A kéjelgő és a csodagyerek

A július legvégén elkezdett szerbiai kormányátalakítás a végéhez közeledik, megvan az új pénzügyminiszter, és az is egyre biztosabb, hogy nem lesz szükség előrehozott választásokra. Kérdés azonban, hogy a 29 éves, nem túl tapasztalt Lazar Krstic képes lesz-e rendbe tenni a szerb gazdaságot. Az IMF egykori vezetője, Dominique Strauss-Kahn tanácsadóként mehet Belgrádba.

A jelenleg regnáló szerb kormány tavaly nyári megalakulása óta pengeélen táncol: parlamenti támogatottságát három, számos kérdésben egymással homlokegyenest ellentétes nézeteket valló párt, a Haladó Párt, a Szocialista Párt és a Régiók Pártja (SZER) biztosítja. Éppen ezért még szerbiai elemzők is csak találgatni tudnak, milyen érdeke fűződött ahhoz Ivica Dacic miniszterelnöknek, hogy ilyen körülmények között kormányátalakításba kezdjen.

A szocialista párti Dacic ennek ellenére idén július végén megkezdte a legkisebb koalíciós partner, a Régiók Pártja kiszorítását a kormányból. Először kettéosztotta a SZER elnöke, Mladjan Dinkic által vezetett gazdasági és pénzügyi tárcát, majd közölte a miniszterrel, hogy augusztus végéig mindkét posztról távoznia kell. A kormánykoalíció legerősebb pártja, a korábban a jelenlegi elnök, Tomislav Nikolic által irányított nemzeti konzervatív Haladó Párt vezetése sokáig nem is tudott a dologról, Dacic kész helyzet elé állította őket, mondván, vagy elfogadják a SZER távozását, vagy bomlik a kormánykoalíció, és jöhetnek az előrehozott választások. A haladókat vezető Aleksandar Vucic védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes így kénytelen-kelletlen belement az átalakításba, bár azóta is próbálja tompítani a szocialisták és a SZER közötti feszültséget.

SOS-bolt Belgrádban. Forrás: AFP/Andrej Isakovic

Sokasodó gondok

A gazdasági és pénzügyminiszter menesztésének hírére a szerb dinár árfolyama zuhanórepülésbe kezdett, tovább tetézve déli szomszédunk gazdaságának így is komoly gondjait. A szerb GDP ugyan továbbra is nő, a növekedési ütem azonban a 2013 első negyedévi 2,1 százalékról 0,7-re csökkent. Az infláció eközben még mindig 10 százalék környékén mozog, ezért a jegybank továbbra is kénytelen rendkívül magasan - jelenleg 11 százalékon - tartani az alapkamatot, ez viszont fékezi a gazdaságot.

Nemzetközi pénzügyi elemzők kiemelik, hogy a vállalkozásbarát Mladjan Dinkic megszorításokra is alapozó reformjai képesek lehettek volna a gazdaság rendbetételére, ám a szocialisták jó eséllyel épp Dinkic népszerűtlen intézkedései miatt döntöttek a SZER-rel való szakítás mellett.

A kormánykoalíció a Szerbiai Egyesült Régiók kiválásával 16 parlamenti helyet veszített, tehát a 250 parlamenti mandátumból a még éppen többséget jelentő 128 hely marad kormánypárti. Az SZER kiválása egyébként balra tolja a koalíciós tengelyt, ami csökkenti annak az esélyét, hogy végrehajtják a sürgető gazdasági reformokat - vélte Timothy Ash, a brit Standard Bank vezető elemzője. De az előrehozott választások elkerülése önmagában is kedvező abból a szempontból, hogy nem erősödik az országgal szembeni bizalmatlanság, és nem torpannak meg Szerbia és az Európai Unió tárgyalásai.

Üzletszerű kéjelgő helyett csodagyerek

Miután Dinkic távozása biztossá vált, azonnal megindultak a találgatások, ki vezeti majd a szerb gazdaságpolitikát. Az kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy Dinkic pótlása igen nehéz lesz, mivel ő volt a kormánykoalíció legkompetensebb gazdasági szakembere, korábban a szerb jegybankot is vezette.

Az utódkeresés legnagyobb szenzációja az volt, hogy augusztus elején Vucic miniszterelnök-helyettes bejelentette: a kormány szeretne együttműködni az IMF volt vezetőjével, a most Franciaországban épp üzletszerű kéjelgéssel vádolt Dominique Strauss-Kahnnal. Vucic egy tévéinterjúban azt közölte, hogy Dominique Strauss-Kahn segíthetné Szerbiát a költségvetési, illetve más gazdasági problémák megoldásában, különösen a Nemzetközi Valutaalappal való kapcsolattartásban. És bár Vucic végig egy tanácsadói pozícióról beszélt, a pénzügyminiszteri poszt betöltetlensége miatt azonnal megindultak a találgatások, hogy esetleg tárcavezetőnek jönne-e a francia bankár.

Az IMF volt vezetője, a szerbek által körüludvarolt Strauss-Kahn. Forrás: AFP/Martin Bureau

Csütörtökön kiderült: nem, ugyanis a kormány bejelentette, hogy Dinkicet a még Szerbiában is szinte ismeretlen Lazar Krstic követi majd a miniszteri székben. A neves amerikai egyetemen, a Yale-en végzett szakember mindössze 29 éves, de makrogazdasági és vezetői tapasztalata nincsen, ezért is erősödtek fel ismét a Strauss-Kahn tanácsadói szerepvállalását övező várakozások. Egy képzett, friss gondolkodású miniszter és a remek kapcsolatokkal, valamint nagy tapasztalattal rendelkező francia bankár esetleges együttműködéséből ugyanis akár valami egészen jó is kisülhet.

A szerb gazdaságpolitika leendő vezetője, Krstic. Forrás: Youtube

Krsticről egyelőre nem sokat tudni. Csütörtökön a Blic szellőztette meg, hogy kinevezése már biztos. A lap információi szerint a leendő miniszter egy hatoldalas munkaanyagban részletezte elképzeléseit, melyet Vucicnak adott át. A dokumentum szerint Krstic a munkanélküliséget, az adózási kihágásokat, a bonyolult engedélyeztetéseket és a korrupciót tartja a szerb gazdaság legnagyobb problémáinak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány legerősebb embere, Aleksandar Vucic elégedett az új jelölttel, több helyütt is pozitívan nyilatkozott róla.

Strauss-Kahnról pedig egyelőre annyit tudhatunk biztosan, hogy ő maga is szívesen állna valahol újra munkába, azonban egy korábbi interjúja szerint nem politikusként, hanem gazdasági tanácsadóként. Esetleges szerbiai szereplésére árnyékot vethet a vele szemben folyó franciaországi eljárás. Bár ez jogilag egyelőre nem akadályozza, hogy Szerbiában vállaljon gazdasági tanácsadói pozíciót, de ha a francia bíróság bűnösnek találja, lehetnek gondok, Szerbia pedig biztosan nem akarná egy ilyen ügy miatt maga ellen hergelni Franciaországot az EU-csatlakozási tárgyalások közepén.