A Budapesti Értéktőzsde honlapján tegnap késő este megjelent bejelentés szerint az E-Star hitelezői a társaság által javasolt egyezségi tervezetet nem hagyták jóvá, így nem született meg a csődegyezség. Mint ismert, az E-Star az első csődegyezségi tárgyaláson a kamatok elengedése mellett a hitelek átütemezését javasolta a kötvényeseknek, de nem járt sikerrel.
Azóta egy újabb tervezettel állt elő a társaság. Az átdolgozott javaslatcsomag alapján a hitelezők az újonnan kibocsátandó 50 millió darab új részvényből részesültek volna követeléseik elengedése fejében. Mivel korábban a társaság intézményi kötvénytulajdonosai kérték ezt a fajta kompenzációt, úgy tűnt, hogy a tegnapi csődegyezségi tárgyalás már sikerre vezethet. Azonban végül megint nem született egyezség, bár abban sikerült megállapodásra jutni, hogy 120 nappal meghosszabbítják a fizetési haladékot. Az E-Star továbbá vállalta, hogy egy újabb javaslattal fog előállni és a fizetési haladék időtartama alatt újabb csődtárgyalásra fog sor kerülni.
Az E-Star 2012. december 13-tól áll csődvédelem alatt. Az eredeti fizetési haladék 120 napig érvényes, de a hitlezőkkel megkötött egyezség alapján most további 120 nappal meghosszabbodik a haladék. Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy az eredetileg április 11-ig tartó határidő augusztus 9-ig lesz meghosszabbítva.
Mi folyik a háttérben?
Azt nem lehet tudni, hogy a hitelezők között milyen érdekcsoportok vannak, bár azt lehet azért sejteni, hogy vannak olyan hitelezők, akik a menedzsment (kvázi részvényesi) érdekeket támogatják. Gondolhatunk itt azokra a tartozásokra, amelyek az E-Star Csoport tulajdonába kerültek a korábbi időszakban lezajlott kötvény visszavásárlások, illetve az utóbbi hónapokban történt csoporton belüli követelés vásárlások kapcsán.
Azért beszélhetünk jelen esetben a menedzsment és a részvényesi érdekek egyezőségéről, mivel Soós Csaba, a társaság vezérigazgatója egyben a cég legnagyobb részvényese is. Számára egyértelműen kedvezőtlen megoldás lenne az 50 millió darabos részvénykibocsátás, mivel így jelenlegi 24,3 százalékos tulajdoni hányada 1,2 százalékra csökkenne.
Mennyit érhet a részvény?
Mint ahogy korábban is írtunk róla, új részvények kibocsátásával a jelenlegi részvényesek jelentős veszteségeket szenvednének el azáltal, hogy a tulajdoni hányaduk jelentősen hígul. Amennyiben 50 millió új részvényt bocsátanak ki, a jelenlegi tulajdonosok (2,64 millió darab részvény van jelenleg forgalomban) tulajdoni hányada 5 százalékra csökken és tulajdonképpen a hitelezők kerülnek többségbe.
Mivel a kötvények egy része és egyéb tartozások is társaságon belül vannak, ezért vélhetően még ebben az esetben is többségben lennének a társaságközeli részvénytulajdonosok a hitelezőkből átalakuló részvénytulajdonosokkal szemben.
Korábban már írtunk róla, hogy az 50 millió darabos részvénykibocsátásnak milyen hatása lehet a részvények fair értékére: kétszemjegyű fair értéket becsültünk. Hozzá kell azonban tenni, hogy rengeteg a bizonytalansági tényező, ezért nehéz pontosan becsülni jelenleg azt, hogy mennyit is érhetnek az E-Star részvények egy ilyen lépést követően.
E-Star