Mi mozgathatja a forintot?

Megfordult a rövid távú erősödő trend a forint grafikonján, de érdemes a technikai tényezőkön túl legalább sorra venni, hogy mely tényezők befolyásolhatják igazán a forint sorsát az előttünk álló időszakban.

Május 22-én kollégám technikai oldalról vizsgálta a forint lehetséges mozgását, ahol szépen kirajzolódott az a gyors erősödő trend, mely 285-ig is elvitte a forintot. Időközben persze markánsan megváltozott a technikai kép, hiszen a fals letörés után jócskán megindult északnak az euró-forint árfolyam.

Érdemes megnézni azt is, hogy milyen fundamentumok, makrogazdasági adatok, hogyan hatnak az árfolyamra, hiszen annak alapvetően a gazdaság - nemzetközileg is elismert - teljesítményét kellene tükröznie.

A költségvetés tavalyi hiánya 1,9 százalék volt. Ez a mai Európában igen attraktív. Furcsa módon ennek bejelentésekor nem volt jelentős árfolyam-erősödés. Ezzel kapcsolatban az EU-nak és a magyar ellenzéknek is az az aggálya, hgy az ezt megvalósító módszerek hosszú távon nem alkalmazhatók.

Gazdasági növekedési adatunkat is jelentős győzelemként kommunikálta a kormányzat, míg ellenzéki elemzők stagnálásként értelmezték.

Jelentősen esett a kiskereskedelmi értékesítés. Az ezzel járó ÁFA-kiesés még hiányozhat. Egyes ellenzéki elemzők becslése 200 milliárd forintos hiányt jósol. Eddig nem ingatta meg a forintot az alapkamat folyamatos csökkenése, bár az elmúlt napokban azért látványos gyengülés történt.

A héten kikerült az ország a túlzott deficit eljárásból. Történelmi tapasztalat, hogy ilyen esetben általában gyengül az adott ország devizája abból adódóan, hogy a költségvetési szigor fellazulásától tartanak.

A hét végére bekövetkezett az, aminek a lehetőségéről mindenki tudhatott, csak a bekövetkezésének ideje volt kiszámíthatatlan. A pénzbőségből adódó hozamvadászat rengeteg pénzt terelt a fejlődő piaci eszközökbe. A fejlett piaci hozamokhoz képest jelentős volt az extraprofit lehetősége.

Egyszerre következett be nálunk és a világban két lényeges esemény. A fejlett piaci hozamok megindultak felfelé, míg ezzel egy időben a feltörekvő piacok hozamszintje történelmi mélypontra került. Így a fent említett hozamprémium annyira lecsökkent, hogy megfordult a korábbi hosszantartó folyamat. Elindult a tőke visszaáramlása. Ez a folyamat ebbe az irányba sokkal gyorsabban, dinamikusabban zajlik. Ennek eredménye a forint lavinaszerű gyengülése és a hosszú államkötvények hozamának csütörtöki ugrása.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy mutatóink - igény szerint - több féle módon értelmezhetőek, de egyenlőre a világban meglévő likviditás, illetve a piacunkon elérhető kamatprémium határozza meg a forint és a hozamszintünk sorsát.

Két dologra kell figyelni. Konszolidálódnak-e a fejlett piaci hozamok, illetve a FED hogyan dönt a QE3 sorsáról.

Az euró-forint árfolyam