A Budapest Bank időre kiszórta a 44 milliárdot

Több mint 700 új ügylet fért bele abba a 44 milliárdos keretösszegbe, amit a kkv-finanszírozás fellendítése érdekében az MNB bocsátott a Budapest Bank rendelkezésére. A szoros határidő ellenére a bank a teljes összegre megkötötte a szerződéseit - közölték pénteken az MTI-vel.

A nyáron az MNB-által bejelentett program célja az volt, hogy a hazai bankok számára forrást biztosítson a kkv-szektor hitelezésének felturbózására, ezzel élénkítve a gazdaságot.

Miközben a szakértők egyetértettek a jegybank programjának célkitűzéseivel több kritika érte az időzítést: a hitelekről ugyanis a nyári uborkaszezon közepén, mindössze néhány hét alatt kellett megállapodniuk a bankoknak és az ügyfeleiknek. A program részletei ugyanis május végére tisztázódtak le, júniusban tudták a bankok az ügyfeleket értesíteni, a hitelszerződések megkötésének végső határideje pedig augusztus 29-e volt.

A Budapest Bank időre megkötötte a szerződést a 44 milliárdos kkv-hitel keretösszegről.

Ebbe az időkeretbe kellett beleférnie a stratégiai tervezésnek (vagyis annak, hogy a vállalatok kitalálják, mire szeretnék felhasználni a felvett hitelt), a pályázatok elkészítésének, a hitelelbírálásnak, a szerződési feltételek megtárgyalásának valamint magának a szerződéskötésnek.

A Budapest Bank most bejelentette, hogy a számos nehezítés ellenére sikeresen vette az akadályt.

Felpezsdült az élet

"Az MNB programja pezsgést hozott a piacon, mind a vállalatok, mind a bankok aktivitása megnövekedett", mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője. A BB stratégiája szerint a kapott összeg elosztását úgy alakította, hogy minél több vállalkozás valósíthasson meg új beruházást, és meglevő partnerei mellett új ügyfeleket is kiszolgáljon. "A program hosszú távú piaci hatását csak ezután fogjuk látni, de a visszajelzések azt vetítik elő, hogy a vállalkozások most lendületet kaptak a további fejlesztésekhez is", tette hozzá Tóth Viktor.

Az új hitelek iránt a vártnál nagyobb volt az érdeklődés, és a BB stratégiájában is kiemelt helyen szerepelt, hogy minél több forrás új hitelként, ne pedig a meglévő hitelek kiváltásaként realizálódjon, ez utóbbi ugyanis nincs élénkítő hatással a gazdaság egészére. Ennek eredményeként az I. pillérben fele-fele arányban oszlanak meg az új hitelek és a hitelkiváltás, mondták most az MTI-nek.

Külön keret a mikrovállalkozásoknak

Az új hiteleken belül a kkv-knál a beruházási hitelek vannak túlsúlyban, arányuk 65 százalék, míg 35 százalékot forgóeszközhitelként igényeltek.

A Budapest Bank a mikrovállalkozások számára is külön keretet biztosított, körükben több mint 200 szerződés született, melyekből közel azonos a beruházási és a forgóeszközhitelek aránya (55 és 45 százalék).

A BB figyelembe véve ügyfelei igényeit és azt a célt, hogy a lehető legtöbb vállalat részesedjen a programból, a kisebb összegű szerződésekre fókuszált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100-150 millió forint, a mikrovállalkozásoknál pedig 8-10 millió forint.

A hitelcélokat tekintve a kkv-knál elsősorban az eszközpark felújítása, az amortizálódott berendezések lecserélése jellemző. Számos cég beruházásra elnyert EU-s vagy állami támogatása kiegészítéséhez vette igénybe az új forrást. Így például egy Baranya megyei, 120 főt foglalkoztató tetőcserépgyártó vállalkozás 800 millió forintos fejlesztését részben a GOP vissza nem térítendő innovációs támogatásából, önerőből és az MNB hitelprogram keretében kapott hitelből kívánja megvalósítani. Mikrovállalkozásoknál a leggyakoribb hitelcél a tárgyi eszközök beszerzése.

Az I. pillér hitelkeretéből a volument tekintve főként az agrár (30 százalék), illetve a kereskedelmi szektor (18 százalék) és a feldolgozóipar (13 százalék) vállalkozói részesültek. A földrajzi elosztást tekintve Budapest, és ettől alig elmaradva az észak-nyugat-magyarországi régió jár az élen.

A II. pillér közel 20 százalékát a bank átcsoportosította az I. pillérbe, így a devizahitelek kiváltására igényelt összeg végül a teljes keret közel 40 százalékát tette ki. Az ügyfelek átlagosan közel 100 millió összegű - elsősorban euró és svájci frank alapú - devizahitelt váltottak át.

A beruházási hitelek esetében a hitelösszeg legalább 30 százalékát szeptember 30-ig kell folyósítani, az e feletti rész felhasználása pedig 2014. március 31-ig lehetséges.