A lopakodó áremelkedés hónapjai jönnek

Az állam kiveti a fuvarozóra, a fuvarozó a gyártóra hárítja, a gyártó a vevőre tolja. Ez az útdíj, amelyet sebtében vezetnek be, de az idén már 75 milliárd forintot várnak tőle. A teher lassan, de eljut a fogyasztókhoz, emelkedhetnek az élelmiszerárak is miatta. 

Néhány nap, és indul az elektronikus útdíj. Ez nem egy elszeparált, egy-két üzleti szektort érintő új helyzetet teremt: amikor a boltba bemegyünk, a pénztárcánkon is meg fogjuk érezni, hogy egyetlen ágazatra kirótt pluszteher, egy kilométerenkénti 17 és 130 forint között mozgó díj hogyan drágítja meg mindenki életét.

A Szentkirályi ásványvíznél például azon tanakodnak, hogy július után megpróbálják-e drágábban adni az ásványvizet. "Úgy számolunk, hogy egy 1,5 literes palacknál 0,75 forint költségemelkedést okoz az útdíj, de ahhoz, hogy ezt érvényesítsük, körülbelül 10 forinttal kellene többet fizetniük a vásárlóknak" - mondja Balogh Levente tulajdonos-vezérigazgató. Mire ugyanis az ember leveszi a polcról a terméket, az már több szereplő kezén is átment, és mindenki rátette a maga árrését, így lehet az, hogy a sor elején egy kis emelés a végére nagyobb dráguláshoz vezet.

Azok az élelmiszer-piaci termelők járnak a legrosszabbul, amelyek az áru súlyához viszonyítva olcsó termékeket gyártanak, náluk képviseli a szállítás a legnagyobb részt a költségekben. Tipikusan ilyen például a hús, az üdítőital, az ásványvíz, a sör vagy a tej, amelyet nagy tételben és nagyobb távolságra is szállítanak.

"A logisztikai költségeink összességében 12 százalékkal emelkednek" - mondja Keleti Zsolt, a SáGa Foods Zrt. vezérigazgatója. A társaság két hónapja emelte meg az árait, átlagosan 8 százalékkal, amelyben körülbelül egyharmad részben szerepet játszott az útdíjra való felkészülés is. A húsosok nagy része tavaly év végéhez közeledve emelt árat az alapanyagok drágulása miatt, ők várhatóan ismét pár százalékos növekedést kezdeményeznek majd az áruházláncoknál.

Elkezdődik a huzavona a gyártók, szállítók, boltok között

Sok esetben a gyártó csak a hipermarket központi raktáráig szállítja az árut, onnan maga a lánc viszi az üzletbe, vagyis az útdíj ezeknek a cégeknek a költségeit is megdobja, amit rá akarnak majd terhelni a gyártóra. A gyártó kettős szorításban van, de a lélektani ár átlépésének negatív hatása is szorítja. A 198 forintért kínált sört például 201 forintért nem lehet már eladni, pedig elképzelhető, hogy pont erre lenne szükség az útdíj kompenzációjához.

Útnak indul a tej a Sole-Mizo Csípőtelki tehenészetében. Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az élelmiszer- és logisztikai piac legtöbb szereplője nem szívesen nyilatkozik névvel arról, hogy ki mekkora részt fog vállalni az útdíj okozta terhekből. Azt valószínűsítik, hogy a korábbi extra terhekhez hasonlóan körülbelül fél év alatt ez is beépül majd a gyártási és ellátási láncba. A költségek részben elmorzsolódnak a szereplők között, részben áremelésekben jelennek meg, árucikktől függően néhány, vagy akár 10-20 százalékos mértékben. Az egyik szakmai szövetség ennél is többet becsül, szerintük a 30 százalékos áremelkedés is lehetséges.

A kormány 2013-ra 75 milliárd forintos bevételt tervezett az útdíjból, ennek mintegy fele a tranzitforgalomból bejöhet. A másik részt döntően a fuvarozott áruk vevői fogják megfizetni. Ennek az árunak nagy része élelmiszer és gyors fogyású napi árucikk.

A nagy hipermarketlánc megeszi a kis fuvarozócéget

A fuvarozók elég nehéz helyzetben vannak, amikor a befizetett útdíjat rá kell terhelniük a megrendelőikre. A kisebb cégeknél nincs akkora profit, amelynek kárára engedni tudnának, ha tehát nem sikerül csaknem teljesen áthárítani a költséget, hamar tönkremehetnek. Sokaknak még likviditási problémát is okoz a fizetési kényszer, ennek megoldására vezetik be az egymillió forintos, állami kamattámogatással könnyített hitelkártyát.

Az ország vezető fuvarozási és logisztikai vállalatának, a Waberer's International Zrt.-nek évi több milliárd forint költségnövekedést okoz az útdíj, amit Antal Erzsébet gazdaságivezérigazgató-helyettes szerint be is fog építeni az áraiba. A cégnél úgy számolnak, hogy a fuvarhoz közvetlenül kapcsolódó fajlagos költségeket az útdíj 35-40 százalékkal növeli meg, amelyet minden piaci szereplőnek be kell majd hoznia.

A fuvarozók szakmai szervezetei egyébként azt hangsúlyozzák, hogy a szállítóknak a jogszabályok szerint egyértelműen lehetőségük van az ilyen jellegű költségek beépítésére. A valóság azonban árnyaltabb, aligha fog bárki perrel fenyegetőzni, ha egy megbízójuk a pluszteher részbeni átvállalására kéri őket. Az élelmiszeriparban például a nagyobb gyártók erős tárgyalási pozícióban vannak, és egyértelműen a fuvarozókra akarják majd hárítani az útdíj egy részét.

A hipermarketek is nagyon erős piaci szereplők, adott esetben nem lesz könnyű rajtuk keresztülverni egy áremelést, ha az éppen nem az érdekük. Bizonyos "becsalogató" termékek esetében ugyanis a hipermarket alapvetően ellenérdekelt bármiféle emelésben, míg egyes slágercikkek esetében még jól is járhat, ha a gyártó a magasabb árat érvényesíteni tudja a vevők felé (ilyenkor az áruházlánc is nagyobbat kaszálhat a terméken).