Mennyit ér egy Facebook lájk?

Miközben egyre többen kezdenek költséget és időt nem kímélve rajongókat és lájkolókat gyűjteni a céges Facebook-oldalukra, kevesen gondolkoznak el ezeknek a lájkoknak a valós, piaci értékén. Érték alatt nem azt értem, amennyiért megvehetők ezek a rajongók. Hanem azt, amennyit hozzáadnak a céged üzletéhez.

A Facebook lájkok árát nagyon pontosan meghatározhatjuk: vegyük az összes felmerülő költségünket, a befektetett időt, a közösségi média szakembert, akit szerződtettünk, a hirdetéseket, amiket vásároltunk, és osszuk el a megszerzett lájkok számával. Amikor azonban ezeknek a lájkoknak az értékére kerül sor, ennek a meghatározásával már nehezebb dolgunk van.

Időről-időre megjelennek olyan kutatások, amik azt állítják magukról, hogy pontosan meg tudják határozni egy-egy Facebook-lájk értékét. Ezekkel azonban mindig az az érzése az embernek, hogy elsődleges céljuk a kutatást végző cég szakértelmét bizonyítani (és a szolgáltatásaikat népszerűsíteni), nem pedig valóban használható, érdemi következtetések levonására alkalmas tényekkel szolgálni a piac számára.

Az érdekes és látványos adatok dacára ez a kutatás sem kivétel.

Olyan megállapítások vannak benne, mint hogy:

• Azok, akik a Facebookon rajongói egy bizonyos márkának, 80%-kal nagyobb eséllyel használják is az adott márkát, mint a nem rajongók.
  Persze nem vagyok benne biztos, hogy ez a Porsche brand rajongóira is igaz-e.
• Átlagosan 43%-kal többet költenek az adott kategória termékeire, mint azok, akik nem rajongók.
  A Porsche 5.8 millió rajongójában itt sem vagyok biztos
• 11%-kal nagyobb eséllyel várnak visszatérő, lojális vásárlóvá, mint a nem rajongók.
  Porsche????
• 85%-kal nagyobb eséllyel fogják a márkádat másoknak ajánlani, mint azok, akik nem rajongók.
  Oké, ezúttal nem kötözködöm.

Várjunk csak? Honnan tudjuk azt, hogy nem fordítva ülünk a lovon? Mi garantálja, hogy nem azt állapítottuk meg nagy tudományos pontossággal (amit amúgy eddig is tudtunk, de ha nem, józan paraszti ésszel akkor is könnyedén kitalálhattuk volna), hogy a jó és lojális vásárlóink nagyobb eséllyel fogják lájkolni a Facebook-oldalunkat?

Úgy bizony: sehonnan.

Az összefüggés szép és látványos lehet, de arról, hogy ok-okozati lenne a kapcsolat, sehol nem szól a fáma. Valójában tehát könnyedén történhet az, hogy közösségi médiára szánt tartalommal illetve hirdetéssel pénzért vesszük meg azt a lájkot, ami amúgy is egy lojális vásárlónktól származik. Nem azt mondom, hogy ez egy rossz döntés, hiszen a közösségépítés értékét senki nem vonja kétségbe. Csak egy dologhoz nem jutunk közelebb, ha ezek felől az adatok felől közelítünk: a lájkok értékének meghatározásához.

Mi harminc?

És minél alaposabban vizsgáljuk ezt a kérdést, annál valószínűtlenebbnek tűnik, hogy valaha is sikerül egy szektorokon átívelő, mindenkire univerzálisan érvényes mérési módszerrel szolgálnunk.

A Syncapse felmérése szektorok illetve márkák szerint határoz meg különböző értékeket. A szakemberek szerint így a BMW-nek 1,613 dollárt, a Starbucksnak 177 dollárt, míg a Coca-Colának mintegy 70 dollárt ad hozzá a márkaértékéhez egy-egy Facebook rajongó.

De ezeknél az akkurátusnak tűnő, ám megkérdőjelezhető számításoknál talán beszédesebb, ha a céged Facebook rajongó-gyűjtésével kapcsolatban felteszed magadnak a következő kérdéseket:

Vajon a megfelelő emberek követik a céged Facebook oldalát? Mit szeretnél elérni ezzel az online közösséggel, és ehhez a célhoz megfelelően tudod-e alakítani a Facebookos kommunikációdat?

Megfelelő mértékű az interakció a céged és az online követői között? Sikerül közvetítened azokat az üzeneteket, és megkapod azokat a visszajelzéseket, amiket elvárhatsz egy ilyen virtuális rajongótábortól?

És végül, hogy megfelelő-e az a mérték, ahogy az online követőid fizető vásárlókká válnak?