Kóklerek csapnak le a csalódott betétesekre

Csalódik, aki még mindig tíz százalék feletti kamatra számít a bankjától. A legkézenfekvőbb alternatíva a befektetési alap lehet, és úgy tűnik, ezt elég sokan felismerték. Az alacsony kamatok és egyes, szélsőségesen magas készpénzfelvételi díjak miatt az is előfordulhat, hogy egy lekötést bukással zár az ügyfél.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony a bankbetétek kamata Magyarországon, mint most, ami új kérdések és kockázatok elé állítja a még némi pénzzel rendelkezőket. A jegybanki alapkamat kitartó esésével párhuzamosan, és mert a bankok forráséhsége megszűnt, így nem kapkodnak olyan vehemensen az ügyfelek megtakarításaiért, mint korábban, szemmel láthatóan megcsappantak a vonzó és kockázatmentes akciók.

A Bankmonitor.hu adatbázisa szerint a legjobb betéti ajánlatok legfeljebb 5-5,5 százalékos kamatot kínálnak a legnépszerűbb, 2-3 hónapos lekötésekre, de jellemzően ennyit is csak akkor, ha valaki extra feltételeket (fizetés-átutalást, aktív számlahasználatot) vállal, vagy mást is megvesz a bank termékeiből.

Azok, akiknek van megtakarítható pénzük, most tömegesen keresik az új utakat, és így prédául eshetnek a két számjegyű hozamokat ígérő kóklereknek, vagy csak a szimplán túl kockázatos befektetési ötleteknek. Alacsony kamatkörnyezetben a mohóság nagy veszély, a tuti tippek ilyenkor szokták megtalálni az óvatlan, a saját kockázattűrő képességükre fittyet hányó befektetőket.

Van biztonságosabb alternatíva

A friss adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberek nem elégednek meg a banki kamatokkal. Csak áprilisban rekordmagas, 126 milliárd forintot vontak ki a betétekből, és vittek más megtakarítási formákba. A pénz legnagyobb része befektetési alapokban talált helyet magának, egy hónap alatt 106 milliárd forint friss tőke áramlott az alapokba.

Ez logikus válasz az új körülményekre. Bár ma még nem biztos, hogy látszik, ki mennyire hozott jó döntést, de mivel alapokból rengeteg van (kockázatosabbak és biztonságosabbak is), jó választással ügyesen meg lehet verni a bankbetéteket. Választani és a tipikus hibákat elkerülni viszont nem egyszerű. A legtöbben, hibásan, a múltban elért hozamokból tájékozódnak, és készpénznek veszik, hogy ha egy adott alap – csak példaként: a Credit Suisse SICAV One (Lux) Equity Global Property B abszolút hozamú alap – az elmúlt évben 37,85 százalékos hozamot ért el, akkor ezt fogja reprodukálni a következő 12 hónapban is.

Ezt senki nem tudja garantálni (szemben a bankbetétekkel, amelyek kamata a jövőre vonatkozó biztos ígéret), épp ezért a múltbeli hozamokat óvatosan kell kezelni. „Azt érdemes figyelni, hogy mennyire következetesen jó egy alap teljesítménye, hogy több éven keresztül mit ért el egy alapkezelő, mert ha mindig átlagon felüli volt a hozam, akkor kisebb az esélye, hogy az ember mellényúl” – mondja Sándorfi Balázs. A Bankmonitor.hu ügyvezetője a jelenlegi bizonytalan globális hangulatban úgy állítana össze egy portfóliót, hogy abba nagyjából hasonló arányban kerüljön kötvény, részvény, pénzpiaci eszköz vagy a manapság slágernek számító abszolút hozamú befektetési jegy, hogy a biztonságosabb és rizikósabb megoldások hosszabb távon nagyjából kiegyensúlyozzák egymást.

A befektetési jegy különösen azoknak jó, akik részvényt vagy más értékpapírt is szívesen vennének megtakarítható pénzük egy kis részéből. Kis pénzből ugyanis nem lehet egy rendes portfóliót összerakni, egyetlen Apple-részvény is belekerül 100 ezer forintba. Ugyanezért a pénzért sokkal értelmesebb befektetési jegyeket venni, így több tucat részvény, kötvény, vagy más értékpapír árfolyamának mozgásából részesedhetünk, nyerhetünk vagy veszíthetünk is.

A befektetési jegy nagy előnye – a lekötött bankbetéthez képest –, hogy bármikor készpénzzé tehető, de azért a költségekre nem árt odafigyelni. A magyarországi alapok nagy részénél a vásárláskor nem kell jutalékot fizetni, de a jegyek visszaváltásakor 1-3 százalékos díjat el lehet bukni, minél előbb kéri vissza az ember a pénzét, annál többet.

Ne reflexből!

Veszíteni a bankbetétek lejáratakor is lehet, főleg, ha az ember nem méri fel a terepet. A betétlekötési periódus végén ugyanis valahogyan hozzá kell jutni a pénzhez, kamatostul, de nem mindegy, hogy azt egy bankfiókban kikérjük készpénzben, felvesszük kártyán, átutaljuk egy másik bankban lévő számlára, vagy ugyanannál a banknál vezetett folyószámlánkra a netbankon keresztül. Bankja válogatja, de a készpénzfelvétel általában messze a legdrágább megoldás – ha ezt választjuk, még az is előfordulhat, hogy a megnyert kamatunkat elviszik a költségek.

Ez különösen azoknál a bankoknál fordulhat elő, amelyek nem alkalmazhatnak plafont az egyes tranzakciók költségeinél, például a pénzfelvételnél. Ilyen az OTP vagy a K&H is, előbbinél 0,9 százalék terheli a bank saját pénztárából történő pénzfelvételt (sőt bizonyos számlacsomagnál 1,2 százalék), az utóbbinál pedig 0,74. A K&H-nál ezt ráadásul megfejelhetik egy 0,1 százalékos (minimum 5000 forintos) büntetőtétellel akkor, ha az ember nem szól előre azért, mert nagyobb összegre lesz szüksége (az összeghatár a bankban van valahol kifüggesztve).

Ez azt jelenti, hogyha valaki óvatlanul besétál például az OTP egyik fiókjába, hogy magához vegye az épp lejárt két hónapos betétjét, akkor hiába írtak neki jóvá az egymillió forintjára 5667 forint kamatot, pénzfelvételi díjként 9051 forintot le is vonnak tőle, ha a pénztárban igyekszik hozzájutni a pénzéhez. Világos, hogy ezt örökre megjegyzi magának az ember, és soha nem tér vissza a bankba, még akkor is, ha más módon olcsóbban is hozzá lehet férni a vagyonhoz.

Hosszabb betétek is vannak

A bankbetétet azért a mostani, folyamatosan csökkenő kamatkörnyezetben sem kell teljesen elfelejteni. A néhány hónapos csábító akciók ugyan valóban kikoptak a piacról, és minden futamidőre jóval lejjebb ereszkedtek a kamatok, mint akár csak egy éve voltak, de a hosszabb lekötésekkel jól lehet járni. Ha fennmarad a csökkenő jegybanki kamatpálya, akkor az éven túli betétlekötések 4-5 százalékos kamata már vonzó lehet.

Ma nagyon nem jellemző, hogy az ember 3 vagy 5 évre bankbetétben köti le a pénzét (a bankbetétek 16 százaléka nyúlik egy éven túl), pedig vannak egész jó ajánlatok évi 5 százalék feletti biztos kamattal. Ekkora kamatra ma hátat fordítanak a banknak az emberek, de ki tudja, 2016-ban vagy 2018-ban nem örülnek-e majd neki.

A befektetési jegy sem bonyolult

Akinek kapásból csak a bankbetét jut eszébe, amikor a spórolt pénzének keresi a helyét, annak sem kell megijednie a befektetési alapoktól. A befektetési jegyeket ugyanúgy a bankok árulják (szinte minden bankcsoportnak van alapkezelő társasága), így akár a fiókban, akár az adott bank online felületén elérhetők az alapok, eggyel kell csak odébb kattintani a betétlekötéstől. Az aktuális árfolyamot minden nap nyomon lehet követni, és bármikor el lehet adni a befektetési jegyek egy részét, vagy újabbakat lehet vásárolni. Ha a jegyeket úgynevezett tartós befektetési számlára teszi az ember, akkor a kamat- és árfolyamnyereség-adó egy részét vagy egészét is meg lehet spórolni, a befektetőket pedig itt is megilleti a védelem, mint a banki ügyfeleket. Csak itt nem az OBA, hanem a BEVA áll helyt, ha egy szolgáltató becsődöl (akkor nem, ha mondjuk a részvényárfolyam rosszul alakul), és alacsonyabb a védett összeghatár. Egymillió forintig 100 százalékos a BEVA kártalanítása, efölött, de legfeljebb 20 ezer euróig a megtakarítás 90 százaléka.