A hivatalos számoknál jóval több lakást adhattak el tavaly, mert a céges vásárlások jelentősen megdobták a lakáspiacot 2012-ben - derült ki a Duna House Barométer című kiadványából.
Az ingatlanforgalmazó cég szerint több ezer lakással többet adhattak el, mint amennyiről a Központi Statisztikai Hivatal beszámolt. Ennek két alapvető oka van: egyrészt a KSH megjegyezte, hogy az év végi eladásokról még nem voltak információi, másrészt a hivatalos adatok csak a magánszemélyek közti forgalmat vizsgálják, vagyis a cégek eladásait nem.
A Duna House 10 ezer fölöttire becsüli a cégek és magánszemélyek közti adásvételek számát. Ebből 7000-9000 céges lakásvásárlás egy uniós pályázatból fakadhatott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly kipróbált egy új pályázati formát, a kombinált mikrohitelt. Ennek lényege, hogy a pályázó kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást is kap.
A pályázati pénzt egyedülálló módon lakásvásárlásra is lehetett költeni. A Budapestet és Pest megyét magában foglaló régióban az NFÜ egy éve bejelentette, hogy kimerülőben van a keret, azután óriási hajrá indult a támogatásért, így a lakásokért is. A pályázat szerint magáncélra nem, csak céges telephelyként lehet ezeket a lakásokat használni a fenntartási időszakban, vagyis legalább három évig. (A pályázatról bővebben itt olvashat.)
A Duna House szerint a pályázók nemcsak a vásárlások számát, de az értékét is megdobták, mivel számukra fontosabb volt, hogy gyorsan, mint az, hogy olcsón szerezzék meg az ingatlant. Az ingatlanforgalmazó cég szerint előfordult olyan eset is, hogy akár a piaci ár felett is sikerült eladni a lakást a pályázati pénzből gazdálkodó új tulajdonosnak.
A céges vásárlások mellett a végtörlesztés is hatott, sokan a lakásuk eladásával igyekeztek megszabadulni devizahitelüktől.
A Duna House Barométer becslése szerint az első négy hónapban 25 663 lakás talált gazdára. A meghirdetett árakból engedniük kellett az eladóknak, a legnagyobb veszteséget a vidéki családi házak eladói szenvedték. Nekik átlagosan 8 százalékkal kellett lejjebb vinni az elképzelt árat ahhoz, hogy vevőt találjanak, és még további 13 százalékot kellett engedniük az alkudozás során. A budapesti családi házaknál 4 százalék önkéntes csökkentés és 7 százalékos árengedmény volt a jellemző.