Kisebb incidens zavarta meg az első magyarországi boltjuk nyitását, a Greenpeace egy transzparenst feszített ki, és azt követelte, hogy ne öntsenek mérgező anyagokat az indonéziai folyókba. Mi a válasza nekik?
Nincs erre kidolgozott konkrét válaszom, minden hasonló kérdésben együttműködünk velük, és nagyon sokat teszünk a környezet védelméért azokon a területeken, ahol gyártatjuk a termékeinket.
Kellett már valaha küzdenie a Greenpeace-szel egy bolt nyitásakor?
Nem, még soha.
Korábban támadták a céget azért is, mert a bangladesi üzemekben, ahol a ruhái készülnek, gyerekekkel dolgoztatott.
Nagyon szigorú etikai szabályok szerint működünk. Nagyobb rálátásunk van a bangladesi üzemekre, mint sok versenytársunknak, mert mi csak néhány helyen gyártatunk, míg mások akár több ezer üzemből szerzik be az árut, ami követhetetlen, ellenőrizhetetlen.
Nem gondolja, hogy tehetnek bármit, a közvélekedés alig változik, vagyis mindenki tényként kezeli, hogy bangladesi gyerekek alamizsnáért gyártják azokat a pólókat, amelyeket a Gap és az összes többi gyártó a fejlett világban busás haszonnal ad el?
Ebből a szempontból az olyan nagy márkák vannak a legnagyobb nyomás alatt, mint a Gap. Pont mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy hibázzunk, mert minket ellenőriznek a leginkább a különböző érdekvédelmi szervezetek és a sajtó.
A weboldalukon olyan videókat tettek közzé, amelyekben a bangladesi asszonyok boldogan, mosolygósan dolgoznak olyan patyolat tiszta körülmények között, ami egy európai üzemnek is becsületére válna. Nem túlzás ez egy kicsit?
Tudom, hogy a közvélemény sokszor cinikus, de mi tényleg nagyon sokat teszünk azért, hogy a körülmények rendezettek legyenek, az életkörülmények javuljanak, és például a nők képzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Amit lát a videókon, az a valóság. Mi nem gyártatunk pólókat két dollárért. Kétlem, hogy két dollárért lehet etikus és nem környezetszennyező módon pólót gyártatni, de ezért nem is tudjuk olyan olcsón tartani a ruháink árát, mint jó néhány versenytársunk.
Ezzel arra céloz, hogy a nagy láncok beszerzése nem etikus?
Nem, én mások tevékenységét nem kommentálom.
Ki volt a Fulham focicsapatának eddigi egyetlen magyar játékosa?
Gera Zoltán.
Csak szerettem volna ellenőrizni, hogy igaz-e, amit a szakmai önéletrajzában – kissé rendhagyó módon - kiemelt, hogy a csapat törzsszurkolója és egy éves bérlet boldog tulajdonosa.
Igen, ott lakom a környéken Londonban, és mindig is Fulham szurkoló voltam. Emlékszik, amikor a Juventus ellen 0-1-ről fordítottunk 4-1-re? Ott Gera két gólt lőtt, fantasztikus meccs volt.
Talán megkereshette volna egy ajánlattal, hogy legyen a Gap modellje.
Nem, a Gap nem nagyon foglalkozik a focival.
Kelet-Európában már nyitottak üzletet Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban is, mielőtt Magyarországra érkeztek, de például Csehországban vagy a szomszédos Ausztriában még nincsenek jelen. Nehezen követhető ez a stratégia, beavatna az időzítés és a helyválasztás részleteibe?
Jó ideje nézzük a magyarországi lehetőségeket, de csak most találtuk meg a megfelelő franchise partnerünket, másrészt mindenképpen a WestEndbe akartunk jönni, és az ingatlan kezelőjével sokáig tárgyaltunk arról, hogy a megfelelő helyet ki tudjuk bérelni. Biztosíthatom, hogy a lépésnek semmi köze nincs az ország gazdasági helyzetéhez, ne is keressen ilyen összefüggést, mondjuk Bulgáriával. Mindenhol terjeszkedni szeretnénk a régióban, ahogy a lehetőségek adódnak.
Ön általában Londonban és New Yorkban tölti az ideje nagy részét, és az Egyesült Államokon kívüli összes ország menedzselése a feladata. Mennyire tűnik homogénnek Kelet-Európa?
Elég sok időt és energiát ölünk abba, hogy országról országra külön vizsgáljuk meg a piaci lehetőségeket. Nem lehet együtt kezelni a térség országait, mert már Zágrábban is mást szeretnek a vevők, mint Budapesten. Magyarországon sok Gap ruhát látok az embereken, látszik, hogy van kereslet az igényesebb darabokra is, nem véletlenül nyitunk itt rögtön két üzlettel. (A WestEnd mellett az Árkád2-ben nyílik a másik bolt.)
Míg Amerikában a Gap a tömegek márkája, attól tartok, hogy nálunk inkább a középosztály engedheti majd meg magának ezeket a ruhákat. Nem tart attól, hogy túl szűk réteg számára lesz csak elérhető a Gap?
Valóban a szélesebb értelemben vett középosztályt szeretnénk megnyerni, és az is egyértelmű, hogy mi nem a H&M vagy a Zara vagyunk. A magyarok igényesen, az alkalomhoz illően szeretnek öltözködni, és úgy látjuk, hogy van igény egy magasabb árszintű, de jobb minőségű választékra. Hasonló a helyzet Bulgáriában és Horvátországban is, nem tartok attól, hogy nem lenne piacunk.
Hol vannak most a divatvilág központjai, van-e elmozdulás Ázsia felé?
Leginkább Londont emelném ki, de a hagyományos központok között maradt New York, Párizs és Milano is, egyszóval ebben az értelemben nincs nyitás Ázsia felé. Sokat járok Japánba, és Tokió tényleg sok szempontból fantasztikusan fejlett, de a divatot továbbra is a régi központokból diktálják.
Azért is kérdeztem, mert láthatóan Ázsia adja manapság az üzleti növekedést.
Természetesen, Kína mellett számos ázsiai országban tudtunk tavaly jelentősen növekedni, a feltörekvő piacok kiválóan teljesítenek, jól megy Törökország, Oroszország és Latin-Amerika is. A Gap bevételének legnagyobb része ma még Amerikából származik, de ez hamarosan változni fog. Észak-Amerikában közel ezer üzletünk van, az a kontinens számunkra megtelt. A globalizáció következtében olyan országokban tudunk sikeresek lenni, mint például Kazahsztán vagy Vietnám, ahol a vásárlók egyszerűen ki vannak éhezve egy jó amerikai márkára. Vietnámban a boltnyitásoknál hosszú sor kígyózik az utcán.
Ennek ellenére a Gap üzleti eredményeit nézve úgy tűnik, mintha a cég 2008 óta stagnálna, egy helyben topogna, a bevétel, a nyereség, az alkalmazottak létszáma alig-alig változott.
Az idei nagyon jó év lesz, a Gap részvények árfolyama rekordmagasságban jár, a designer csapat megújult, ezért mindenki nagyon optimista.