kormány Vodafone-nal kapcsolatos terveit.

A britek nem ehhez szoktak

A briteknek mindenesetre köztudottan nem tetszik, hogy cégük csak a piac harmadik szereplője, ehhez nincsenek máshol hozzászokva. Arra azonban nem látszik reális esély, hogy megszerezzék a második pozíciót, a Vodafone piaci részesedése a hangátvitelben és a mobilinternetben egyaránt 23 százalékos, és lényegében évek óta stagnál.

Egy piackutatással foglalkozó, a mobilcégekkel napi kapcsolatokat ápoló szakember a háttérben már jóval az állami mobilcég kálváriája előtt - tehát attól függetlenül - is jelezte, hogy a Vodafone az itteni tevékenysége feladását fontolgatja. A társaság ráadásul - nem kis részben a válságadó miatt - 2010-ben 8,9 milliárd, 2011-ben pedig 8,3 milliárd forint üzemi szintű veszteséget szenvedett el Magyarországon.

Mire mennek vele?

Ezzel szemben nehéz racionális üzleti okot találni arra, hogy az államnak miért lenne jó megvenni a Vodafone-t, de a piacra lépési szándék egyértelmű az MPVI felállása óta. A hivatalos indoklás szerint a negyedik szolgáltatónak a verseny élénkítése érdekében kellett volna belépnie, az államnak az a szándéka, hogy követ dobjon az állóvízbe.

Ezzel kapcsolatban éles vita bontakozott ki, a jelenlegi szereplők szerint ugyanis a verseny ma is öldöklő. A Vodafone esetleges felvásárlása, vagy egy állami résztulajdon a cégben nem növelné a játékosok számát, de az állam tulajdonosként nagyobb befolyással lehetne a piaci folyamatokra, illetve saját hálózatot kaphatna különböző állami szolgáltatások bevezetéséhez. A távközlési infrastruktúra az állam berkein belül két központban, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nél, illetve az MVM-nél fokozatosan épül. Előbbi tavaly augusztusban már felvásárlóként is megjelent, közel 20 milliárd forintért vette meg a készenléti szervek mobilkommunikációs hálózatát a Magyar Telekomtól.

A vételhez azonban rengeteg pénzt kellene előteremteni, a Vodafone évente mintegy 120-130 milliárd forintos bevételt termel, és az ára a nemzetközi gyakorlat szerint ennek az összegnek akár a kétszeresét is elérheti. Ugyanakkor a negyedik, állami mobiltársaság hálózatának felépítése is százmilliárdos nagyságrendű befektetést igényelne, a finanszírozást tehát így vagy úgy, de meg kellene oldani. Igaz, építésre könnyebb hitelt felvenni, mint cégvásárlásra, és időközben az MVM az E.On gázüzletágának felvásárlásával kimerítheti a forrásait. Ha viszont az állam akár részben, de beszáll a Vodafone-ba, akkor nincs szüksége az MPVI-nek fenntartott frekvenciára, amelyet el tud árverezni, akár több tízmilliárd forintért is.

Ha valóban állami tulajdonos bukkan fel a Vodafone-ban, az nem is lenne előzmény nélküli. A Vodafone 1999-es indulásakor 30 százalékban állami tulajdonban volt, hiszen két akkori állami cég, a Magyar Posta 10, az Antenna Hungária (AH) pedig 20 százalékos részesedéssel rendelkezett benne. Idővel az AH átvette a postavállalat részvényeit, de nem tudta tartani a lépést a britek tőkeemelésével, így részesedése fokozatosan csökkent, majd a kiszállás mellett döntött.

Az [origo]-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.