Egy kép felér ezer szóval. Akkor is, ha a kép háromdimenziós, real time köhécsel kissé feszülten, vagy éppen karót nyelve ül szép ruhában. Olyan valakivel szemben, akit ugyan még csak negyvenöt másodperce ismer, de örülne, ha mostantól néhány évig főnöknek szólíthatná.
Képzeljük el, hogy a hozott anyag ideális. Tanulmányok, diploma, OKJ-s tanfolyamok, nyelvvizsgák, részben multinacionális terepről, részben családias környezetből származó, több éves tapasztalat, valamint intelligensnek mondható motivációs levél és elfogadható fizetési igény: a startkőbe a munkavállaló reményei szerint nem nagyon lehet belekötni. De ott van még a rajt. Ahol pedig ádáz módon rengeteg dolog múlik a nonverbális jeleken.
Körülbelül minden harmadik munkáltató kilencven másodperc alatt dönti el, felveszi a jelentkezőt, vagy sem. A statisztika szerint egy állásinterjún 7 százalékot számít, mit mondunk, 38 százalékot a hangszínünk, a mondataink nyelvtani helyessége, és az a magabiztosság, amellyel megszólalunk. Ezzel szemben 55 százalék múlik azon, ahogy belépünk az ajtón, a járásunkon és az öltözékünkön.
Az állásinterjún felejtsük el az élénk színeket. A munkáltatók a sötét árnyalatokat preferálják. Egyes felmérések szerint kétharmaduk ki is mondja, nem örülnek, ha az alkalmazottaik divatosan vagy trendin öltöznek. Bár nem a ruha teszi a dolgozót, két azonos szinten álló jelentkező között dönthet az, miben jelent meg az állásinterjún. Gyakori az is, hogy HR-szempontból rosszpont a kilátszó vagy eleve látható tetoválás. És bár a testdíszek megítélése nem egyértelmű a munkahelyen, az elhallgatásé annál inkább. Mi történik, ha a jelentkezőt felveszik, és hetekkel, hónapokkal később villan egy tetoválás, egy piercing?
“Ha a főnök rugalmas, túlteszi magát az ügyön,” mondja Tóth Ágnes HR tanácsadó. “Ha nem, akkor addig figyeli az illető, amíg hibát nem talál a munkájában. Azt már beleírhatja a teljesítményértékelésbe. Szóbeli és írásbeli figyelmeztetésekkel élhet, előbb-utóbb el is küldheti az illetőt. Ha nagyon eltér egymástól az, ahogy az interjúra öltözött fel, illetve az, ahogyan munkába jár, az rosszul sülhet el. Ifjabb koromban öt fülbevalóm volt, és akadt olyan munkahelyem, ahol megkértek, vegyek ki hármat,” meséli a szakember.
Nonverbális jelből rengeteg van, és valamennyi könnyen a jelentkező ellen fordul. Általánosságban elmondható, hogy bármilyen állásinterjún a hátrányára szól mindaz, ami negatív tartalmat közvetít. Nem kell ennek megfogalmazódnia, mint ahogy a hatása sem a szavak szintjén nyilvánul meg. Nem kívánt hangulatot indukál, ez pedig nem fog kedvezni az álláskeresőnek. Ilyen, ha nem néz annak a szemébe, akivel beszélget. Ha nem mosolyog. Ha rossz a testtartása. Ha a mellkasa előtt keresztbe fonja a karját. Ha túlzottan gesztikulál. Ha döglött hal a kézfogása. Ha nem bír nyugodtan ülni a széken. Ha túl gyakran birizgálja a haját vagy az arcát.
Ne higgyük azonban, hogy csak vizuális vonalon lehetséges összekuszálni a szálakat. A jelentkező sokat ronthat a helyzetén azzal is, ami a viselkedéséből látszik. Ha túl odaadón szidja az előző munkahelyét. Ha túlmagyarázza, miért nem dolgozik már az előző állásában. Ha lerí róla, hogy még nem tette túl magát a veszteségen. Ha a továbblépés lehetősége vagy a megpályázott állás nem tölti el kellő lelkesedéssel. Ha homályosan nyilatkozik arról, mit lehet elvárni tőle.
Sok vállalat hibának tekinti a célvállalat hiányos ismeretét, szerintük a felkészülésnek kardinális része, hogy a jelentkező alaposan tájékozódjon a cég tevékenységéről, felépítéséről, eredményeiről. Más munkaadók könnyűszerrel eltekintenek az előzetes kutatástól, mondván, ráér az illető megismerni a dörgést, ha már része a csapatnak. Ezzel együtt ha kiderül, hogy nem sajnálta a jelentkező azt a tíz percet, amíg végigkattintotta a vágyott munkahely weboldalát, az vélhetőleg pozitív irányba billenti el a mérleget. Úgy tűnik, mindenkinél kulcsszerepet játszik a felelet a „Miért szeretne nálunk dolgozni?” kérdésre. Ha a jelölt ebben hiteles és meggyőző, nyert ügye lehet akkor is, ha a nonverbális fronton már elkövetett néhány hibát. Sugározza azt, hogy tisztában van a saját képességeivel, és azzal, mit adhatnak hozzá ezek a képességek a vállalkozás jólétéhez, természetesen úgy, hogy azzal mindkét – mindhárom – fél jól járjon.
És végül: jelenjünk meg öt perccel a megbeszélt időpont előtt. A késés ugyanis olyan nonverbális, de annál messzebbre mutató hiba, amelyet a férfias bemutatkozás és az antracit színű öltöny csak üggyel-bajjal hoz helyre.