Matolcsy György elvégezte a piszkos munkát

A kormány arra számít, hogy megszorítások nélkül is három százalék alatt maradhat a költségvetési hiány. Így végre kikerülhetnénk a túlzottdeficit-eljárás alól. Már csak az a kérdés, hogy mindezt Brüsszelben is elhiszik-e. A pedagógus-életpályamodell akár el is indulhat, de más közalkalmazott biztos nem számíthat nagyobb bérre. Maradnak a különadók is.

Felcsillant a remény a kormány számára, hogy megnyerheti a Brüsszellel folytatott harcot, és véget érhet az uniós források elvételével fenyegető uniós túlzottdeficit-eljárás az országgal szemben - ilyen következtetést lehet levonni a ma bemutatott konvergenciaprogramból.

A Varga Mihály márciusban kinevezett nemzetgazdasági miniszter által fő vonalakban ismertetett dokumentumnak talán a legfontosabb üzenete a deficiteljárás szempontjából, hogy a kormány nem vág bele újabb megszorításba, a múltbeli teljesítményére - különösen a tavalyi, a vártnál jóval alacsonyabb költségvetési hiányra és a mögötte meghúzódó folyamatokra - építve megpróbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, valamint az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek testületét (Ecofin), hogy új intézkedések nélkül is uralni fogja a költségvetést, a deficitet nem engedi el, a fontos küszöbszám alatt tartja a hiányt.

Van mit felmutatnunk

Kétségtelen, van mire támaszkodnia a kormánynak. A tavalyi, mindösszesen a GDP 2 százalékára rúgó hiány okai még nem láthatók teljesen tisztán, de többé-kevésbé gyanítható, hogy az nem a véletlen műve, nem csak egyszeri tételek segítették ilyen alacsony szintre nyomni a deficitet. Az egyik fő ok az lehet, hogy az önkormányzatok gazdálkodása feszesebbé vált, emellett pedig a központi kormányzat is tudott bőven spórolni a beruházásokon, ezek pedig olyan tényezők, amelyek tartósan fennmaradhatnak, segítve az idei és jövő évi állami gazdálkodást is.

Abba is bele tud kapaszkodni a kormány, hogy az elmúlt pár hétben jöttek olyan előrejelzések külföldi bankházaktól, amelyek az idei gazdasági növekedési kilátások javulásáról szólnak (az egyik bankház eddig visszaesést várt erre az évre, de már szerény bővülésre számít). A kormány 0,7 százalékos gazdasági növekedési várakozása (az eddigi 0,9 százalék helyett) így már nem számít annyira kirívóan optimistának, mint az eddigi.

Reálisabb lett

Az új miniszter nem tagadta, hogy több tényező nem játszik a kormány kezére (például a pénzügyi tranzakciós adóból lényegesen kevesebb bevételt szed be az állam, mint gondolták), néhány esetben azonban hiánycsökkentő tételeket lehet beazonosítani (kisebb lesz a kamatkiadás, vagy az új vállalati adókat, a kivát és a katát kevesebben választják, így a költségvetés a korábban gondoltnál kevesebb bevételről mond le). A kettő egyenlege mégis negatív az idei költségvetési egyenlegre nézve, vagyis durván 200 milliárddal növelnék a hiányt, azonban a félretett tartalékok fele ezt kioltja.

A deficiteljárás szempontjából ugyanilyen fontos esztendő a 2014-es, ott is 3 százalék alatti hiányt kell produkálni. Bár a növekedési prognózis, amelyre az NGM alapozza a számítását, kissé optimistának tűnik, így vélik az Este Bank elemzői is, és a kiadásoknál is van egy kis meglódulás, az ideivel megegyezőre belőtt, 2,7 százalékos hiányterv be is jöhet. Ebben az NGM a jegybank segítségére is számít, ugyanis korábban körülbelül 100 milliárd forintos veszteséget terveztek a jegybanknál idénre, amely a 2014-es hiányt dobná meg, de most már nullás eredményben bízik az NGM.

Varga Mihály az új konvergenciaprogrammal

Egy szó, mint száz, úgy tűnik, a mostani konvergenciaprogram jóval közelebb áll a realitásokhoz, mint a korábbi évek dokumentumai (amelyek Matolcsy György minisztersége alatt készültek). A nagy kérdés azonban az, hogy Brüsszel is így látja-e, a meglevő kockázatokat (pénztárgépek bekötése az adóhivatalhoz, vagy az elektronikus útdíj bevezetésére elég gondolni) ismerve.

Politikai döntés lesz

Az Európai Bizottság két hónapja számolta át legutóbb a magyar - és az összes uniós ország - költségvetési számait, akkor a GDP fél százalékával, durván 150 milliárd forinttal nagyobb hiányt jelzett előre Brüsszel, mint ami szükséges lenne a deficiteljárás megszüntetéséhez. A bizottság ezekben a napokban is frissíti a számait, a most bemutatott konvergenciaprogramot is figyelembe tudja venni, az aktualizált prognózist május első hetében hozzák nyilvánosságra.

A végső szó az Ecofiné lesz június második felében. A döntés nem borítékolható, elképzelhető az is, hogy megszüntetik a deficiteljárást Magyarországgal szemben, de olyan forgatókönyv is szóba jöhet, amely a deficiteljárás fenntartása köré épül - az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek végül is politikai döntést hoznak.

A deficiteljárás fenntartása akkor sem kizárt, ha a bizottság, amelynek számait alapul veszi az Ecofin, 3 százalék alatti hiányt mutat ki idénre és jövőre is. Málta esete példa arra, hogy még ilyen esetben sem garantált, hogy kikerüljön az ország a deficiteljárás alól: Máltának fél évet várnia kellett azt követően, hogy a bizottság 3 százalék alatti hiányt jelzett előre, az Ecofin fél év tanakodás után engedte csak le az országot a szégyenpadról.

A kormány azt a stratégiát is követheti, hogy megvárja, hogy a mostani konvergenciaprogram alapján az Európai Bizottság milyen számot hoz ki május elején. Ha az 3 százalék feletti hiányt mutat, az Orbán-kabinet még mindig előrukkolhat pótlólagos intézkedésekkel a június 22-re tervbe vett Ecofin-ülés előtt. Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti Gárgyán Eszter, a Citibank magyarországi elemzője is.

Indul a pedagógus-életpályamodell

Kisebb érdekességeket is találunk a konvergenciaprogramban ahhoz képest, amiről a miniszter beszélt. A dokumentumot forgatva kiderül, hogy a kormány jövőre már betervezte a közoktatásban dolgozó tanárokat érintő pedagógus-életpályamodellt, de az anyagból nem derül ki egyértelműen, hogy azt már idén szeptembertől vagy csak jövő év elejétől vállalja fel a kabinet.

A közszféra többi területén azonban a keserves évek nem érnek véget: a hosszú esztendők óta befagyasztott közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői illetmény jövőre sem emelkedik a közoktatás kivételével.

A közmunkaprogramok jövőre nem fognak még tovább bővülni. Erre azért nincs szükség, indokolja meg a dokumentum, mert jövőre már az ideinél nagyobb ütemű gazdasági növekedés nem teszi ezt szükségessé, a versenyszféra már tud munkahelyeket teremteni.

Rossz hír az extra adóterhelést elviselő szektorok (bank, energetika, telekommunikáció) számára, hogy az anyag úgy fogalmaz: a kormány tartósan is számít a nagyobb teherbírású szektorok jelentősebb szerepvállalására a közteherviselésben. Így a jövőben is fennmarad a pénzügyi szervezetek adója (itt vélhetően a bankadóra és a pénzügyi tranzakciós adóra is gondol a kormány), az energiaellátók különadója (ez a profit 31 százaléka az általános 19 százalékos nyereségadón felül), a távközlési (telefon-) adó, a baleseti adó, a biztosítási adó, valamint a közműadó.