A csodatévő lettek megrettentek az eurótól

Lettország nem egészen öt év alatt legyőzte történelmének legnagyobb gazdasági válságát, és növekedési pályára állt. A jutalom nem maradt el, az Európai Bizottság rábólintott az euró 2014. januári bevezetésére. A balti állam lakossága azonban nem lelkesedik a közös valuta iránt, és az Európai Központi Banknál is gyanakodva méregetik a lett bankokban hegyekben álló orosz pénzt.

Huszonöt éve nem is létezett, öt éve úgy padlóra küldte a válság, hogy nézni is fájdalmas volt, most viszont 4-5 százalék körül növekszik a GDP-je, jövőre pedig bevezeti az eurót. Az egész világ irigykedve figyeli Lettország példátlan gazdasági sikereit: a balti állam 10 százalékos szintről tornázta le 1,2-re a GDP-arányos költségvetési hiányát - mindössze öt év alatt -, ezzel Magyarországgal együtt kerül ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, az Európai Bizottság pedig engedélyezte az euró bevezetését.

Ennek azonban a lettek többsége és az Európai Központi Bank sem örül túlzottan. Lettország lakossága az EU elhúzódó válságát látva már nem teper annyira a közös pénzért, az EKB pedig attól tart, hogy az ország - a bankjaiban tartott rengeteg orosz betét miatt - a "pénzmosás trójai falova" lesz az eurózónában. Az EU mostanában különösen óvatos az unión kívüli betétesekkel, legutóbb Cipruson vezetett diplomáciai súrlódásokhoz, hogy az állampolgárait képviselő orosz kormány nem teljesen úgy képzelte el a szigetország pénzintézeteinek szanálását, ahogyan az unió.

A gyors feltámadás titkai

A kétezres évek közepén szépen növekedett a lett gazdaság, bár ennek oka elsősorban az volt, hogy a 2,2 millió lakosú állam bankszektorát domináló svéd és dán bankok olcsó devizahitellel árasztották el a piacot, felpörgetve az ingatlanszektort és a fogyasztást. A rigai ingatlanárak olyan magasra kúsztak, hogy 2007-ben még Berlinben is olcsóbban lehetett lakáshoz jutni, mint a lett fővárosban. 2005-ben a lettek meg is tették az első lépést az euró bevezetése felé, a lat árfolyamát a közös valutáéhoz rögzítették.

A lett GDP változása - csúnyán megütötték magukat. Forrás: Eurostat

A 2008-as válság a Baltikumba is hamar elért, a lett ingatlanpiaci buborék kipukkanása padlóra küldte az országot. 2009-ben brutálisan nagyot zuhant a lett GDP, az Eurostat adatai szerint majdnem 18 százalékos volt a visszaesés. A lett kormány így az unióban elsőként kötött készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel és az EU-val, és kezdett rendkívül szigorú válságkezelésbe.

Szakértők szerint az, hogy ilyen hamar le tudták küzdeni a recessziót, három tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt gyorsan tudtak reagálni a visszaesésre egy nagyon szigorú megszorító csomaggal, másrészt nem ütötték ki a bankszektorukat különadókkal, hanem bevonták pénzintézeteiket a válságkezelésbe. Harmadrészt az a szerencsés körülmény játszott fontos szerepet, hogy fő kereskedelmi partnereiket - Oroszországot, Németországot és a skandináv államokat - nem érintette mélyen a gazdasági válság.

Jöhet az euró

2012-re Lettország talpra állt, és bár a munkanélküliség viszonylag jellemző maradt, az euró bevezetésekor vizsgált mutatók közül egyedül az infláció volt a kelleténél magasabb szinten. Idén ezen is javítani tudott a lett kormány, az Európai Bizottság így annak rendje és módja szerint zöld utat adott az eurónak.

A lett költségvetési hiány alakulása - már teljesítik a kritériumokat Forrás: Eurostat

Valdis Dombrovskis, a válságölő miniszterelnök ennek természetesen örül, hiszen a lett gazdaság talpra állításában hatalmas segítség volt számára, hogy a lat euróhoz kötöttsége miatt a kormánya nemigen folytathatott önálló monetáris politikát. Ez nemcsak a szigorú megszorításokhoz szolgáltatott indokot azáltal, hogy a lat leértékelésének lehetőségét kivette a fegyvertárból, de a lett devizahiteleseknek is jelentett némi segítséget, hiszen nem kellett a törlesztőrészletekben olyan mértékű árfolyamesést lenyelniük, mint magyar sorstársaiknak a forintgyengülés miatt.

Köszi, már nem kell

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban a lettek 62 százaléka - látva az elhúzódó portugál, spanyol, olasz, görög és ciprusi recessziót - köszöni szépen, megvan az euró nélkül. Ezt a hangulatváltozást igyekszik meglovagolni a parlamenti ellenzék is, ők népszavazást tartanának a közös valuta bevezetéséről. A kormányfő persze ellenzi a referendumot, szerinte a lett nép az euró bevezetéséről is döntött, amikor 2003-ban az EU-tagság mellett voksolt.

Dombrovskis érvelése szerint mivel a 2003-as lett csatlakozási szerződésben szerepel a közös valuta bevezetése, az országnak nemzetközi jogi kötelessége meglépni ezt, amint a kritériumokat teljesíteni tudják. Egy népszavazás ezt a kötelezettséget megszüntetni semmiképp nem tudná, esetleg a teljesítés céldátumát tolhatná ki.

Orosz betétesek kíméljenek!

Az EKB-nak sem tetszik a lett euró, az EU központi bankja azonban nem az uniós valutában nem bízik, hanem a lett bankokban található unión kívüli - főleg orosz - pénz miatt húzza a száját. Lettországban ugyanis a teljes betétállomány fele (a Guardian szerint nagyjából 10 milliárd euró) idegen kezekben van. Orosz üzletemberek már csak a földrajzi közelség miatt is szívesen tartják pénzüket a balti állam pénzintézeteiben.

Az EKB pedig nem csak a pénzmosástól fél. Az EU fő tisztségviselőiben elevenen élnek a ciprusi válságkezelés rossz emlékei, amikor személyesen Vlagyimir Putyinnal kellett megküzdeniük azért, hogy a szigetország ne kerüljön még mélyebben orosz pénzügyi befolyás alá a betétállományban lévő dominancia miatt. Moszkvának pedig nagyon nem tetszett, hogy a ciprusi bankok szanálásakor az orosz nagybetétesek pénzéhez is hozzányúltak.