A legfontosabb pontok a gyorsjelentésben:
5 százalékos esést mutatott a Nokia árfolyama a helsinki tőzsdén a gyorsjelentésre, de az első nagy zuhanás után felpattant az árfolyam, majd ismét délnek vette az irányt, járt 7 százalékos mínuszban is.
A Nokia árfolyama a franfurti tőzsdén (euró)
Halvány a nyoma a javulásnak
A második negyedévben rendkívül gyengén alakult a Nokia árbevétele, a várakozásoktól 11 százalékkal maradt el a cég összebevétele. A halvány teljesítményhez az összes lényeges üzletág "hozzájárult", hiszen a készülékértékesítésekből származó bevétel éves szinten továbbra is 30 százalék feletti ütemben olvad, de a súlyát tekintve jelentéktelennek mondható navigációs üzletág (Nokia Here) is alig javított a 20 százlaék körüli zsugorodási ütemén.
Az igazán fájó pont a Nokia Siemens Networks lehet, hiszen a megelőző negyedévek stagnálás körüli billegése után a második negyedévben 2009 vége óta nem látott ütemben, 17 százalékkal csökkentek a bevételek éves összevetésben. Ez jó eséllyel a Nokia Siemens Networks erőteljes átszervezésének tudható be, hiszen a Nokia fontosnak tűnő üzletektől vált meg (17 ezer dolgozója kíséretében), hogy a lényegi tudására koncentrálhasson. Az elmúlt negyedévekben ez nem hagyott nagy nyomot a bevételen, de ezúttal igen.
Öröm az ürömben, hogy a Nokia Siemens Networks üzemi eredményhányada ismét javult, legalábbis az átszervezési költségek hatásával korrigálva, és így több éves tenglengés után már a hasonló vállalatoknál látott szinteken mozog. Nem mondhatja el magáról ugyanezt a készülék divízió viszont, hiszen üzemi szinten ismét hajszálnyi veszteséget szenvedett el a Nokia ezen a tevékenységén.
Kapaszkodik a Lumia, de a robbanás elmaradt
A készüléküzletág problémái az eladott készülékek számán is világosan látszódnak, hiszen a "buta" telefonok eladásai éves összevetésben még mindig hatalmas esést mutatnak, ráadásul az 53,7 millió darabos értékesítés alaposan elmarad a várt 54,4 millió darabtól is. Az se tévesszen meg senkit, hogy negyedéves alapon nem zuhant már nagyot az értékesítés, hiszen 2012 második negyedévében hasonló stagnálást láttunk, aztán mégis tovább zsugorodott később a biznisz.
Nem meglepő módon az okostelefon-értékesítésekben a Lumia sorozat vette át a kizárólagos szerepet, de a 7,4 millió eladott készülék így is elmaradt a várt 7,8 millió darabtól. Az éves összevetésben 85 százalékkal növekvő eladás mindenesetre impozáns, még ha alacsony bázisról is indult ez a növekedés.
A kilátások sem túl fényesek a készülékgyártás terén, a Nokia menedzsmentje valahol +2 és -6 százalék közötti operatív margint vár az aktuális negyedévben, bár a második negyedévhez képest bővülő árbevételre számít a szegmensben az újabb Lumia és egyéb mobilkészülékeknek hála. A Nokia Siemens Networks teljesítményére szintén konzervatív becslést adott a menedzsment, hiszen az általuk előrejelzett 7 százalékos operatív margin érezhetően elmarad a második negyedéves szinttől, bár megegyezik 2013 első negyedévével.
Recsegve-ropogva próbál fordulni a Nokia
Hosszabb távú kontextusba helyezve mintha csikorogva fordulni látszódna a Nokia csatahajója, a 12 havi gördülő módon számított (azaz minden negyedévnél a megelőző egy év összegét tükröző) egy részvényre jutó eredmény hajszál híján nyereségbe fordult, jelentős részben a cégnél levezényelt drasztikus költségcsökkentéseknek köszönhetően. A bevétel zsugorodása viszont mintha még csak fékeződni sem tudna az elmúlt években.
A kedvenc ábránk, ami a lehető leglátványosabban szemlélteti, hogy miért is lenne értelme megválnia a készülékgyártástól a Nokiának, és csak a Nokia Siemens Networks-re koncentrálni. Bár azt is érdemes hozzátenni, hogy a készülék divízió ismét közeledik az üzemi szintű nyereségesség, vagy legalábbis a nullszaldó felé, miközben az elmúlt negyedév árbevételesésével az NSN sem fest olyan jól, dacára a tovább emelkedő operatív marginnak. Az arányok mindenesetre továbbra is az NSN felé tolódnak az árbevételt tekintve.
Oké, de mi tévők legyünk?
Az elmúlt hetekben a kiújult felvásárlási pletykák és a Nokia Siemens Networks egészének felvásárlása nyomán egészen megkedveltük a Nokiát. A kimondottan gyenge negyedév persze nem segít szeretni a részvényt, pláne nem a méretes zakót látva. Ezzel együtt nem látjuk elérkezettnek az időt a pánikolásra, hiszen a korábban felvázolt sztorink nem sérült még a gyenge eredmények nyomán sem.
A készülékgyártás sikerében kevésbé bízunk (sok elemző egyébként kerek nulla értékkel szerepelteti a modelljében a divíziót, teljesen jogosan), de a Nokia Siemens Networks egyre erősödő profitabilitása és a stratégia fókuszáltsága továbbra is vonzó, még a negyedéves árbevétel esésével is. A Lumia termékvonal talán hozhat még szép eredményeket, de az egyéb mobiltelefonok terén egyre gyorsabb elsorvadás várható, és továbbra is úgy látjuk, még merészebb átszervezéssel, a mobil- és/vagy okostelefongyártás leválasztásával és értékesítésével jelentős részvényesi értéket szabadíthatna fel a menedzsment.
A technikai kép sem lett szebb az elmúlt napok gyengélkedésével, de nagy ijedtségre nincs ok (még). Ma éppen az 50 napos mozgóátlagig szúrt le az árfolyam, de valamelyest vissza is kapaszkodott. Ha nap végére sikerülne 3 euró fölött maradnia, az kifejezetten megnyugtató lenne, de az 50 napos mozgóátalgban is bízhatunk. Igazán kemény támaszok ezzel együtt csak bő 10 százalékkal lejjebb, 2,7-2,8 eurónál húzódnak, itt találkozik az emelkedő trendvonal a 200 napos mozgóátlaggal és egy korábbi csúcspontok és mélypontok által meghatározott szinttel is. Amíg ez a szint nem törik, addig nem kell trendfordulóról beszélnünk. Garancia persze semmire nincs, pláne egy olyan izgága részvénynél, mint a Nokia.
A Nokia árfolyama a helsinki tőzsdén (euró)