Kiárusítja a családi ezüstöt Oroszország

Az elmúlt héten az orosz kormány rábólintott a 2014-16-os privatizációs tervre, melynek keretében olyan nagyobb vállalatokban is csökkentené részesedését, mint a Rosneft olajtársaság, a VTB Bank, illetve a Rostelecom távközlési társaság. Többségükben azonban szeretne meghatározó részesedést megtartani az állam.

Felpörög az orosz privatizáció

A Vedomosti értesülései szerint az orosz kormány jóváhagyta a 2014-16-os privatizációs tervet. Ezek szerint Oroszország a következő években olyan nagyvállalatok részesedéséből szeretne eladni, mint az orosz állami vasúti társaság, az olajvezetékeket üzemeltető Transneft, valamint olyan nagyágyúk, mint a Rosneft olajtársaság, a VTB Bank, vagy a Rostelecom távközlési cég.

Egyelőre konkrét dátumok nem láttak napvilágot a pakkok eladásával kapcsolatban, annyit azonban tudni, hogy az állam a legtöbb esetben szerezné megőrizni többségi részesedését a vállalatokban.Olga Dergunova, az orosz állami vagyonkezelő vezetője 60 milliárd rubeles bevételt jelzett előre 2013-ra a privatizációkból, jövőre pedig ennek háromszorosa, 180 milliárd rubel várható az eladásokból - írja a Reuters.

Rostelecom a középpontban

2014 legfontosabb privatizációja a Rostelecom állami csomagjának értékesítése lesz. Korábban már az Investor.hu hasábjain is beszámoltunk róla, hogy a Kommersant értesülései szerint az orosz kormány kész megválni a Rostelecomban meglévő több mint 50 százalékos csomagjától. Oroszország azonban akárkinek nem adnák oda pakkját, a külföldi befektetőket megkerülve a három nagy orosz szolgáltató, az MTS, a MegaFon vagy a VimpelCom egyikének szeretné értékesíteni csomagját.

Egy másik alternatívaként merült fel, hogy az állam nem egészben válna meg a Rostelecomtól, hanem a mobil üzletágát az orosz Tele2-nek adná el - mely a VTB Bank érdekeltségi körébe tartozik -, míg a három nagy orosz telekomcég a vezetékes eszközökre pályázhatna.

A soron következő nagyobb privatizáció a VTB-csomag értékesítése lehet, erre már várhatóan 2015-ben fog sor kerülni. A legutóbbi nagyobb orosz banki privatizáció tavaly ősszel zajlott, ekkor több mint 5 milliárd rubel értékű részesedés cserélt gazdát a legnagyobb helyi pénzintézetben.

A Rostelecom árfolyama (London)

A VTB árfolyama (London)

Relatív értékeltség alapján továbbra is alulértékeltnek számít Oroszország a világ meghatározó fejlődő piacai közül, megelőzve Brazíliát, Kínát, illetve Indiát is, azaz a BRIC országok többi tagját. Ennek hátterében az állhat, hogy az orosz cégek nem feltétlenül a transzparenciájukról híresek, azaz a befektetők informálása hagy némi kivetnivalót, ráadásul a külföldi vállalatok számára sem egyszerű feladat a piacra lépés Oroszországban. Persze önmagában az a tény, hogy legutóbb 2009 elején, a piacok fellendülése előtt járt hasonló magasságokban a P/E mutató vonzóvá is teheti az orosz részvényeket.

Mi a P/E ráta?

Egy részvényre vonatkozóan a P/E ráta azt fejezi ki, hogy a befektetők a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát hajlandók a részvényért megfizetni. A mutató képzése: a részvény aktuális piaci árfolyama/az egy részvényre jutó adózás utáni eredmény. A mutatót általában úgy publikálják, hogy az adózás utáni eredmény az elmúlt időszakra vonatkozik, de elemzési célból érdekesebb, ha a mutatót az egy részvényre jutó várható nyereség segítségével számítjuk ki (EPS). A mutatóban kifejezésre jut, hogy a befektetők milyen kockázatosnak tartják a társaság tevékenységét, milyen a cég tőkeáttétele illetve milyen növekedési lehetőségekkel rendelkezik.