Csak nézzük, ahogy átsuhan a pénz az országon

A kormány szerint ömlik a külföldi tőke Magyarországra. Az adattenger mélyére ástunk, hogy kiderítsük, tényleg így van-e.

Ömlik a külföldi tőke Magyarországra - legalábbis ezt olvashatja ki a 2012-ről közölt statisztikákból, aki csak a fő számokra tekint. Örült a számnak a Nemzetgazdasági Minisztérium is, és az MTI-nek büszkélkedett a kiugró adatokkal. Hiba lenne viszont dollár- és eurókötegeket keresni a magyar rónán, ugyanis az óriási mennyiségű pénz nagy részéből nem gyárak, gépek és munkahelyek lettek.

Akkor viszont hogyan mért 10,4 milliárd euró (3000 milliárd forint) nettó tőkebeáramlást a Magyar Nemzeti Bank 2012-re? Bár a tisztánlátást nehezíti, hogy az adatokat a jegybank úgy méri, hogy a mögötte álló egyedi befektetéseket nem árulja el, a részletes adatokból azért körvonalazódik, hogy valójában mi történhetett.

Úgy megy, ahogy jött

A jegybank elkülöníti, hogy a befektetés úgy történt-e, hogy egy külföldi részesedést szerzett-e egy magyarországi üzletben, újra befekteti-e a pénzét, vagy egyéb módon hozott tőkét Magyarországra. Az előbbiben nem volt érdemi változás, 2009-et leszámítva az elmúlt öt évben végig 3,1-3,5 milliárd euró között ingadozott, az újra befektetett tőke sem változott sokat 2011-hez képest. Tavaly az utóbbi, "egyéb" kategóriában volt szokatlanul nagy a pénzmozgás, 5,7 milliárd euró.

"Az egyéb tőkemozgások nagy része nem állóeszköz-beruházás" - magyarázta Hunya Gábor, a Bécsi Gazdaság-összehasonlító Intézet közgazdásza. Ez a kategória, amely a legnagyobb tételt jelentette a rekordmértékű tőkemozgásban, az elemző szerint valójában a külföldi anyavállalatok és a magyarországi leányaik közti hitelkapcsolatokat jelenti, amelyekben a pénz "nagyon gyorsan mozog ide-oda". A rekordadat csak azt bizonyítja, hogy egyre több a vállalati pénzmozgás, de ezeket nehéz kötni konkrét befektetésekhez - mondta Hunya Gábor, aki szerint az egyéb pénzmozgások hektikussága miatt könnyen lehet, hogy a következő időszakban nagy mennyiségű működő tőke úgy távozik, ahogy tavaly beérkezett.

Igazi befektetésből nem lett sokkal több

A Magyarországon átszáguldó tőke egyre nagyobb mértékét az MNB is látja, ezért 2008 óta igyekeznek kiszűrni azokat a pénzeket, amelyek egy negyedéven belül már el is hagyják az országot. Az úgynevezett átfolyó tőke a válság óta egyre nagyobb összeget tesz ki, tavaly a 10,4 milliárd euróból 3,9 milliárd volt ilyen.

Hogy a tényleges, nem pénzügyi befektetések mértéke nem növekedett Magyarországon, bizonyítják a zöldmezős beruházások. Hunya Gábor szerint 151 zöldmezős beruházás indult 2011-ben (ebből 58 a feldolgozóiparban), míg az előzetes adatok szerint csupán 97 darab 2012-ben (37 a feldolgozóiparban). A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) összegzése szerint az általuk kezelt 89 beruházásból 1,3 milliárd euró működő tőke keletkezhet 2012-ben. Vagyis a teljes tőkebeáramlásnak csupán a körülbelül nyolcada tényleges, munkahelyteremtő befektetés.

Az MNB részletes adataiból kiderül, hogy a részvény típusú befektetések 3,6 milliárd eurójából 1,4 milliárd bankoknál valósult meg. Ide számolják el azt, amikor a külföldi anyabankok tőkét adnak a magyarországi leányuknak, márpedig a külföldi bankok több százmillió euróval tömték ki a hazai érdekeltségeiket, például augusztusban az olasz anyabankja 45 milliárd forinttal tőkésítette fel a CIB-et. Tavaly nagymértékben, 13-ról 15,7 százalékra nőtt a bankok tőkemegfelelési mutatója, ez szintén bizonyítja a banki tőkebeáramlást.

Miközben a külföldi bankok tőkét tesznek be Magyarországra, a hazai leányaik vadul fizetik vissza a hiteleiket: a bankok csak az második félévben 5 milliárd eurónyi hitelt törlesztettek külföldre (az első félévről nem közölt adatot az MNB), a Capital Economics adatai szerint pedig 2011 közepe óta 12 milliárd euró forrást vontak meg a bankoktól. Összességében ez azt jelenti, hogy a bankok stabil lábakon állnak, viszont jelentősen kevesebb pénzből tudnak hitelezni.

Parkolóóraérme-gyűjtő

Az egyéb tőkemozgások 5,7 milliárdos rekordján belül az adatokból két olyan tevékenység ugrik ki, amely jelentősen fölfelé húzta a külföldiek finanszírozási befektetéseit. A járműgyártás iparágon belül 4,4 milliárd euróval nőtt a befektetések mértéke, a pénzügyi közvetítéseken belül pedig 5,9 milliárd euróval. A máshova nehezen besorolható tevékenységeket összesítő úgynevezett egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatásokon belül 4,7 milliárd euróval csökkent a külföldiek finanszírozása.

Ez a kategória olyan, nehezen összeillő területeket fog egybe, mint a vonalkód-szolgáltatás, az adománygyűjtés, a parkolóóraérme-gyűjtő szolgáltatás, de idetartozik az adósságbehajtás és az úgynevezett független árverés is. Nehezen képzelhető, hogy mintegy 1400 milliárd forintnyi vállalati hitelt vontak ki külföldiek például a parkolóóra-bizniszből, ezért valószínűbb, hogy a pénzügyi szektoron belül rendezték át úgy a cégbirodalmakat, hogy az adósságbehajtásba vagy árverésbe helyezett pénzek átkerültek a pénzügyi közvetítést végző tagvállalatokhoz.

A hagyományos befektetésekhez közelebb álló részvény típusú tőke 3,6 milliárdján belül 1,5 milliárddal nőtt az üzletvezetési, vezetői tanácsadási tevékenységet végző cégek külföldről érkező tőkéje. A tőkeáramlások vizsgálatával is foglalkozó Hunya Gábor szerint az üzletvezetési, vezetési tanácsadás mögött állhat az, ha átszerveznek egy autógyárat. Erre utal a 2011 végi extrém nagy mértékű pénzmozgás is: 11,5 milliárd eurót fektettek be tanácsadási tevékenységbe, miközben 9 milliárd eurót vontak ki a járműgyártásból. A számokból nyilvánvaló, hogy ilyen összeg nem hagyta el az országot, tehát nagy valószínűséggel egy autóipari cég holdingba szervezéséről van szó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-nek azt mondta, 2013-ra 3 milliárd euró körüli tőkebefektetést vár, de ebbe sem az átfolyó tőkét, sem az E.On gázüzletágának állami kézbe vételét nem számolják. Ez teljesíthetőnek tűnik abból kiindulva, hogy az átfolyó tőkét és az egyéb tőkemozgást nem számolva 2012-ben 3 milliárd fölött volt a tőkebeáramlás.

Ugyanakkor a Magyarországra ömlő tőke nem egyedi jelenség. Csehországban 8,2 milliárd euró tőke áramlott be, vagyis négyszer annyi, mint egy évvel korábban.