Kinek a munkahelyét tudta megvédeni a kormány?

Tavaly év elején hirdetett soha nem látott szociális adócsökkentést a kormány. A fiatalok és az idősek munkához jutását próbálták meg segíteni, a jelek szerint kisebb sikerekkel és kudarcokkal. Leginkább a nyugdíj felé járók jártak jól, bár lehet, hogy ez csak statisztikai torzulás. A fiatalok viszont továbbcsúsztak a lejtőn, pedig megnyílt előttük sok új lehetőség. Hogy a kismamákkal mire ment a kormány, azt senki nem tudja.

"Soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre készülünk" - így harangozta be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron a munkahelyvédelmi akciótervnek nevezett programot.

A program január elsején elindult, azóta pedig az első negyedéves adatok már utalnak az első hatásokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo]-nak elárulta, hogy hány ember után részesültek kedvezményben a cégek. Áprilisban 353 ezer 55 év feletti munkavállaló, 194 ezer szakképzetlen, 105 ezer 25 év alatti, 24,5 ezer kismama és 4 ezer tartósan állást kereső ember dolgozott az akciós járulékok mellett.

A kormány adatai arra vonatkoznak, hogy hány dolgozó után vett igénybe járulékkedvezményt a munkaadó. Ez önmagában még nem lehet a munkahelyvédelmi akció sikerességének mérőszáma. Ezekből az adatokból nem látszik ugyanis, hogy azért vette-e igénybe a cég, mert csak így tarthatta meg a dolgozót, vagy egyébként is foglalkoztatta volna, de ha már volt a lehetőség, köszönte szépen a kedvezményt, és élt vele. Ez nem kis összeg, ha egy pályakezdőt a 229 600 forintos átlagbéren vesznek fel, akkor a kétéves járulékmentesség évi 785 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek, egy szakképzetlen foglalkoztatása minimálbéren (98 ezer forinton) pedig évi közel 165 ezer forintos megtakarítás. Az NGM adatai szerint közel 26 milliárd forint maradt a cégeknél az első négy hónapban.

A foglalkoztatást növelné

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért munkaerő-piaci adatok nem tökéletesek az akcióterv hatásainak mérésére, hiszen rengeteg dologtól függ, hogy hányan dolgoznak, de nagyjából kirajzolja, hogy kik jártak jól vagy rosszabbul. A program célja hivatalosan az, hogy a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők ne veszítsék el a munkahelyüket, de ehhez rendszerint hozzáteszik azt is, hogy jó lenne a foglalkoztatás növelése is.

A program két korcsoportot emelt ki, a 25 év alattiakat és az 55 év felettieket. Az NGM adatai szerint a 680 ezer kedvezményezett több mint fele az idősek közül került ki, ez a KSH-adatokban is nyomot hagyott: az 55 év felettiek körében egy év alatt hétezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, pedig az előző években folyamatosan nőtt az idősebb állástalanok száma. Nagymértékben csökkent azonban az egy korosztállyal fiatalabbak munkanélkülisége is, ami arra utal, hogy nem csak az akcióterv hozta a pozitív hatást. A számtalan befolyásoló tényező közül valószínűleg a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása hatott. Erre az utal, hogy az 50 és 60 év közötti nők között 13 ezerrel kevesebb lett a munkanélküli, míg az ugyanilyen idős, munkanélküli férfiakból csak ezerrel lett kevesebb.

A fiatalokon viszont láthatóan még ennyire sem segített az akcióterv: egy év alatt 13 ezerrel több munkanélküli lett a 25 év alattiak körében, de ez a hatás a 35 éven aluliak körében is kimutatható. Sovány vigasz, hogy néhány, a szabályt erősítő kivételtől (például Németországtól) eltekintve európai tendencia, hogy növekszik a fiatal munkanélküliek száma.

Több fiatal munka nélkül

A munkanélküliek száma korcsoportok szerint (Forrás: KSH)

A munkahelyteremtést nézve viszont mind az idősek, mind a fiatalok jól jártak, mindkét kategóriában nőtt a foglalkoztatottak száma, igaz az idősek esetében ez évek óta tartó folyamat. Az, hogy a fiatalok között a munkanélküliek és a dolgozók is többen vannak, nem azt jelenti, hogy több lenne a fiatal, hanem azt, hogy több fiatal van kint a munkaerőpiacon. Ezt részben magyarázza az, hogy tavaly több mint 23 ezerrel kevesebb embert vettek fel a felsőoktatásba - ők megjelennek a munkaerőpiacon, vagy dolgozóként, vagy álláskeresőként.

Többen dolgoznak

A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint (Forrás: KSH)

A munkahelyvédelmi akcióterv szociális eleme az is, hogy a szakképzetlenek számára kínál járulékkedvezményt. Ez a terv eddig nem működik. Nehéz lenne állítani, hogy sikerült megvédeni a munkahelyeiket, miután 13 ezerrel kevesebb alacsony képzettségű ember dolgozik. Igaz, legalább a munkanélküliek száma nem emelkedett ebben a végzettségi kategóriában.

Ugyanannyi a szakképzetlen munkanélküli...

Munkanélküliek száma végzettség szerint (Forrás: KSH)

...de kevesebb szakképzetlen dolgozik

Foglalkoztatottak száma végzettség szerint (Forrás: KSH)

Ahol látványosan kimutatható az akcióterv hatása, az a tartósan munkanélküliek köre. Egy év alatt ugyanis 19 ezerrel lettek kevesebben azok, akik több mint fél évig nem találtak állást. Ezt a számot viszont beárnyékolja, hogy közben a legfeljebb hat hónapja állást keresők száma magasan az elmúlt évek legmagasabb értékét érte el. Ugyanannyival (19 ezerrel) nőtt a számuk, mint amennyivel a tartósan munkanélkülieké csökkent.

A tartós munkanélküliség visszaszorításához a közmunkaprogramok is hozzájárulhattak. Ezeket éppen azokon a hátrányos térségekben vetik be, ahol a legsúlyosabb a munkanélküliség, ahol a legtöbb a tartós munkanélküli (de ettől még a piac nem teremt új munkahelyeket). A 2012-ben is megfigyelhető hatásra ráerősíthetett a munkahelyvédelmi akcióterv.

Többen munka nélkül rövid ideje

Munkanélküliek száma az álláskeresés ideje szerint (Forrás: KSH)

Az anyákat nem mérik

A KSH méréseit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai is megerősítik. Az áprilisi jelentés szerint 4873 fővel volt több 25 évnél fiatalabb álláskereső, mint egy évvel korábban. A szakképzetlen munkanélküliek száma 1046-tal volt több. A tartósan munkanélküliek körében az NFSZ több embert mért az idén áprilisban, mint egy éve, viszont ezek az adatok nem hasonlíthatók az akcióterv kitűzéséhez. Az akcióterv tartósan munkanélkülinek tekint valakit akkor, ha fél évnél régebb óta keres munkát, az NFSZ viszont azt nézi, ha valaki egy éve nem talál állást.

A járulékkedvezménnyel támogatott kiemelt csoportok közül a kisgyermekes anyákra nincs adata sem a KSH-nak, sem az NFSZ-nek. A nők és anyák foglalkoztatásáért felelős kormánymegbízott azt mondta, 24 500 kisgyermekes nő után vettek igénybe járulékkedvezményt, de azt ő sem mondta, hogy hány szülés után lévő anyukával dolgozik több, mint eddig.

Az akcióterv értékelése az első negyedév után

	Munkahelyek megvédve?	Lett több munkahely?
55 év felettiek	Igen	Igen
25 év alattiak	Nem	Igen
Szakképzetlenek	Nem	Nem
Tartósan munkanélküliek	Igen	Nem
Kismamák	?	?