Hozzon még egy kört!

Több ember dolgozik, és végre az alacsony keresetűeknél is több marad, az infláció alacsony – az időjáráson kívül ez állhat a kiugró áprilisi fogyasztási adat mögött.

Régóta vágyik rá a kormány, hogy elmondhassa, sikerült meggyőznie a magyarokat, hogy vásároljanak többet, de hiába mondogatták két éven keresztül, eddig egyszer se jött be. Most felcsillant a remény.

"Jövőre fogyasztási fordulat jön” – írta Matolcsy György tavaly decemberben még nemzetgazdasági miniszterként. Szavai azért válthattak ki hitetlenkedést, mert addigra már nem egyszer fordult elő, hogy a bedobott kifejezésből csúnya mellélövés lett.

Az akkor még miniszterelnöki szóvivőként dolgozó Szijjártó Péter 2011 nyarán az ingatag nemzetközi környezettel magyarázta, hogy miért maradt el a fogyasztási fordulat, a Matolcsy-féle NGM pedig a 2011-es első negyedéves növekedési adatokon belül a visszaeső fogyasztásból olvasta ki a fogyasztási fordulatot.

A legfrissebb fogyasztási adatot viszont nem lihegte túl az NGM, semmitmondó közleményt adtak ki, holott a magyarok hét éve nem pakoltak annyival többet a kosarukba, mint áprilisban. A Központi Statisztikai HIvatal (KSH) gyorsbecslése szerint 3,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a negyedik hónapban, Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint pedig ilyen mértékű növekedésre 2006 szeptembere óta nem volt példa.

GDP = C + I + G + (X-M)

A fogyasztás beindulása azért lenne különösen jó hír, mert a magyar gazdasági növekedés egy fontos tényezője lehetne. A GDP-t úgy számolják ki, hogy összeadják a lakossági fogyasztást, a beruházásokat, a kormányzati költést és az export, illetve az import különbségét.

Az export, köszönhetően a nagy nemzetközi gyáraknak Magyarországon eddig is jól állt, de a többi tényezőben nem volt növekedés. Mivel a beruházások továbbra is zuhannak, és a megszorítások között a kormányzati költéseket sem lehet növelni a fogyasztási fordulat fontos lenne, különösen mert a GDP közel 70 százalékát ez teszi ki.

Minden összejött

Az, hogy csak áprilisban érvényesültek a fogyasztásban ezek a tényezők, sőt az előző hónaphoz képest ennyire látványosan, részben fogható a márciusi télies időjárásra, mivel sokan elhalasztották a vásárlásaikat, amelyek így áprilisra tolódtak – magyarázta elemzésében Suppan Gergely. Az elemző az egész évre pozitív változást vár: 2013-ban 1 százalékkal lehet nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, mint tavaly. Ez ugyan még nem a Kánaán, de legalább növekedés az előző évek visszaesése után. Mi indította be a fogyasztás növekedését?

Bérek:

Az előző években többek közt a kormány átalakításai és a magas infláció miatt csökkent a bérek fizetőereje, 2013-ra azonban az átalakításból már csak pozitív elem maradt. Az egykulcsos adózásra való átállásból idénre csak a szuperbruttó kivezetése maradt az átlagbér felettiek esetén – nekik több pénzük maradt.

A fogyasztás szempontjából azonban fontosabb volt a minimálbér emelése. Az előző években hiába emelkedett radikálisan a minimálbér, a dolgozóknál maradó pénz ugyanannyi maradt, mert a többit elvitte az adójóváírás megszüntetéséből fakadó adóemelés. Idén azonban úgy emelkedett a minimálbér, hogy abból körülbelül 4000 forint pluszt a megkeresője is lát. Az alacsony keresetűek pedig nincsenek abban a helyzetben hogy megtakarítsanak, vagyis ha épp nem hitelt törlesztenek, jó eséllyel a plusz pénz egészét elfogyasztják.

Az alacsony jövedelmű fogyasztókhoz tartozik a nagy számú nyugdíjas is, márpedig ők az infláció fölötti emelést kaptak év elején. Amikor a költségvetésbe írták a nyugdíjemelést, még 5 százalék feletti inflációval számoltak 2013-ra, azóta viszont kiderült, 3 százalék, sőt akár az alatti lehet az áremelkedés. A nyugdíjasoktól az emelést nem vették vissza, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjuk vásárlóértéke emelkedik idén.

Foglalkoztatás:
Nem csak az növelheti a fogyasztást, ha többet keresnek az emberek, hanem az is, ha többen vannak, akik dolgoznak. A KSH adatai két eltérő folyamatra világítanak rá. Az alkalmazásban állók száma csökken, ami azt mutatja, hogy kevesebb embert jelentenek be hivatalosan a cégek. Ezzel szemben a foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedik. Ezzel a mutatóval azt méri a KSH, hogy hány ember volt olyan, aki bármennyit is dolgozott – akár feketén, akár csak alkalmilag. A több foglalkoztatott azt jelzi, hogy így vagy úgy, de többen találtak maguknak valamilyen megélhetést.

Infláció:
A fogyasztás élénkülésének jót tett, hogy az előző hónapokban az áremelkedés üteme 38 éves mélypontra zuhant - jelentős részben a rezsicsökkentésnek. Részben a rezsicsökkentés, részben az elmaradt élelmiszerár-robbanás és a mérsékelt olajár, részben amiatt, hogy a cégek egyszerűen nem tudták megemelni az áraikat, annyira nem volt már fizetőképes kereslet.

Igaz, hogy a mérsékelt áremelkedés nem minden termékre volt érvényes, például a tojás ára jelentősen esett, a lisztté viszont jelentősen nőtt. A változás inkább ahhoz képest látványos, hogy a korábbi években még ennél is nagyobb volt a drágulás, amit nem követett a béremelkedés.

Javuló fogyasztói bizalom:
A gazdasági adatokon kívül több mérés is arra utal, hogy a magyarok hangulatában fordulat állt be a tél végén, ez pedig nagyobb vásárlási kedvet hozott magával. A Nielsen piackutató év eleji felmérése elképesztően pesszimista magyarokat festett le, de a tavaszi mérésben már pozitív fordulat állt be, itt is a rezsicsökkentés az egyik fő ok. A GFK Hungária piackutató fogyasztói bizalmi indexe márciusban észlelte a javulást. A kutatás szerint a rezsicsökkentés volt jó hatással a magyarok kedvére.

Eddig semmi nem vált be

Úgy látszik, a választások előtt egy évvel megtalálta a kormány, a hangulatjavítás megfelelő eszköztárát. A kormányzás első két és fél éve alatt több olyan intézkedés is volt, amely után a fogyasztás emelkedését várták, de az nem jött be. Az egykulcsos adózásra való átállás első körében a felső kulcs eltörlése hagyott mintegy 400 milliárd forintot a jómódúaknál, főleg, ha sok gyerekük is volt.

A magas keresetűek viszont teljesen máshogy költenek, mint egy szegény ember. Ha egy szűk pénztárcájú ember kap plusz ezer forintot, azt elkölti, ha egy gazdag kap plusz egy ezrest, azt inkább félreteszi.

Hasonló okokból volt hiú ábránd csodát várni a nyugdíjpénztári reálhozamtól vagy a végtörlesztéstől. Ezekkel a jómódúak jártak jól, például könnyen lerázták a devizahitelüket, de a megtakarításból nem fogyasztanak sokkal többet. Az árfolyamgátba belépők pedig átmenetileg több pénz fölött rendelkezhetnek, de akkor járnak jól, ha ezt félreteszik, azaz ők sem pörgetik a fogyasztást.