Az Álom Sziget Kft. anyavállalatának megrendült anyagi helyzete miatt tudja visszavásárolni a kormány a Hajógyári-sziget déli részén elterülő, kaszinófejlesztésre szánt területet - legalábbis ezt valószínűsíti a cég hitelminősítésének romlása.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 3,99 milliárd forintért megveszi az Álomsziget néven tervezett ingatlanfejlesztés telkeit, melyek az óbudai Hajógyári-sziget öble mentén fekszenek. A terület tulajdonosa, az Álom Sziget 2004 Kft. kaszinót, konferenciaközpontot és szállodákat épített volna a területre. 2007 óta készítette elő a 400 milliárdos beruházást, kaszinókoncessziót is szerzett hozzá.
A kormány célja, hogy "aktív és passzív rekreációt elősegítő - elsődlegesen kulturális és sportcélú - lakossági kikapcsolódás, szabadidős tevékenység eltöltésének lehetőségeit biztosító közösségi tér" jöjjön létre, ennél konkrétabbat még nem tudni a terület sorsáról.
A kaszinófejlesztés megindulását a válság akadályozta meg, most pedig alighanem azért kell végleg feladni, mert az anyacégnek sürgősen pénzre van szüksége. A kaszinókomplexum a Plaza Centers nevű izraeli ingatlanfejlesztő vállalat projektje: az általa az MKB Bankkal közösen birtokolt Ercorner Kft. az Álom Sziget 2004 Kft. fő tulajdonosa.
A Plaza Centers számos bevásárlóközpontot épített Magyarországon az ezredforduló környékén, és legtöbbjüket el is adta azóta. Hosszú ideig jól ment a szekere, tavaly azonban gondjai adódtak. Októberben kudarcba fulladt egy 100 millió dolláros kötvénykibocsátás, bár ezt "technikai okokkal" magyarázták. Idén nyáron aztán néhány nap leforgása alatt a Standard & Poor's, majd a Moody's hitelminősítő is leminősítette a céget.
A Moody's három fokozattal (Ba1-ről B1-re) rontotta az adósosztályzatot - olyan szintre, ahova a "magas kockázatú" adósokat sorolja. Ennél is beszédesebbek voltak a leminősítésekhez fűzött kommentárok. Az S&P például, azt írta, hogy a Plaza Centers likviditása gyenge, ezért már a következő 12 hónapban is nehezen fogja tudni teljesíteni a törlesztési kötelezettségeit. Az idén novemberben és decemberben kamatokkal együtt 31 millió eurót (mintegy 9,3 milliárd forintot) kellene visszafizetnie a hitelezőinek.
A két hitelminősítő lényegében egybehangzóan azt állapította meg, hogy a Plaza Centersnek akkor van esélye a felszínen maradásra, ha vagyontárgyainak jelentős részét rövid időn belül eladja, ami a jelenlegi piaci helyzetben nem lesz könnyű. A tíz országban, köztük Hollandiában, Indiában és az Egyesült Államokban is jelen lévő cégcsoportnak valószínűleg nem a budapesti ingatlanai a legértékesebbek, de a magyar kormány visszaállamosítási törekvései alighanem kapóra jöttek, amikor arról kellett dönteni, hogy mit próbáljanak pénzzé tenni.
A cég ugyan a legtöbb általa építtetett plázát már régen eladta, de van, ami még mindig az övé, így a óbudai Új Udvar bevásárlóközpont és egy, a székhelyeként is funkcionáló irodaház az Andrássy úton. Szerettük volna megkérdezni, hogy sor kerülhet-e ezek értékesítésére is, de a magyar leányvállalatnál telefonon azt mondták, hogy semmilyen formában nem akarnak nyilatkozni. A Plaza Centers NV-hez küldött e-mailünkre nem reagáltak.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az állam 3,9991 milliárd forintot fizet a Hajógyári-szigeti ingatlanokért. 2004-ben az ÁPV Rt. ugyan 4,6 milliárdért adta el a területet, de pár évvel később az állam egy opciós joggal élve majdnem 1 milliárdért visszavette azt a földdarabot, amelyben a római Hadrianus-palota romjai fekszenek. A közel 4 milliárd így első ránézésre nem tűnik diszkontárnak, bár az ügylet részleteinek ismerete nélkül ezt nyilván nehéz megítélni.
Érdekes, hogy az Álom Sziget 2004 Kft. tavalyi mérlegének tanúsága szerint a cég 2012-ben beperelte a magyar államot, a kaszinóüzemeltetésre kötött koncessziós szerződés (vagyis nyilván a fizetési kötelezettség) kezdő időpontjának módosítását kérve. Ettől a pertől vélhetően most visszalépnek.
Az ügyészség nyomozott, de nem talált semmit
2010 decemberében a Központi Nyomozó Főügyészség Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán nyomozást rendelt el a privatizáció miatt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette gyanújával. A nyomozást azonban 2012. május 31-én bizonyítottság hiányában megszüntette - közölte kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség.