Hiába várjuk az elakadt milliárdokat

Hiába húzódik már több mint fél éve, és hiába várt a kormány május végén a megoldásra, az unióból továbbra sem érkezik pénz három fejlesztési programban. Több százmilliárd forintot fizetett ki úgy a magyar állam, hogy Brüsszel a maga részét visszatartja. Közben eldőlt, hogy az NFÜ részleteiben sem marad meg.

Továbbra sem jönnek az uniós pénzek három operatív programban (OP), pedig Brüsszelnek már döntenie kellett, elfogadja-e a magyar kormány érvelését. Úgy tudjuk, az Európai Bizottságnak május 23-án kellett lezárnia három magyar OP vizsgálatát, de a döntésről a kormány még mindig nem kapott választ.

Május 30-án Németh Lászlóné fejlesztési miniszter Vágó Gábor LMP-s képviselő írásban feltett kérdésére még azt válaszolta, hogy "előreláthatólag május végére születik döntés, hogy a bizottság elfogadja-e a magyar választ".

Hátrányos a külföldieknek

2012 novembere óta nem érkezik pénz a környezetvédelmi (KEOP), a közlekedési (KÖZOP) és a társadalmi infrastruktúra (egészségügy, oktatás - TIOP) programjai keretében Magyarországra. Ez az állami és céges beruházásokat ugyan nem akasztja meg, de az államnak saját zsebből kell kifizetnie a pályázókat, az uniós pénzt pedig csak később kaphatja vissza. November óta 200-300 milliárd forintnyi olyan számla gyűlt fel, amelyet az állam megelőlegezett, de Brüsszel még nem fizetett ki.

A bizottsági vizsgálatnak egy olyan magyar szabály nem felelt meg, amely alkalmas lehet a külföldiek hátrányos megkülönböztetésére. Amikor egy építkezéssel járó beruházásra nyert el valaki pénzt, és közbeszerzést írt ki a tervezésre, kivitelezésre, a szabályok közt volt olyan pont, hogy elő lehet írni, hogy csak magyarul tudó és magyar kamarai tagsággal rendelkező mérnök vehet részt a beruházásban (bővebben a februári cikkünkben olvashat erről). Nem minden esetben írták ki így a közbeszerzéseket, de az EU egy-egy projekt ellenőrzésekor úgy látta, hogy ez alkalmas a diszkriminációra. A kormány már februárban átírta a szabályozást, de úgy tudjuk, Brüsszel csak részben fogadta el a magyar érvelést a hosszúra nyúlt vitában.

Elvileg előfordulhat, hogy Brüsszel az érintett projektekből visszaveszi a pénzt, de ezek az összegek sem vesznek kárba, mert újra ki lehet írni őket újabb pályázatokon. Ezzel viszont sietni kell, mert ez év december 31-ig minden pénzt meg kell pályáztatni és oda kell ítélni (a projekteket megvalósítása és kifizetése ráér 2015 végéig).

Ennyi volt, NFÜ

Az EU-val való vita közben lassan formálódik az új magyar intézményrendszer is, amely a következő, 2014-20 közötti uniós költségvetési pénzek elköltéséért lesz felelős. Úgy tudjuk, az előző hetekben az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett fejlesztési kormánybizottság eldöntötte, hogy nem fog párhuzamosan két intézményt fenntartani (egyet a jelenlegi ciklus maradék feladataira, egyet az újra), hanem a jelenleg működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatait áttelepítik az új rendszerbe.

Petykó Zoltán, az NFÜ volt elnöke április végén távozott, hivatalosan azért, mert úgy érezte, "elvégezte a feladatát", de korábban ő épp amellett érvelt, hogy fenn kellene tartani az NFÜ-t az új uniós ciklusban is. Tehát az NFÜ elsorvasztása közrejátszhatott abban, hogy lemondott a pozíciójáról. Jelenleg az NFÜ-nek nincs elnöke, Németh Lászlóné a jogköreit az NFÜ más vezetőinek adta. Ha most kineveznének egy új elnököt, ő legfeljebb fél évig tölthetné be a pozíciót.

Az új rendszerben a pályázatok tervezése és kialakítása a minisztériumokhoz fog kerülni, a stratégia, a minisztériumok közti koordináció, az ellenőrzés és az uniós elszámolás pedig a Miniszterelnökség alá tartozó egység feladata lesz. Ennek a szervezetnek egyelőre neve sincs, és azt sem tudni, hogy a Miniszterelnökségen belüli, vagy egy alá tartozó NFÜ-szerű külön szervezet lesz-e. Annyi biztos, hogy az NFÜ és az új rendszer fenntartását ugyanúgy az uniós pénzek legfeljebb 4 százalékából kellene megoldani, ezért nincs értelme párhuzamosan működtetni a kettőt.