Január-februárban átlagában a teljes munkaidőben dolgozók átlagos adózás előtti (bruttó) bére 223 100 forint volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly a január-márciusi időszak átlagos bére 219 159 forint volt.
A nettó, tehát az adózás után maradt fizetés családi adókedvezmény nélkül 146 100 forint volt átlagosan, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 200, a szellemi alkalmazottak 189 000 forintot vihettek haza.
A versenyszférában a nettó keresetek 3,6, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) 3,8, a nonprofit szervezeteknél 4,6 százalékkal nőttek egy év alatt. Mivel januárban 2,8, februárban 2,2 százalék volt az infláció, ezért a nettó bérek emelkedése reálbér-emelkedést is jelentett. Tavaly a gyerekkedvezményt figyelembe véve is csökkent a reálbér: egy gyermektelen dolgozó fizetése 3,6 százalékkal, egy 3 vagy több gyermekesé 2,2 százalékkal ért kevesebbet. Az idén az infláció nagyot zuhant, 38 éve nem volt ilyen alacsony az árak emelkedése, ez a bérek értékén is javít.
A bérek emelkedését két tényező is támogatta. Az alacsonyabb keresetűek bérét a minimálbéremelés tolta feljebb, az átlagnál többet keresők fizetését pedig emelte, hogy az idén kiesett a szuperbruttó számukra is.
Az idén az első két hónapban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400 forintra voltak bejelentve, míg a közfoglalkoztatás nélkül véve a közszférában 212 500 forintot kerestek az alkalmazottak. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. A magánszférában 2,1, a közszférában 2,8 százalékkal nőttek a bérek egy év alatt, a nonprofit szektorban pedig 3,7 százalékkal, 202 700 forintra emelkedtek a bérek.
Ahogy az előző méréseknél, most is a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző ágazatokban lehetett a legtöbbet keresni átlagosan, itt 452 700 forint volt az átlagos bruttó. Az informatikai, kommunikációs ágazatban 413 500, az energiaiparban 350 200 forint volt az átlagbér.
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban (146 500 forint) és az adminisztratív szolgáltatóknál (161 900 forint) lehetett keresni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárja szerint az alacsony infláció, a véglegesedő egykulcsos adó és a kormány stabilizációs politikája miatt tudott emelkedni a reálbér. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője viszont gyorsértékelésében azt írta, bár valóban nőttek a bérek, az emelkedés mértéke alulmúlja a várt szintet. Hozzátette ugyanakkor, hogy több ágazatban még nem állapodtak meg a béremelésben, ezért később gyorsulhat a béremelkedés.