Hatalmas bukó a legendás hedge fundnál

Rendkívül rossz teljesítményt nyújtott a Ray Dalio hedge fund guru által vezetett Bridgewater All Weather Fund-ja a május vége óta tapasztalt értékpapírpiaci zuhanások következtében. Idén már összesen 8 százalékos veszteséget szenvedett el az alap, de a június igazán a fekete hónap, ugyanis csak ekkor 6 százalékos mínuszt halmozott fel az All Weather. Ennek hátterében az áll, hogy nem csak a részvénypiacokon söpört végig eladási hullám, de a hozamemelkedések hatására a kötvények árfolyama is összeomlott.

Pocsékul szerepel május vége óta a Ray Dalio hedge fund guru által vezetett Bridgewater egyik legnagyobb portfoliója az All Weather Fund. Az All Weather az úgynevezett "kockázat kiegyenlítés" stratégiáját követi, ami azt jelenti, hogy akkor hoz profitot befektetőinek, ha vagy a részvények vagy pedig a kötvények teljesítenek rosszul. Ellenben az utóbbi időben mindkét piacon nagy árfolyameséseket lehetett látni, ami ahhoz vezetett, hogy az alap júniusban közel 6 százalékos mínuszt ért el, az egész évet tekintve pedig 8 százalékos bukóban van.

A nagyon gyenge teljesítmény nem vet jó fényt Dalio-ra, aki a hedge fundok piacán az egyik legszélesebb körben figyelt menedzser. Az évek során több tíz milliárd dollár áramlott a Bridgewater alapba intézményi befektetőktől, jelenleg pedig körülbelül 150 milliárd dollárt kezel. A legutóbbi időkben elszenvedett veszteségek ellenére a Bridgewater még mindig 34 százalékos hozamot szállított a befektetőknek az elmúlt három év során.

Az S&P 500 értéke (pontban)

A Bridgewater mostani mélyrepülése az után kezdődött, hogy május elején felerősödtek a félelmek a Fed kötvényvásárlási programjának mérséklésével kapcsolatban. Ezt tetézte az utóbbi napokban látott kínai bankközi piaci feszültség is, ami újbóli lökést adott az árfolyamok csökkenésének. Az amerikai 10 éves államkötvények már 100 bázispontot emelkedtek a május 2-ai 1,62 százalékról.

A hozamok megugrása nagy kötvényeladásokhoz vezetett. Júniusban a befektetők több mint 47 milliárd dollárt vontak ki kötvényalapokból és kötvény ETF-ekből, ez pedig a legnagyobb havi kiáramlás a TrimTabs elemzőcég szerint.

Az All Weather Fund nagy súlyban fektet amerikai inflációkövető állampapírokba, amik csak júniusban 4,5 százalékot zuhantak, az idei évben pedig összesen 8,3 százalékot veszítettek értékükből.

Nemcsak a Bridgewater az egyetlen nagy alap, ami veszteségeket halmozott fel az elmúlt 1 hónap értékpapír piaci esés során. A világ legnagyobb kötvényalapja a PIMCO Total Return Fund több mint 5 százalékot veszített április vége óta, míg a PIMCO egy másik kockázatosabb kötvényalapja 16 százalék feletti veszteséget halmozott fel.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).