Kirívóan rosszul gazdálkodott idén júliusban a kormány. A költségvetésben a múlt hónapban 130 milliárd forint hiány jött össze.
Július rendszerint pluszos hónap, 2004 óta szinte minden évben így volt, egy kivétel volt. 2011-ben azonban azért jött össze közel 500 milliárd forintos deficit, mert akkor vette meg a kormány a Mol 21 százalékos részvénycsomagját az oroszoktól épp 500 milliárd forintért – vagyis e nélkül is többlet jött volna össze két éve júliusban.
A mostani nagy mínusz miatt továbbra sem aggódik a Nemzetgazdasági Minisztérium, mindenféle adóváltozással, kiadások közötti átrendeződéssel és a hiánylefutás okaival magyarázza a szokatlanul nagy havi hiányt. Augusztusban ráadásul több adóemelés is életbe lépett, így a megtakarításokat sújtó 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás, a bankokat terhelő egyszeri, a tranzakciós adót megadóztató sarc, a bányajáradék megemelése, illetve a telefonadó növelése is ebben a hónapban lépett hatályba.
A júliusi nagy hiány mindenesetre elég volt ahhoz, hogy a hét hónap alatt felhalmozódott deficit lényegében elérje az egész évre tervezett szintet. Hét hónap alatt 851 milliárd forinttal költött többet bevételeinél a kormány, ennél a parlament egész évre szűk 30 milliárddal nagyobb hiányt engedélyezett a kormánynak.