Tovább csökkent az alapkamat!

25 bázisponttal, 4,25 százalékra vágta vissza a jegybanki alapkamatot mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. A döntés részleteiről az MNB közleményéből lehet pontosabb részleteket megtudni. A közleményből többek között kiderült, hogy a jegybank döntéshozó testülete a hazai gazdaság további javulását várja, és az infláció középtávon a kitűzött 3 százalékos cél alatt maradhat.

15:00 - Megérkezett a közlemény

A monetáris tanács szerint a reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet a teljes időszakban az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások is ebbe az irányba mozdultak el, az ország kockázati megítélésének alakulása pedig támogatólag hatott. Az elmúlt időszaki kamatlépések összhangban voltak az inflációs cél középtávú elérésével.

A közleményből kiderült, hogy a Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél középtávú elérésének elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve historikusan alacsony bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet fennmaradását. Összességében tehát az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

Az MNB stábja szerint az éves infláció idén eléri mélypontját, és másfél százalékra fog csökkenni, majd utána emelkedni kezd. Eszerint idén 2,1 százalékos lehet a fogyasztói árindex növekedése, holott a legutóbbi, márciusi inflációs jelentésben még 2,6 százalékos emelkedéssel kalkuláltak. Jövőre viszont 3,2 száalékos lehet az infláció növekedése, a márciusban előrejelzett 2,8 százalék helyett.

A hazai GDP bővülése viszont folytatódhat a következő negyedévekben, és ezt rövid távon az export vezetheti. A hazai belföldi kereslet az elmúlt évek visszaesését követően stabilizálódhat, a lakossági reáljövedelmek idén bővülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bővülését. A belföldi kereslet 2014-ben bővülhet érdemben.

A szakértők úgy vélik, hogy a magyar gazdaság idén már növekedésre lesz képes éves alapon, és fokozatos emelkedés után 2015-ben már 2 százalék fölötti lesz a GDP bővülése. Az idei évre 0,6 százalékos, 2014-re pedig 1,5 százalékos növekedést várnak. Az inflációhoz hasonlóan így itt is módosította korábbi számait a jegybank, mivel márciusban még fél százalékos idei, és 1,7 százalékos jövő évi gazdasági növekedésre számítottak.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése illetve a reálgazdaság helyzete a monetáris lazítás folytatását indokolja. A kockázati megítélés alakulása ugyanakkor bizonytalanságot jelent a monetáris politika mozgásterét illetően. A legnagyobb kockázatot a monetáris politika szempontjából a gazdaságban jelenlévő szabad kapacitások mérete és a globális pénzpiaci környezet változása jelenti.

A tanács kiemeli, hogy a közelmúltban növekedett a globális befektetői bizonytalanság, és megnövekedett annak a kockázata, hogy egy többsebességű növekedési környezet alakuljon ki. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektől. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentős erőfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A pénzügyi környezet számottevő romlása szűkítheti a monetáris politika mozgásterét.

14:00 - Történelmi mélyponton az alapkamat

Folytatta kamatcsökkentési sorozatát az MNB monetáris tanácsa. A mai kamatdöntő ülésen ugyanis 25 bázisponttal, 4,25 százalékra vágta vissza a jegybanki alapkamatot a döntéshozó testület. A sorozatban tizenegyedik kamatvágás után az irányadó ráta újabb történelmi mélypontjára süllyedt.

A döntés részleteit a korábbi évekkel ellentétben sajtótájékoztatón nem fogja ismertetni a jegybankelnök, mivel az MNB márciusi közleménye szerint a harmadik kamatdöntő ülését elnöklő Matolcsy György sem ma, sem a jövőben nem kíván sajtótájékoztatót tartani az ülések után. A döntés hátteréről csupán a 3 órakor nyilvánosságra kerülő közleményből tudhatunk meg pontosabb információkat.

A döntés nem volt meglepő, mivel a szakértők is a kamatcsökkentési ciklus folytatására számítottak. Ugyanakkor olyan hangokat is lehetett hallani az elmúlt napokban, hogy a világ tőkepiacain tapasztalható hangulatromlás óvatosságra intheti az MNB monetáris tanácsát. Ben Bernanke, az amerikai Fed elnöke ugyanis a jegybank eszközvásárlási programjának közelgő csökkentését, és leállítását lebegtette meg múlt szerdai beszédében, ami után többek között nagyobb eladói nyomás alá kerültek a fejlett részvény és kötvénypiacok.

A pénzpumpa mérséklése és leállítása a feltörekvő piacokra - köztük a magyarra - is negatívan hat, leginkább a kockázati kedv csökkenésén, és az óriási mértékű tőkekiáramláson keresztül, ami a magyar monetáris tanácsot is eltántoríthatta volna a további kamatcsökkentéstől.

A forint nem reagált érdemben a bejelentésre, és a reggeli erősödés után változatlanul a 296,6-os szint közelében mozog az euróval szembeni árfolyama.

EURHUF árfolyama