Orbán Viktor kipréselte az országból a sikert

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy szüntessék meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. A siker nem jött ingyen. Megszorítások sora, különadók hosszú listája, minisztériumi zárolások kellettek hozzá. 

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy engedjék ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól - közölte Twitter-csatornáján Andor László, a bizottság magyar tagja.

Kormányra kerülése óta a második Orbán-kabinet egyik legtöbbet hangoztatott vágya volt, hogy elérje ezt, amit elődeinek, a szocialista többségű kormányoknak nem sikerült. Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozás óta áll az eljárás alatt, mivel nem teljesítette a stabilitási és növekedési paktumban vállalt kötelességeket. (Az államadósság GDP-arányos mértéke messze magasabb 60 százaléknál, a költségvetési deficit szintje két évvel ezelőttig bőven több volt, mint 3 százalék.)

A kormány nem véletlen csinált presztízskérdést az ügyből. Egyrészt Magyarország messze csúcstartó az Európai Unióban: amióta tagok vagyunk, nem tudtuk kordában tartani a költségvetésünket. Az eljárás ráadásul azzal a fenyeget, hogy az EU büntetésből megvonja a Magyarországnak járó támogatásokat. Ez húsbavágó lenne, mivel az elhúzódó gazdasági válság (és részben az Orbán-kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája) miatt egyre kevesebb cég akar beruházni Magyarországon.

A rögtön a kormányváltás után, 2010 nyarán és őszén bejelentett akciótervek (első, második) már megágyaztak azoknak a később intézkedéseknek és optimista kijelentéseknek, amelyek előrevetítették, hogy felállhatunk a brüsszeli szégyenpadról. Ennek időpontját a kormányzati politikusok azonban lényegesen korábbra időzítették, mint ahogy az megtörtént. Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi helyettes államtitkára 2011-re várta a kedvező brüsszeli döntést, Martonyi János külügyminiszter pedig 2011 márciusában azt mondta, hogy a következő hetek-hónapok függvénye, hogy megszűnhessen az eljárás.

Azóta eltelt több mint két év, és az Európai Bizottság pozitív döntéséig vezető út egyáltalán nem volt sima. Tavaly ősszel még ott tartottunk, hogy nemhogy az eljárás lezárása lesz a következő lépés, hanem hogy a bizottság egy igen súlyos szankciót - a kohéziós források felfüggesztését, azaz az EU-s támogatások megvonását - is beveti 150 milliárd forint erejéig.

Brüsszelben ugyanis nem találták meggyőzőnek a Magyarországról felvázolt költségvetési pályát, így a kormány kénytelen volt egymás után bemutatni a nem megszorítónak nevezett megszorító és bevételnövelő csomagokat. Orbánék így próbálták meg többször - előbb 400, majd 370 milliárd forinttal - betömködni a régről örökölt vagy már saját intézkedéseik által ütött lyukakat a büdzsén. Ez mostanra - nem kevés növekedési áldozattal és bizonyos szektorok kivéreztetésével - sikerült is, de ha mégsem lennének elegendőek az eddigi intézkedések, akkor ott vannak talonban a legfrissebb Varga-pakk későbbre belengetett elemei is.

Prés alatt a bankok, a közműcégek, a telefonosok és a boltok

"Ne csak a fejőstehenet lássák bennünk" - mondta egy évvel ezelőtt Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank itteni leánybankjának vezére, és megjegyzésének valóban volt némi alapja. A bankszektor volt az egyik kipécézett szektor, amelyik a válságra és a költségvetés rendbetételére való hivatkozással a kormányváltás óta többször kapott váratlan pofonokat. Az egyik legnagyobbat tavaly ősszel, amikor a kormány visszavonta a bankadó korábban beígért lefelezését, miközben ugyanazzal a lendülettel kivetett a szektorra egy vadonatúj adót is, a tranzakciós illetéket, amelyet egyébként később még meg is emelt.

A többi sokat csépelt ágazat az energetika, a távközlés és a bolti kiskereskedelem volt, ezek cégei szintén különadókat kaptak a nyakukba. Orbán Viktor már 2010 októberében bejelentette, hogy a következő három évben évi 61 milliárd forintot kívánnak beszedni a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 30 milliárdot a kereskedelmi láncoktól, és évente 70 milliárdot az energiacégektől. Ez utóbbiak akkor még nem sejtették, hogy jön a közműadó és lesz rezsicsökkentés is, ami együttesen már eléggé megszorongatja majd őket. A hosszabb távú hatásokat egyelőre csak pedzegetik az energetikai szakértők az elmaradt fejlesztések, beruházások nyomán, de látható, hogy a cégek rövid távon is küzdenek a talpon maradással. A dél-magyarországi áramszolgáltató éppen a napokban hozta meg a döntést, hogy majdnem kétszáz állást megszüntet.

És jött a fűnyíró

Nem volt könnyű életük a minisztériumoknak sem. Már 2011-ben, majd tavaly is kétszer rendelték el a költségvetésbe amúgy bekalkulált pénzek zárolását, ez összesen nagyjából 300 milliárd forint körüli megszorítást jelentett az egyes tárcák életében, és már idén májusban Varga Mihály is elrendelte 93 mililárd forint azonnali zárolását. A következmények máig hatnak: Lázár János államtitkár éppen egy nappal ezelőtt jelentette be, hogy 20 százalékos csoportos létszámleépítést rendelt el a Miniszterelnökségen a deficiteljárás megszüntetése érdekében tett zárolások miatt.

Rosszul jártak a mentősök, de a legcsalódottabbak talán a tanárok lehetnek, akiknek beígérték a szisztematikus béremelést (a pedagógus-életpályamodell bevezetését), majd gyorsan le is vették a napirendről, és csak egy halvány ígéretet hagytak helyette a 2014-es bevezetésről.

Az emberek megúszták?

A kormányzati kommunikáció szerint az Orbán-kabinet - szemben elődjeivel - nem az embereket sanyargatja, kiigazító lépéseit sem a lakosságra terheli. Az adóemelések, új adók bevezetése közvetlenül valóban a már említett cégeken csattan, ám ez nem jelenti azt, hogy az emberek észre sem vennék őket.

A bankok például szinte teljes egészében áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, a telefonadó pedig beépült a telefontarifákba. A rezsicsökkentést viszont szigorúan tilos áthágni, és tilos az ebből fakadó terheket a lakosságra tolni, így könnyen lehet, hogy ez sokak szemében gyógyír minden más bújtatott pluszköltségre.

* * *

Elindult a Facebook-oldalunk, ahol friss híreket és a hírekből kimaradó érdekességeket olvashat. Kövessen minket!