Kevés technológiai cég megy idén tőzsdére
Régen nem látott alacsony számban mennek csak tőzsdére a technológiai vállalatok az idei évben, ami elég furcsa, ugyanis az elmúlt két évtized adatai szerint a techcégek nagy számú IPO-ja (elsődleges tőzsdei megjelenés) rendszerint együtt járt a szélesebb körű piaci emelkedéssel.
Ugyanakkor idén eddig a Dow Jones index csaknem 11 százalékos pluszt szedett össze - többször történelmi magasságokba emelkedve - még úgy is, hogy augusztusban eddig több mint 5 százalékos mínusznál jár. Ellenben a technológiai IPO-k csak 16 százalékát teszik ki a teljes tőzsdei megjelenéseknek, ez pedig 20 év adatai szerint a második leggyengébb szám a Dealogic számításai szerint. (Csak összehasonlítás végett, a dotcom boom közepén még 1999-ben a tőzsdei bevezetések közel 70 százaléka kapcsolódott a technológiai cégekhez.) 1993 óta csak egyetlen évben volt olyan, amikor az S&P 500 kétszámjegyű növekedést produkált, és a tech IPO-k értéke nem érte el az össes tőzsdei bevezetés 20 százalékát.
Mi az IPO? Az angol initial public offering rövidítése, elsődleges tőzsdei kibocsátást jelent. Az IPO az az eljárás, aminek keretében egy zárkörű részvénytársaság részvényei széles körben elérhetővé válnak a tőzsdén keresztül. Általában jegyzési szakasszal kezdődik a folyamat, ahol a kibocsátást szervező befektetési bankok összegyűjtik és összesítik a részvényből vásárolni kívánó befektetők igényeit. A felkínált mennyiség és az ajánlatok alapján kialakuló egyensúlyi ár lesz a jegyzési ár, az IPO-ban résztvevő befektetők ezen az áron kapják meg a részvényeket. A jegyzés lezárultát követően kezdődik meg a tőzsdei kereskedés a részvényekkel, ugyanúgy, mint bármely más, tőzsdére már bevezetett részvénnyel |
A 2013-as amerikai tőzsdei emelkedés egyáltalán nem mozgott együtt a technológiai és internetes IPO-k számával. Ez azért is érdekes, mert ha a jelenlegi ütemmel számolunk az idei teljes amerikai IPO-k száma elérheti a 200-at, ami 2007 óta a legmagasabb szám lehet.
A technológiai vállalatok IPO-i igen erős hitet feltételeznek a befektetőktől a cég jövőjével kapcsolatban, vagyis ha nagy az étvágy az ilyen részvénykibocsátás felé, az jól tükrözi a befektetői hangulatot is, Jack Albin a Harris Private Bank igazgatója szerint. Ezt azonban most nem lehet látni a piacokon.
Korábban a technológiai IPO-k is fűtötték az emelkedést
A 90-es évek tőzsdei raliját, fűtötték az olyan cégek részvénykibocsátásai, mint a Netscape, vagy az Amazon, míg a 2003-tól datálódó újabb felfutás alatt jelent meg a Google is a börzén. Az utóbbi időszak IPO-inak azonban csak egyre kisebb szeletét hasítják ki az internetes és technológiai cégek, amit a Facebook tavalyi csalódást keltő megjelenése sem segített. Ráadásul a Szilikon-völgy vállalatai igen sok magántőkét is képesek bevonni, ami miatt nincs szükségük nyilvános tőzsdei megjelenésre.
Az S&P 500 információ-technológiai szektorindexe is le van maradva a piac egészét lefedő S&P 500 idei teljesítményétől, ráadásul a befektetők, az elsősorban ilyen cégekbe fektető alapokból is vonják ki a pénzt, a Lipper adatai szerint idén eddig 365 millió dollárt. Összehasonlítás képpen tavaly a február-áprilisi időszakban (a Facebook tőzsdei bevezetése előtt) még 411 millió dollár érkezett ilyen alapokba.
Ami azonban újból támogathatja az IPO-kat, az az, hogy az idén tőzsdére lépő techcégek részvényei (augusztus közepéig) több mint 60 százalékos emelkedést produkáltak a Dealogic adatai szerint. A Facebook nem is olyan régi fordulata pedig szintén segítheti a tőzsdén keresztüli tőkebevonásokat. A közösségi cég idén már több mint 50 százalékot ralizott, amivel árfolyama a bevezetéskori áránál is magasabbra szökött.
A Facebook árfolyama (Nasdaq)
Nem hamarkodják el a cégek a tőzsdei részvételt
Több alapkezelő is úgy nyilatkozott a Wall Street Journalnek, hogy sokat tanultak az elmúlt két év nem túl sikeres tech IPO-iból. Ugyanis a Groupon, a Zynga és a Pandora is kibocsátási áruk alá esett a megjelenést követően, és még azóta is bőven alatta tartózkodnak, egyedül az internetes rádió, a Pandora került újból kezdeti árfolyamának közelébe.
De a társaságok is sokat tanulhattak ezekből a történetekből, és azt szűrhették le, hogy érdemes lehet várniuk a tőzsdére menetellel, amíg meg tudják győzni a befektetőket, hogy fenntartható üzleti modelljük. Ehhez pedig segítséget is kaptak például kockázati tőketársaságoktól, amely forrásokat felhasználva csiszolhatják stratégiájukat. Ez akár hosszabb távon is kevesebb IPO-t jelenthet, hiszen néhány cég sosem éri majd el azt a szintet, hogy tőzsdére mehessen, ellenben javíthat azok teljesítményén, akik eljutnak addig, hiszen ők felkészültebbek lesznek.
Többen már a startvonalon állnak
Állnak azonban most is a rajtvonalon olyan internetes és technológiai cégek, melyek hamarosan tőzsdére mehetnek. Ilyen például a Midasplayer International Holding, online és mobil játékokat fejlesztő cég, ami akár már novemberben megjelenhet a tőzsdén a Wall Street Journal szerint, habár a vállalat szóvivője nem kívánta ezt kommentálni. A Twitter is mérlegeli egy esetleges jövő évi IPO lehetőségét, és az online, felhőalapú adattárolást kínáló Box Inc. is tervezget egy esetleges nyilvános részvénykibocsátást 2014-re.
A legnagyobb várakozás azonban a hatalmas kínai internetes kereskedő, az Alibaba tőzsdére menetelét kíséri, azonban a tranzakcióra még nem tudni hol kerül sor, mert a korábbi tervek még hongkongi bevezetésről szóltak, de legutóbb már a New York-i IPO lehetősége is felmerült. Becslések szerint 60-70 milliárd dollár kapitalizációval rendelkező vállalat léphetne tőzsdére, ezért sem mindegy, hogy erre hol kerül sor.
Ha jobban beindulnának a technológiai és az internetes IPO-k, akkor - legalábbis a múltbeli adatok alapján - az is segíthetné a tőzsdei árfolyamemelkedést. A Fed jövőbeni mérsékeltebb monetáris stimulusa mellett pedig szükség is lenne valamilyen újabb felhajtóerőre. Ha az amerikai gazdaság javulása is folytatódik, akkor az mind a technológiai tőzsdei megjelenésekre, mind pedig a szélesebb részvénypiaci teljesítményre kedvező hatással lehetne, egyszerre erősítve mindkét folyamatot.