Amikor eltűnik a pénz a bankszámlákról

A ciprusi gazdaságot a bankban tartott betétek lefölözésével rántják vissza a csőd széléről. Az európai válságkezelés így roppant kockázatos irányt vett, az utca emberének a zsebéből az Európai Unió történelme során ilyen direkten és váratlanul még sohasem akartak pénzt kivenni.

Hiába rohanták meg az elmúlt napokban a bankautomatákat a ciprusiak, úgy tűnt, semmit nem tehetnek az ellen, hogy bankban tartott megtakarításuk egy részét automatikusan elvonja az állam. A pénzek kivételét már a hétvégén blokkolták, de aki még hozzá is jutott a megtakarításához, az sem ússza meg, hogy megfizesse az eredetileg mindenkire - egy hétfő esti javaslat szerint viszont csak a nagybetétesekre - kirótt egyszeri illetéket. Mindezt azért a 10 milliárd eurós segítségért cserébe, amelyből az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megóvja a ciprusi államot vagy az ország bankjait a csődtől.

Az EU, az IMF és a ciprusi kormány láthatóan tart a bankpániktól. A hétvégén ezért is döntöttek úgy, hogy mindenkit megsarcolnak, akinek március 15-én volt bankbetétje, függetlenül attól, hogy azóta sikerült-e bármennyit is kimenekítenie a pénzintézetekből, csütörtökig pedig ki sem nyitnak a bankok az egész országban.

Sor egy bankjegykiadó automatánál Larnacában, március 16-án - további fotókért kattintson a képre! Forrás: MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz

Az óriási bel- és külföldi felháborodásra azonban nem biztos, hogy fel voltak készülve. Erre utal, hogy kedden este 6 órára csúsztatták az eredetileg hétfőre tervezett parlamenti szavazást a mentőcsomagról, és az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is úgy döntött, Budapest helyett inkább Nicosiába repül, ott mégiscsak nagyobb a baj. A nemzetközi sajtó cikkei erős szavakat idéztek az elemzőktől, helyi lakosoktól vagy a nicosiai érsektől: sokkolónak, igazságtalannak, kockázatosnak, megdöbbentőnek, aljasnak és rablásnak minősítették a tervezett lépést.

Mindez azonban aligha változtatja meg a hétvégén véglegesített csomag lényegi elemeit - vita most már legfeljebb arról folyik, hogy pontosan mekkora összegű bankbetétekre, és azok hány százalékára teszi rá az állam a kezét (az eredeti terv szerint 100 ezer euróig 6,75, efölött 9,9 százalékára). Erről egyeztettek a hétfőn délután tartott telefonkonferencián az eurózóna pénzügyminiszterei és a ciprusi kormány.

Még változhat a csomag

Egyre biztosabb, hogy a népharag miatt a hétvégén elfogadott csomag egyes elemeit a keddi esti szavazásig megváltoztatják. Hétfőn délután telefonkonferencián tanácskoztak az eurózóna pénzügyminiszterei és a ciprusi hatóságok, erről az Eurócsoport nyilatkozatot adott ki. Ennek értelmében a ciprusi kormány kedden újabb verzióval áll elő, amelyben több lépcsőt, progresszívebb adózást fog javasolni a parlamentnek. Az új sávok és kulcsok vélhetően kevésbé fogják terhelni a kisebb betéteseket, hiszen az eurós pénzügyminiszterek eleve azt javasolták, hogy a 100 ezer euró (30 millió forint) alatti betéteket ne is adóztassák meg, a 100 ezer euró feletti megtakarításokra viszont a korábban tervezettnél magasabb, 15,6 százalékos egyszeri illetéket rójanak ki.

A mentőcsomag mérete és az egyszeri adóbevétel összege változatlan marad. Valószínűleg az sem módosul, hogy a bankbetétek megcsapolásáért ugyanakkora összegben az adott - immár feltőkésített - bank részvényeit kapják a betétesek. Ezeket a részvényeket két év elteltével (ha a betétes nem veszi ki a pénzét a bankból) kötvényre válthatja, amely kötvények hozama a majdani ciprusi gázbevételekhez kapcsolódik. Az ország partjainál ugyanis a közelmúltban földgázkészleteket tártak fel. Ezek kereskedelmi hasznosítása 2019-ben kezdődhet el, de mint a Bruxinfo írja, ezt ma még nem lehet biztosra venni.

Azonnal kell 17 milliárd euró

Az eurózóna egyik legkisebb gazdaságának számító Cipruson egyszerre vannak jelen azok a problémák, amelyek Európa más országait külön-külön sújtják. Volt ingatlanbuborék, amely a válság kitörése után kipukkant, folyamatosan romlik a költségvetés egyenlege, nő az államadósság, ami pedig a legsúlyosabb: a csőd közelébe jutottak a bankok.

A ciprusi bankok néhány év alatt olyan sebességgel és olyan nagyra nőttek, hogy - az IMF jelentése szerint - 2011-re az eszközeik (ide tartozik az összes hitel, amelyet kihelyeztek) a bruttó hazai termék 835 százalékát tették ki. Külön probléma, hogy a dübörgő hitelezés korszakában csak a görögöknek annyi kölcsönt adtak, hogy az elérte a GDP 160 százalékát. Így óriási csapást mért a ciprusi bankszektorra, amikor a válság és a sorozatos görög megszorítások nyomán a lakosság egyre nehezebben kezdte törleszteni a hitelét. Ugyanígy óriási nehézséget okozott, amikor a tavalyi görög mentőcsomag részeként a nagy hitelezőknek kötelezően el kellett engedniük a görög államadósság egy részét. Csak a kikényszerített adósságelengedésen 4 milliárd eurót buktak a ciprusi bankok, amelyek ma összesen 10 milliárd eurós tőkepótlásra szorulnak.

Tüntető a ciprusi parlament előtt - további képek a fotóra kattintva! Forrás: AFP/Yiannis Kourtoglou

A ciprusi büdzséből erre nem futja, annak egyenlege ugyanis szintén romlott a válság évei alatt (2011-ben 6,3, tavaly 5,5 százalékos volt a GDP-arányos deficit). Hiába volt 2008 előtt a ciprusi gazdaság kifejezetten jó kondícióban, és hiába vélekedett úgy az ország akkori helyzetéről az IMF, hogy a magas növekedés hosszú ideje tart, a munkanélküliség alacsony, az államháztartás pedig stabil, most ez utóbbi is mintegy 7 milliárd eurónyi segítségre szorul. A két probléma ráadásul egyszerre és nagyon sürgetően jelentkezik, pénzügyi segítség nélkül vagy az állam, vagy a bankrendszer, vagy mindkettő csődbe megy.

Német nyomás

Hogy a ciprusi válságkezelés mégis teljesen más irányt vett, mint a korábbi görög, ír vagy portugál mentőcsomagok, arra több magyarázat is van. "Az IMF azon a határozott állásponton volt, hogy olyan mentőcsomagban nem vesz részt, amely az államadósságot fenntarthatatlan szintre növeli, és amely az adófizetők adóterheit emeli" - magyarázza az egyik szempontot Gyévai Zoltán. A Bruxinfo brüsszeli főszerkesztője szerint a Valutaalap ezért kikötötte, hogy a 10 milliárd euró feletti részt magának a ciprusi kormánynak kell előteremtenie, ha ugyanis a teljes összeget a klasszikus módon, IMF-EU kölcsönből fedeznék, az a GDP 150-160 százalékára növelné az államadósság szintjét. A lehetséges eszközök között adja magát a cégek magasabb adóztatása (a társasági adó 10-ről 12,5 százalékra történő emelése), ám ez csak hosszabb távon hoz pénzt az államkasszának, ezért nyúlnak oda, ahol rögtön találnak pénzt.

Gyévai szerint legalább ilyen erős szempont a német politikai nyomás. A választások évében Angela Merkel és kormánya már nem vállalja be, hogy az eurózóna perifériájának egy újabb tagját a német adófizetők pénzéből mentsenek meg. Főleg egy olyan országot, amely olyan kicsi, hogy az egész eurózóna stabilitását nem veszélyezteti, és amelynek bankjait a német titkosszolgálat megállapításai szerint orosz befektetők és maffiózók pénzmosásra használják.

A ciprusi központi bank adatai szerint az ottani bankokban több mint 20 milliárd eurót tesz ki a külföldi betétesek pénze, de a ciprusi bankárokat idéző Economist szerint a statisztikák torzítanak, mert számos orosz befektetés ciprusi magánszemélyek, cégek mögé bújva rejtőzik, így a teljes 70 milliárd eurós betétállomány 35 százaléka is orosz eredetű lehet. Az illeték így számukra is akár 2 milliárdos azonnali veszteséget jelent, ami azért is pikáns, mert az ország az elmúlt két évben - mialatt Ciprus a nemzetközi piacokról már egyáltalán nem tudott hitelt felvenni - orosz kölcsönből tartotta fenn magát. (2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt kaptak Oroszországtól, ennek megújításán épp most fáradoznak.) Nem véletlen, hogy Putyin elnök, Medvegyev kormányfő és pénzügyminisztere is keményen reagált, szakmaiatlannak, igazságtalannak és veszélyesnek titulálva a mentőcsomagot.

Mit sem ér a betétgarancia

Az IMF-EU-hitelért cserébe bevezetendő betéti sarc legnagyobb vesztesei azonban a helyi, ciprusi emberek, akiknek (a helyi cégekkel együtt) több tízmilliárd eurójuk fekszik bankokban. A pénzük egy részét most tőlük is elvonják, jóllehet ők teljesen vétlennek tarthatják magukat abban, hogy az ország eladósodott vagy, hogy a bankok túl nagy kockázatokat vállaltak.

A kisbetétesek a közvetlen anyagi veszteségen túl joggal érezhették, hogy átverték őket, hiszen hiába van érvényben egy 100 ezer eurós betéti garancia az unió tagállamaiban, a ciprusiakat az eredeti terv szerint megfosztották volna ettől. Az EU valószínűleg ezért visszakozott hétfőn, és javasolja azt, hogy csak 100 ezer euró fölött vessék ki az illetéket. Gyévai Zoltán szerint valószínűleg a teljes lakosság megsarcolásával sem sértene belső piaci jogszabályt az unió (hiszen a garancia hivatalosan a bankcsődöknél lépne érvénybe, itt pedig erről nincs szó), de az üzenete nagyon káros nemcsak a ciprusi befektetőknél, hanem egész Európában.

Michael Hewson, a brit CMC Markets brókercég elemzője is keményen fogalmazott, amikor a Press Associationnek azt mondta: "Ha az európai döntéshozók azt akarták elérni, hogy aláássák a bankrendszer működéséhez nélkülözhetetlen bizalmat, akkor ennél jobb megoldást nem is választhattak volna".