Nincs szerencséjük a mobiltársaságoknak az uniós biztosokkal. Pár éve a vasakaratú – mostanában más minőségében Magyarországot is keményen bíráló - Viviane Redinggel kellett csatákat vívniuk, most pedig utódja, Neelie Kroes keményített be.
A téma örökzöld: a roamingdíjak csökkentése, a biztos pedig mindent beleadott, a végsőkig menne az elődje által megkezdett úton. Egyszerűen eltörölné a tarifákat, vagyis csak annyiba kerülhetne a telefonálás külföldön, amennyibe otthon is.
Az uniós mobiltelefon társaságok jelenleg évi 4,8 milliárd euró bevételt könyvelnek el a roaming díjakból. Ez csak 4 százaléka a teljes piaci forgalomnak, a kérdés inkább azért húsbavágó, mert egy viszonylag magas profittartalmú bevétel volt. A most már évek óta tartó sorozatos csökkentések az eredményben nagyobb lyukakat ütnek. A roaminghívások a saját hálózat használatához képes pluszköltséget generálnak a szolgáltatóknak.
Az európai roamingdíjak kérdése évek óta a brüsszeli döntéshozók kedvence. A tarifák folyamatos vágása népszerű lépés, az ügyfelek jelentős része nem tartja indokoltnak, hogy a külföldi telefonálás tarifája az otthonitól eltérjen, és végső soron az Európai Bizottság is az ő verziójukat támogatja, amikor – brit sajtóértesülés szerint már jövő nyártól – a nemzeti díjak szintjére szeretné kényszeríteni a roamingot.
Amikor valaki mobilon hazatelefonál például az olasz tengerpartról, vagy egy osztrák sípályáról, akkor nem egy, hanem két infrastruktúrát vesz igénybe, és a legtöbb esetben a külföldihez üzleti értelemben nincs is köze az otthoni cégnek. A számlát viszont a hazai mobiltársaságnál fogja befizetni, a két társaság között tehát kell lennie egy technológiai és üzleti egyezségnek az összekötésről és az elszámolásról.
A hívások – és az adatforgalom – hálózatok közötti továbbítását és az egyenlegek nyilvántartását illetve elszámolását eddig a roamingdíjakban jelenítették meg (a sokat vitatott méretű profittal együtt). Ha a brüsszeli célok teljesülnek, ezt a költséget kell majd szétteríteni a teljes vállalati működésre.
Egyszerű lenne a helyzet, ha az országok közötti távközlési forgalom kiegyenlített lenne, de erre nincs esély, az unió déli tengerpartjait nyaranta sokkal többen látogatják, mint ahányan egész évben délről mennek észak felé. A roamingdíjak tehát a turistaköltésekkel együtt áramlanak északról dél felé, ezért a forgalmat pontosan kell mérni és a számlákat kiegyenlíteni.
Az Európai Bizottság által valósnak tartott (nettó) költségek, és a (bruttó) eurotarifa forintban
Nagyker. költség | Nagyker-kisker. költség együtt | Eurotarifa | |
Telefonhívás | <14,5/perc | <23,2 | 106 |
SMS | <2,9/db. | <4,6 | 33 |
Internet | <14,5/MB | <26,1 | 250 |
Forrás: Európai Bizottság
A bizottság 2007 óta folytatja a keresztes hadjáratát a magasnak tartott roamingdíjak ellen, azzal érvelve, hogy azok az európai piac egységes működésének ellentmondóak, gátolják a fejlődést.
Az unió első árcsökkentési terveit óriási iparági felhördülés és ellenállás kísérte, Reding és csapata akkoriban abból indult ki, hogy a roaming díjak profitszintjéből a társaságoknak le kell engedniük, és ezt részben visszakereshetik, ha az alacsonyabb tarifákkal nagyobb forgalmat generálnak. Végső soron azonban az volt az elképzelés lényege, hogy a távközlésnek le kell nyelnie ezt a békát az egységes belső piac fejlődése érdekében.
Reding végül 2009 nyarától kezdte fokozatosan leszorítani a roamingtarifák maximális szintjét, a díj nettó 43 eurócentről indult, idén 24 centnél tart, és az eredeti elképzelések szerint úgy volt, hogy jövőre 19 centre csökken. Ezzel párhuzamosan az sms és a mobilnet is hasonló nyomás alatt áll.
Az eurotarifa mindhárom magyar szolgáltató kínálatának kötelező eleme, mindhárom a maximált áron tartja a díjat. Jelenleg 106 forintos ez a percdíj, amelynek elvileg az átlagosnak mondható 30-50 forint közé kellene zuhannia, ha a brüsszeli intézkedés valóra válik (addig is, a külföldi mobilhasználat praktikus fogásokról itt olvashat).
Az uniós adatok szerint Magyarországon tavaly az első negyedévben a 2008-as (első árletörés előtti) roamingforgalom 82 százalékát, a második negyedévben pedig 110 százalékát mérték. A nagyarányú forgalombővülés tehát nálunk nem érzékelhető, ám például Lengyelországban 160, Szlovákiában pedig 190 százalékon áll a mutató. A roamingolással töltött percek száma az elmúlt három évben csaknem minden uniós tagállamban növekedett.
A szolgáltatók a 2007-2009 közötti sokkos állapotot azonban már rég kiheverték, és általában egyre jobban beépítették a roaming költségeit a csomagokba. A magasabb előfizetési díjakat tartalmazó vállalati és lakossági előfizetéseknek Európa szerte általában már része az egyre olcsóbb roaming. A bizottság lépése már csak a tempót illetően váratlan, a cégek készen állnak arra, hogy a nyaralókkal kapcsolatos kiadásaikat szétterítsék a több millió előfizető között.
Az Origót kiadó Origo Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.