A legkevésbé a kormány tudja, hogy mi lesz itt

Volt már rá példa, hogy a kormány zokon vette a neki nem tetsző GDP-előrejelzéseket, miközben 2010 óta sosem volt képes pontos becslést adni. Sőt a legtöbbször épp a kormány stábja lőtt a legmesszebb a tényadatok mellé, az IMF, a jegybank, a piaci elemzők és az Európai Bizottság is ügyesebben jósoltak. Megnéztük, ki volt a legjobb.

Hirtelen szebbnek látta a jövőt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a csütörtökön közzétett inflációs jelentésében, miután Matolcsy György átvette a jegybankelnöki posztot: az infláció alacsonyabb lesz, a gazdaság gyorsul, a deficit 3 százalék alatt marad az idén és jövőre.

Az [origo] korábbi információja szerint a jegybanki elemzők félreérthetetlen célzásokat kaptak az elmúlt hetekben, hogy a jegybank a fontosabb mutatókban igazodjon a kormány hivatalos prognózisához. A gazdaság tavaly borzalmas teljesítményt nyújtva 1,7 százalékkal visszaesett, és az idei első gazdasági adatok se arra utalnak, hogy gyors növekedésbe fordulna Magyarország.

A kormány már feladta a gazdasági szárnyalásról szőtt álmait (régen hallottuk a 6, sőt 7 százalékos GDP-tempó emlegetését), de így is az egyik legoptimistább, ha a jövő eredményeinek fürkészéséről van szó. Hogy csökkentsük az előrejelzések körüli bizonytalanságot, megnéztük, az elmúlt években ki volt a legjobb gazdasági jós.

Vita Brüsszellel

A jóslási képességnek (amely mögött valójában több havi komoly elemzői munka áll) nagyon is van jelentősége, hiszen ezekre fontos gazdaságpolitikai programok épülnek. Például az IMF értelemszerűen csak megbízható adatokkal alátámasztott gazdasági pályához ad hitelt. Az Európai Bizottságot sem csak visszamenőleg érdeklik a számok, hanem fontosnak tartja, hogy a következő években is stabil maradjon a tagállamok gazdasága.

A becsléseknek tehát komoly tétjük van, ezt bizonyítja a kormány és Brüsszel közötti szópárbaj is. 2011 júniusában Matolcsy György Olli Rehn pénzügyi és Andor László foglalkoztatásügyi biztosnak írt levelében bizonygatta, hogy a Bizottság rosszul számolt, pontosabban "elmulasztott figyelembe venni" néhány tényezőt, mint például a növekvő fogyasztást vagy a devizahitelesek megmentéséből származó többletjövedelmet (a fogyasztás azóta is vergődik). A vita tétje az volt, hogy Magyarország megfelel-e a válságban hozott, minden uniós tagállamra vonatkozó gazdasági szabályoknak, végső soron pedig az, hogy az ország kikerülhet-e a túlzottdeficit-eljárás alól.

GDP-becslések félévente az aktuális és a következő évre

	2010.I.		2010.II.		2011.I.		2011.II.		2012.I.	2012.II.
	2010-re	2011-re	2010-re	2011-re	2011-re	2012-re	2011-re	2012-re	2012-re	2012-re
Kormány	-0,3	3,7	0,8	3	3,1	3	1,9	1,5	0,1	-1,2
MNB	-0,2	3,4	0,9	2,8	2,9	3	1,6	1,5	0,1	-1,4
EB	0	2,8	1,1	2,8	2,7	2,6	1,4	0,5	-0,3	-1,2
IMF	-0,2	3,2	0,6	2	2,8	2,8	1,8	1,7	0	-1
Reuters	-0,1	2,6	0,8	2,4	2,7	3,2	1,7	1,7	-0,3	-1,1
Tény	1,3	1,6	1,3	1,6	1,6	-1,7	1,6	-1,7	-1,7	-1,7

Szürkével a tényadattól legtávolabbi, világossal a legközelebbi becsléseket emeltük ki

A szokásos előrejelzésében a Bizottság a kormánynak nem tetsző számot közölt 2012 februárjában is, erre az akkor még Matolcsy György irányítása alatt álló Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a 2011-es adatokat dörgölte a brüsszeliek orra alá. A Bizottság akkorra 1,4 százalékos növekedést várt, de végül 1,7 százalékos lett.

"Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy az idei évre (2012-re - a szerk.) adott előrejelzése sem pontos, vagyis nagy valószínűséggel Magyarország nem hogy csökkenést, de az eurózóna átlagát jóval meghaladó növekedést mutat majd fel" - szúrt oda Brüsszelnek magabiztosan az NGM. Végül 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság, pedig az Európai Bizottság az ominózus becslésében még csak 0,3 százalékos csökkenéssel számolt.

Messze a Bizottság a legpontosabb

Olyan adatokat hasonlítottunk össze, amelyekről már vannak tényszámok, vagyis pontosan meg lehet állapítani, hogy az egyes becslések mennyire bizonyultak pontosnak. Megnéztük, mit mondott a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és hogy mit gondolt a piac - ez utóbbira a Reuters több elemzőt megkérdező felmérését használtuk. Az intézmények hivatalos előrejelzéseit vettük figyelembe (lásd a keretest, hogy pontosan melyeket) két félévről, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben. Mindig az aktuális és a következő évet néztük, kivéve tavaly, hiszen a 2012-ben tett jövőbeli becslésekről még nem lehet tényadat.

Hat félév összesen tíz prognózisát elemezve az Európai Bizottság lett a legjobb jós: hat esetben voltak a legpontosabbak, igaz ebből kétszer a Reuters által megkeresett elemzők átlagával holtversenyben. Ez nem jelenti azt, hogy mindig eltalálták a növekedési számokat, de ők voltak a legtöbbször a legközelebb az igazsághoz. Igaz, ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy Brüsszel általában a többi intézmény után publikálja rendszeres jelentéseit, azaz több adat áll a rendelkezésére.

Az elemzők még egyszer bizonyultak a legjobb jósnak, a magyar jegybank kétszer, az IMF egyszer volt a legpontosabb (a holtversenyek miatt lehet több az első helyek száma, mint ahány becslés történt).

Távol a valóságtól

A Nemzetközi Valutaalap többször volt a legrosszabb becslő (háromszor), mint ahányszor a legjobb (egyszer), de még így is ügyesebben számolt, mint a magyar kormány. Az NGM hatszor volt a legtávolabb a valóságtól, és egyszer sem bizonyult a legjobb jósnak, amikor a GDP-t kellett volna eltalálni.

A kormánynál az uniónak kötelezően összeállított konvergenciajelentéseket vettük alapul, amikor a tavaszi félévet néztük, ősszel pedig a következő évi költségvetés makrogazdasági előrejelzését. 2012-ben a kormány nagyon korán, már júniusban benyújtotta a költségvetési tervezetet, akkor még (tavalyra) 0,1 százalékos növekedést vártak. Mivel ez nem második félévi becslés, ezért a kormány októberi változtatását vettük figyelembe, amikor már az NGM is elismerte, hogy nem lesz növekedés: 1,2 százalékos visszaesést vártak (ez még mindig 0,5 százalékponttal tért el a valóstól).

Jóllehet csak a hivatalos dokumentumokat vettük figyelembe, a kormány már cifrább növekedési várakozásokat is közölt. Matolcsy György 2009-ben még 7 százalékos száguldást vizionált, és kormányra kerülve a Széchenyi-terv bemutatásakor is 4-6 százalékos növekedés volt a cél (a bemondott, de meg nem valósult növekedési álom történetéről itt olvashat bővebben).

A dokumentumok

A becslések összehasonlításához a következő dokumentumok adatait vettük figyelembe:

- a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentései (2010. február, 2010. augusztus, 2011. március, 2011. szeptember, 2012. március, 2012. szeptember)

- a Nemzetközi Valutaalap világgazdasági kitekintései (World Economic Outlook - 2010. április, 2010. október, 2011. április, 2011. szeptember, 2012. április, 2012. október)

- az Európai Bizottság előrejelzései (2010. május, 2010. november, 2011. május, 2011. november, 2012. május, 2012. november)

- a magyar konvergenciaprogramok (2010. január - ezt még a Bajnai-kormány készítette, 2011. április, 2012. április) és Magyarország költségvetési törvénytervezeteinek makrogazdasági mellékletei (2010. október, 2011. szeptember, 2012. október)

- a Reuters elemzői felmérései (ezek havonta készülnek, közülük azokat a hónapokat választottuk, amelyek igazodnak a kormány becslési időpontjaihoz)