Mennyit kell még aludni az utóbbi időszakban egyre többet emlegetett akvizíciójukig?
Bár én is olvastam a sajtóban, hogy akár már hetek múlva sor kerülhet az akvizícióra, azért ennyire nem gyors egy ilyen ügylet megkötése. Most az tűnik valószínűnek, hogy még ebben az évben nyélbe tudjuk ütni az első tranzakciót. Merthogy nem egy nagybetűs akvizícióra készülünk, hanem egyszerre több kisebb üzleti lehetőséget vizsgálunk, olyanokat, amelyek az organikus fejlődésünket kiegészítik, illeszkednek a működésünkhöz, szinergiát biztosítanak. Az a célunk, hogy az akvizíció révén a vállalatunk értékét növeljük. Szerencsére a 40-50 milliárd forintnyi készpénzállományunk lehetővé teszi, hogy napi működésünk veszélyeztetése nélkül akár 100 millió eurót ilyen célra fordítsunk, anélkül, hogy hitelfelvételre lenne szükségünk.
Milyen szempontok alapján döntenek egy cég vagy egy termékportfólió mellett? Melyik a legvalószínűbb célország, és miért?
Elsősorban ott szeretnénk akvirálni, ahol már amúgy is erősek vagyunk, ahol egy tranzakció szinergiát biztosít a számunkra. Ilyen a közép-kelet-európai régió, a FÁK-országok, valamint Törökország. Utóbbi meglehetősen jól fejlődő, hatalmas piac, ahová ugyan csak 2007-ben léptünk be, de mára sikerült jól megvetni a lábunkat. Az idén például öt új termékkel jelenünk meg, s az ottani tevékenységünket egy termékportfólió megvásárlása kétségtelenül jól kiegészítené. De ezen kívül még vizsgáljuk, hogy a meglévő kutatás-fejlesztési kapacitásainkat, a technológiáinkat hogyan tudnánk kiegészíteni olyanokkal, amelyek még nem állnak a rendelkezésünkre, de viszonylag könnyen beilleszthetők a fejlesztési folyamatainkba.
Ezek szerint a gyártókapacitás, illetve a kis- és nagykereskedelmi kitettség növelése nem is jöhet szóba?
A kis- és nagykereskedelmi akvizíció valóban kizárható. Egy gyártókapacitás megvételétől való elhatárolódásunk már nem ennyire egyértelmű. Oroszországban például a szabályok erőteljesen orientálják a külföldi vállalatokat arra, hogy lokalizálják a termelésüket, vagyis a készítmények lehetőleg ne importból származzanak, hanem helyi gyártásúak legyenek. Emiatt vizsgáljuk, hogyan tudunk megfelelni e moszkvai kormányzati igénynek. Már csak azért is, mert ma már az orosz a legnagyobb piacunk, onnan az idén közel 40 milliárd forintos forgalmat várunk. Ez az összárbevétel 28 százaléka, szemben a várható magyarországi 21 százalékkal, ami ráadásul csökkenő tendenciát mutat.
Akkor tehát a regionális pozíciók erősítése az Egis egyik legfontosabb stratégiai célja. Mire fókuszálnak még?
Hasonlóan fontos az új termékek forgalomba hozatala. Ezzel kapcsolatban két ponton várható eltérés az eddigi stratégiánkhoz képest. Az egyik: a biotechnológiai termékekkel való piacra lépés. Mi vezetjük be Európa első biohasonló monoklonális antitestét, a dél-koreai Celltrionnal nyolc termékre és 17 országra kötött együttműködési megállapodás alapján. A másik: tavaly átadtunk két kutatás-fejlesztési létesítményt is Magyarországon, ami lehetővé teszi, hogy olyan hozzáadott értékű generikus készítményeket fejlesszünk, amelyek eddig hiányoztak a termékpalettánkról. Ezek ismert hatóanyagú készítmények, amelyeket új gyógyszerformában vagy fix kombinációban viszünk a piacra, s a betegeknek terápiás előnyt jelenthetnek. E termékekkel kívánjuk megkülönböztetni magunkat a versenytársainktól.
Mikor jut el e termék a fogyasztókhoz?
Egy gyógyszerfejlesztés 4-6 évig tart, de a szóban forgó termékek közül néhány - azok, amelyek fejlesztését már korábban elkezdtük - kicsit hamarabb is forgalomba kerülhet.
Mekkora árbevételt várnak a bioszimiláris termékektől az első teljes évben?
Ha a fő piacainkon - Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon - forgalomba kerül a termék, akkor 30 millió eurós árbevétellel számolunk. 17 országra van értékesítési megállapodásunk, köztük a kelet-európai uniós államokra, ahol van gyógyszerár-támogatás és a társadalombiztosítások finanszírozzák ezt a drága terápiát.
Nyugat-Európára is kiterjedhet ez a megállapodás?
Nem, mert Nyugat-Európában nincsenek értékesítési hálózataink, mint Kelet-Európában, ott nem vagyunk jelen közvetlenül. Nekünk az erősségünk Kelet-Európa és a FÁK-országok. Ezért is szövetkeztünk a Celltrionnal, mely a nyugat-európai értékesítésben az Egishez hasonlóan erős lokális partnereket keres.
Miért nem a francia tulajdonosuk segíti az Egis nyugat-európai terjeszkedését?
A Servier egy originális, vagyis innovatív készítményeket forgalmazó vállalat, a biohasonló pedig egy generikus készítmény. Ezért abban a 18 országban, amelyben mi jelen vagyunk, a Servier is képviselteti magát, leányvállalattal vagy irodával. A két cégcsoport tehát mindenhol önállóan van jelen, függetlenül attól, hogy már ott a másik is megvetette a lábát.
Várhatóak a jövőben a Celltrionhoz hasonló egyéb megállapodások?
Ilyen volumenű szerződéskötés nem valószínű. Ez 8 monoklonális antitest, ebből 5 a világ legnagyobb forgalmú gyógyszerei között van, még egy ilyet tehát nem lehet kötni egy partnerrel. Viszont dolgozunk olyan biohasonló partnerségen, ami nem monoklonális antitestre vonatkozik, azt ugyanis teljesen lefedtük a Celltrion-együttműködéssel.
Milyenek a legfontosabb export-célpontok kilátásai?
A FÁK-térség továbbra is nagyon erős, húzó piacunk, a kelet-európai országok már kevésbé. Utóbbiaknál is számítunk növekedésre, de csak mérsékeltebb ütemben. Ezen országok kormányai most kivétel nélkül a megtakarítás eszközeit keresik, emiatt a gyógyszerkasszák is fókuszba kerülnek, aminek negatív következményeit - a gyógyszerár-támogatások lefaragásán keresztül - nyilvánvalóan a gyógyszergyárak is megérzik. Pont azért várunk nagyobb növekedést a FÁK-országokban, mert ott nincs általános állami gyógyszerár-támogatás, így a gyógyszerpiacnak nincs a költségvetésre közvetlen hatása. Mégis nőhet a kereslet, mivel idősödik a népesség és ezzel párhuzamosan egyre szélesebb kör tudja megfizetni a gyógyszereket. De nemcsak a FÁK-térségre koncentrálunk: a már említett, hozzáadott értékű készítményeinket partnereinken keresztül azokban az országokban, például Nyugat-Európában, valamint a világ többi részén is értékesítjük, mely piacokon nem vagyunk jelen közvetlenül.
Az oroszországi lehetőségeket nyilván mások is felismerték. Mit gondol, a verseny ellenére is képesek lesznek növelni ottani árbevételüket?
Valóban egyre erősödő konkurenciára számítunk, a várakozásaink ezért sem eltúlzottak. Ám úgy ítéljük meg, előnyt jelent a számunkra, hogy mi már egy bejáratott, elismert cégnek számítunk Oroszországban, azaz nem a nulláról kell építkeznünk, ráadásul jók a termékeink.
Esetleg a további terjeszkedés is szóba kerülhet Oroszországban? Tovább bővítik az ottani sales és marketing hálózatukat, illetve a kapacitásaikat?
Az utóbbi egy-másfél évben negyedévről negyedévre komoly fejlesztéseket hajtottunk végre, aminek révén több mint egyharmadával növeltük az oroszországi létszámunkat. Ezt tovább - legalább egy-két éves távlatban - már nem kívánjuk folytatni, úgy gondoljuk ugyanis, olyan komoly mértékű növekedés zajlott le a szervezetben, amelynek már termőre kell fordulnia. Más szóval, megpróbáljuk learatni az eddigi munkánk gyümölcsét.
Szükség is lehet erre, hiszen az oroszországival szemben a magyar kilátások meglehetősen borúsak. Mikor állhat meg a hazai árbevételük lemorzsolódása?
Nem számolunk azzal, hogy megáll a magyarországi forgalomcsökkenés. Ugyanakkor bízunk abban, hogy az Egis számára a biohasonló termékek forgalomba hozatala tompíthatja a visszaesést, vagy akár teljesen ellensúlyozhatja is a régi portfóliónk csökkenését. Míg korábban a folyamatosan forgalomba hozott új termékeink kompenzálták a gyógyszerár-csökkentéseket, addig ez a vaklicit bevezetése óta már nem lehetséges. Most úgy látjuk, idehaza a biohasonló termékek tudnak majd átlendíteni minket a pozitív oldalra. Igaz, attól még a portfólió magja tovább fog erodálódni. Hacsak nem történik változás, jelesül a vaklicit szabályainak a módosulása.
Márpedig erre most nem látszik esély. Ezért lényeges, mikortól mutatkozhat meg a számokban a biohasonló termékek kompenzációs hatása?
A jelenlegi pénzügyi évünkben még biztosan nem, hiszen jó esetben is csak a nyár vége felé kerülhet forgalomba az első ilyen készítmény. Abban bízunk azonban, hogy a jövő év már meghozhatja a trendfordulót.
Milyen árbevételre számítanak a Crestor (az AstraZeneca rendkívül sikeres originális vérnyomáscsökkentő szere) generikus változatától az USA-ban, ha a bíróság zöld utat ad annak, hogy az Egis is értékesítse e terméket? Mikor kerülhet az piacra?
Nehéz kérdés, hiszen ez egy vagy akár több bírósági döntéstől függ. Éppen emiatt nem is adunk semmilyen árbevétel-becslést, hiszen az éppúgy lehet nulla, mint egy nagyon szép szám, amivel csak túlzott várakozásokat keltenénk. Csak viszonyításként: a Crestor forgalma az USÁ-ban 4 milliárd dollár, vagyis az egy nagyon jelentős termék. E nagyságrendből arra is lehet következtetni, hogy az AstraZeneca valószínűleg mindent el fog követni annak érdekében, hogy e 4 milliárd dolláros árbevétele ne kerüljön veszélybe. De még ha az Egis számára pozitív döntés is születne, az nagy valószínűséggel az idei üzleti évre már nem lenne hatással.
Van esély arra, hogy az Egis hosszú távon kivásárolja jelenleg 50,91 százalékos tulajdonosát, a francia Serviert, vagy legalább 50 százalék alá csökkentse a részesedését? S milyen újabb kooperáció lehet a Servier és az Egis között, ami eddig még nem volt?
Arra már láttam példát, hogy egy cég egyik nagybefektetője kivásárolta a másikat, de arra még nem, hogy maga a vállalat volt képes megvenni a többségi tulajdonosa részesedését. Ez szerintem jogilag nem is kivitelezhető. A Servier-vel pedig minőségileg új típusú kooperációt nem várunk, hiszen az már most is nagyon széleskörű. Mennyiségi bővülés az együttműködésben azonban nagyon is elképzelhető, például a hatóanyag-gyártásban és -fejlesztésben. Tapasztalataink szerint a franciák egyre jobban támaszkodnak az Egisben felhalmozódott kémiai tudásra. Mivel ez nekünk jelentős szinergiát jelent, ezt szívesen vállaljuk.
Az Egis az egyik legbiztosabb hazai osztalékfizető cég volt. Változhat ez rövid- vagy középtávon, például megemelik-e a kifizetési rátát?
Tizenhárom éven át nominálisan, az 1000 forintos részvény-névérték 12 százalékában, azaz 120 forintban határoztuk meg az osztalékot. A 2011-12-es üzleti évünket lezáró, idén januári közgyűlésünk megszavazta az igazgatóság javaslatát, miszerint az osztalék mértéke a korábbi duplája legyen, ami a konszolidált nettó eredményünk tíz százalékát jelentette.
Meghatározták az az időtávot, amíg ezt az új viszonyítási alapot alkalmazzák?
Nem. De azért arra lehet számítani, hogy az Egis - mint kiszámítható osztalékot fizető cég - igazgatósága a jövőben is hasonló javaslatokat tár majd a közgyűlés elé.
De miért pont most váltottak?
Amikor tizenhárom éve először megfogalmazódott a 120 forintos osztalékjavaslat, akkor ez nagyjából az akkori profit 10 százalékának felelt meg. Azóta jelentősen nőtt a forgalom, a vállalat eredményessége is bővült és azt gondoltuk, a rekorderedményt hozó tavalyi év apropóján ideje lenne hozzáigazítani a mértéket a jelenlegi helyzethez. Ami egyúttal méltó megünneplése annak, hogy február 19-én volt száz éve, hogy az Egis megalakult, még ha e centenáriumnak természetesen nem volt szerepe az osztalékpolitika megváltoztatásában, ez csak egy véletlen egybeesés.
Ha meg kéne győzni egy befektetőt, miért pont Egis-részvényt vegyen, mivel érvelne?
Hogy ez egy százéves, stabil cég, folyamatosan növekvő árbevétellel és eredményességgel; olyan piacokon vagyunk jelen - gondolok itt elsősorban a FÁK-országokra -, ahol a növekedési kilátásaink pozitívak; a biohasonló termékeink nagy lehetőségekkel kecsegtetnek; miközben folyamatosan azon dolgozunk, hogy új termékekkel bővítsük a forgalmunkat; s végül, de nem utolsósorban: kiszámítható osztalékot fizetünk.