Nálunk az árak a földön járnak

Áprilisban minden bizonnyal mélypontra került az infláció, miután a visszafogott élelmiszerdrágulás mellé jött a rezsicsökkentés, és a zuhanó benzinár is. A jelenleg ismert tényezők alapján ennél már csak gyorsabb lesz idén az áremelkedés üteme.

2012 áprilisában hüledezve hajtottak be az autósok a benzinkutakra, hogy tankoljanak a 451 forintos, vagy akár ennél is drágább 95-ös benzinből. Egy évvel később átlagosan 404 forintba került ugyanez az üzemanyag literenként. A tavalyi csúcsról leszédülő benzinár csak most áprilisban mintegy 30 forinttal esett.

Olcsó ettől ugyan nem lett a tankolás, de az április benzinár-csökkenés arra elég volt, hogy mélypontra küldje az inflációt. A Központi Statisztikai Hivatal 1,7 százalékos áremelkedési ütemet mért áprilisra, amely még kisebb, mint a márciusban mért, 38 éves mélypontot jelentő 2,2 százalék. (1,7 százalék legutóbb 1974 augusztusában volt az infláció.)

A drágulás jelentős csökkenését az év eleji rezsicsökkentés okozta, áprilisban már az üzemanyagok jelentettek meglepetést. A Mol hetente közli az árakat: március végén 433 forint volt egy liter 95-ös, április végére 404 forintra csökkent az ára. Az üzemanyagok nagy, közel 9 százalékos súlyt képviselnek az inflációs kosárban, ezért tudják nagyban befolyásolni az infláció ütemét.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint azonban az 1,7 százalékról vissza fog pattanni az infláció, utána pedig 2 százalék közelében ingadozhat. A Reuters által megkérdezett elemzők a legutóbbi felmérésben 2,4 százalékos átlagos inflációt vártak idénre.

Az előre látható tényezők közül három fő folyamat befolyásolja az árakat: a rezsi és a benzin mellett az élelmiszerárak mozgása hat leginkább. A benzin drágulása áprilisban volt a legnagyobb tavaly, az élelmiszerekárak emelkedése pedig szeptember-októberben tetőzött 2012-ben. Tavaly világszerte rossz volt a termés, amely miatt a terménytőzsdéken ugrásszerűen nőttek az árak. Ha idén nem lesz szélsőségesen jó vagy rossz a termés, akkor a szeptember-októberben csupán a tavalyi áremelkedés bázishatása is visszafoghatja az inflációt.

Az élelmiszerárak az átlagnál jobban emelkedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogy a tavalyi szárazság után arra számítani lehetett. A világpiacon kereskednek többek közt búzával, kukoricával, szójával és ezek áringadozása a magyar piacon is érezteti hatását. Ugyanakkor ez csak fékezetten volt érezhető. Mire a feldolgozóiparon keresztül átkerül a fogyasztói árakba a piaci ár, addig sok minden változik, és az emberek vékony pénztárcája miatt is csak mértékkel lehetett emelni - végső soron a magyarok csak visszafogott áremelkedéssel találkoztak.

Most érdemes csokit venni

Az átlag felett dráguló termékek között voltak a disznó- és a marhahús, a sertészsír, a liszt, a száraztészta, zöldségek, gyümölcsök. A borok átlagos ára 10 százalék fölötti drágulást mutatott. Egy olyan termék volt, amely extrém módon drágult: a krumplitermés tavaly pocsék volt, ezért több mint 70 százalékkal emelkedett az átlagos ára.

Forrás: KSH

Véget ért viszont a tojáspánik. Tavaly az uniós tyúkketrec-szabályok bevezetése miatt márciusban egyik pillanatról a másikra durván drágult a tojás, azóta stabilizálódott az ár, sőt némileg olcsóbb is lett. Egy év alatt olcsóbb lett a tej és a többi tejtermék is, valamint a cukor, a kakaó és a csokoládé. A kakaóbab világpiaci ára tavaly sokat esett az egy évvel korábbi árhoz képest, az esés pedig cseppenként a csokoládéárba is átszivárgott. Tavaly májustól szeptemberig viszont ismét kisebb emelkedés volt, ezért várható, hogy a csokoládéár emelkedni fog. A magyar vásárlók tavalyhoz képest olcsóbb kávéval és teával is találkozhattak, míg főleg a válság hatásának tudható be az is, hogy a tartós cikkek (tévé, mp3-lejátszó) olcsóbbak lettek.

Kérdéses a dohányár

Suppan Gergely szerint van néhány tétel, amelyről lehet sejteni, hogy a piaci folyamatokon túl hatással lesz az árakra. Ilyen a tavalyi több lépcsős jövedékiadó-emelés, amely miatt a dohánytermékek ára is emelkedett. Ezek hatása egymás után fog kiesni az inflációból, amely visszafogja a rátát, viszont a trafikátalakítás épp ellenkezőleg hat. A kormány beígérte, hogy 3-5-ről 10 vagy akár 12 százalékra emeli a dohányértékesítés haszonkulcsát, ez pedig a fogyasztói árat emelheti. Hogy ezek összességében hogyan hatnak majd az árakra, ma még nehéz megmondani.

Mint ahogy azt is, hogy a kormány a választásokhoz közeledve vág-e tovább a rezsikiadásokból, az ígéretek közt elhangzott már 30 százalékos csökkentés is. Ha ezt még idén meglépik, akkor az infláció még lejjebb lökheti.