Az NGM visszakozik, bármikor jó lesz szabadságra menni

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak másfél hónapjába telt, hogy belássa, rossz szabályt alkotott. Az év elejétől élő törvény alapján több ezer vagy akár pár tízezer forintot is bukhat a dolgozó, ha rossz hónapban megy el szabadságra. A jogszabályt átírják, ahogyan tavaly, továbbra is fix lesz a bér, bármikor is veszi ki az ember a szabadságot. Az még kérdés, hogy aki februárban szabadságra ment, és ezért rosszul járt, azt kárpótolják-e. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium beadta a derekát, visszaáll a régi rend a szabadságszámítás ügyében - ez a lényege a minisztérium közleményének. A tárca azt ígéri, átdolgozzák a szabályokat, hogy ne befolyásolja az emberek bérét az, melyik hónapban mennek el szabadságra.

A problémára elsőként az adókamara hívta fel a figyelmet. A kormányoldal úgy írta át a munka törvénykönyvét januártól, hogy megváltoztatta a szabadság idejére járó távolléti díj számításának módját. Ez azt eredményezte, hogy ha egy hosszú hónapban ment valaki szabadságra, amikor a munkanapok és fizetett ünnepnapok száma legalább 22 volt, akkor a munkaszerződésében szereplő bérénél több pénz üthette a markát, de ha kevés munkanapos hónapban, akkor kevesebb pénz járt neki. Így nemcsak a szerződésében leírt összegnél kaphat kevesebb pénzt a dolgozó, a fizetése hónapról hónapra változhat is.

A különbség tekintélyes is lehet. Öt szabadnap kivétele tízezer forintos különbséget is okozhat egy havi 100 ezer forintos bruttó bérű dolgozónál. Az idén öt olyan hónap van, amikor az ember veszíthet, ha szabadságra megy, az első ilyen a február volt, a következő a március. Nagyot nyerni legközelebb júliusban lehetett volna.

Ha a munkahely az elégedetlenkedő dolgozókat le akarná csillapítani, az pluszpénzbe kerülne neki, a bércsökkenést kompenzálnia kellene, ellenben a szerződésben szereplőnél magasabb bérből nem vehetne vissza.

Bő másfél hónap kellett

Az év elejétől érvényes szabály nem egyértelmű, értelmezési vitákat generált a cégek, könyvelők, bérszámfejtő programot fejlesztők, pénzügyesek, adószakértők, munkajogászok között. A törvény kidolgozásáért felelős NGM sokáig nem is akart hallani a problémáról, pedig - mint azt többen állították az [origo]-nak - még a szabály életbe lépése előtt hónapokkal felhívták a figyelmét a galibát okozó rendelkezésre, de a tárca lepattintotta őket.

A minisztérium február elején szólalt meg először az ügyben, a tárca már akkor jelezte, "kész arra, hogy áttekintse a hatályos szabályozást az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen és ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását". Egy hete azonban az NGM alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat még részletes iránymutatást adott ki a most érvényben lévő szabályokról. Az NGM elismerte, hogy változhat a bér, attól függően, mikor megy el az ember szabadságra, de védte is magát, mert azt állította, az egyszerűsítés, az adminisztrációcsökkentés szándéka vezette, amikor az idei szabályt kitalálták.

Közben egyre hangosabbak lettek a szabály bírálói. Az NGM azt is állította, hiába jönne ki kevesebb bér a szabadságszámítás miatt, mint a minimálbér, azt mindenképpen meg kell hogy kapja a dolgozó. Ezt szakértők erősen vitatták.

Csaknem egy hónapba telt, mire eljutott a mai bejelentésig a folyamat. Az NGM közleményéből kiderül, a kormány és a versenyszféra állandó konzultációs fórumának egyik bizottsága összeült, és terítékre került a szabadságszámítási szabály is. Azt írják, "mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően". Ennek megfelelően hamarosan elkezdik kidolgozni az új szabályt.

Az NGM közleménye nem tér ki arra, hogy a tervezett módosítás visszamenőleg kezeli-e a problémát. Ha nem így lesz, akkor az, aki februárban ment el akár csak egy nap szabadságra, máris több ezer forintjával fizetett.