A szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) azzal gyanúsítja Hernádit, hogy lefizette Ivo Sanader - azóta nem jogerősen elítélt - volt kormányfőt azért, hogy a Mol megszerezhesse a résztulajdonában álló horvát olajvállalat, az INA irányítását.
Az USKOK két alkalommal nemzetközi jogsegély keretében kérte Hernádi kihallgatását a magyar hatóságoktól - olvasható a bíróság közleményében. A megkereséseknek - a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva - nem tettek eleget Magyarországon. Ezután kétszer kérték a magyar igazságügyi szerveket, hogy kézbesítsék az USKOK idézését, aminek szintén nem tettek eleget.
Magyarországról az a válasz érkezett, hogy a kérelemnek biztonsági okokból és a nemzeti érdekek védelme miatt nem tudnak eleget tenni - írja a zágrábi bíróság.
Hernádinak szeptember 25-én kellett volna megjelennie a gyanúsítotti kihallgatásán Zágrábban.
A bíróság szerint az időpont megjelent a magyarországi sajtóban, illetve Csányi Sándor, a Mol igazgatóságának alelnöke is tudomásul vette, amikor 2013. szeptember 18-án Zágrábban járt.
A bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy Hernádi - annak ellenére, hogy tudja: gyanúsítottja egy korrupciós ügyben folyó nyomozásnak - nem akar megjelenni a horvátországi igazságszolgáltatás előtt. Ezért a bíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását - áll a közleményben.
A hír megjelenése után a Mol árfolyama esni kezdett, írja az Investor.hu.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban tanúként meghallgatta Hernádit. A horvát nyomozás anyaga a magyar ügyszség rendelkezésre állt, a "Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta, annak alapján megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt" - írta a Legfőbb Ügyészség. Hernádi ellen 2012. január 20-án megszüntették a nyomozást. A nyomozás teljes iratanyagát megküldték a horvát ügyészségnek.
Magyarország és Horvátország között továbbra sincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezmény, a horvát hatóságok pedig nem küldtek, hiszen nem is küldhettek hivatalos idézést a Mol elnök-vezérigazgatójának - mondta Valki László nemzetközi jogász az MTI érdeklődésére.
Valki László hangsúlyozta, hogy Horvátország uniós csatlakozási szerződésének függeléke tartalmazza ugyan a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, ám ez csak akkor lép majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással. Valki László emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan, hanem több mint egy évvel később léptették hatályba az egyezményt.
Mint elmondta, a horvát hatóságok jelenleg csak magánlevelet küldhetnének Hernádi Zsoltnak, de annak sem lenne jogi érvénye. Ha pedig az illetékes horvát bíróság európai elfogatóparancsot bocsátana ki - amire egyébként joga van -, annak végrehajtását szerinte az eljáró szerv, a Fővárosi Törvényszék megtagadná. Az európai elfogatóparancsot szabályozó uniós kerethatározat alapján ugyanis el lehet utasítani a végrehajtást, ha az érintett állam hatóságai már nyomoztak az ügyben és megszüntették az eljárást.