Csúnyán ferdít a kormány a csodás adatokkal

Való igaz, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most, de a foglalkoztatottak között rengeteg a közmunkás és az állami alkalmazott. A versenyszektorban közel sem ilyen vidám a helyzet. A kormány kezére játszik a kivándorlási hullám is.

Történelmi csúcson a foglalkoztatás - büszkélkedett a Nemzetgazdasági Minisztérium a statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb adatok alapján. És valóban, a rendszerváltás óta soha nem volt ennyi - 3 millió 981 ezer - embernek munkája. Érdemes azonban kicsit mélyebbre ásni, hiszen jóval túl vagyunk a kormányzati ciklus delén, jövőre parlamenti választások lesznek, és erre a területre vonatkozik a Fidesz-kormány egyik szimbolikus vállalása.

Egymillió tíz év alatt, háromszázezer három év alatt

Tíz év alatt egymillió új munkahely - ez volt a 2010-es megméretésre ráfordult Fidesz egyik nagy, a kormányprogramba is átemelt ígérete. Nem sokkal később, 2011 elején beláthatóbb időtávra is vállalásokat tett a kabinet. Azt mondták, négy év alatt 300 ezer munkahelyet teremtenek (néha pedig azt, hogy ezt 2014 végéig valósítják meg). De az is elhangzott, hogy 2015-ig 400 ezer új munkahelyet teremtenek. A miniszterelnök európai és hazai fórumokon többször a munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítése mellett érvelt.

Ám ha értékelni szeretnénk, mennyiben sikerült beváltani az ígéretet, nyomban az elején beleütközünk abba a problémába, hogy a kormányoldal vállalása nem teljesen egyértelmű. A legkorábbi nyilatkozatok (például Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkáré 2011 márciusában, vagy Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszteré 2011 májusában) arról szóltak, hogy négy év alatt 300 ezer munkahelyet teremtenek a versenyszférában. Ám amikor az ország újra a recesszió felé sodródott, és a munkahelyek megszűnéséről érkeztek hírek (2012 elején a Nokia komáromi gyárának bezárásáról vagy a Malév csődjéről, a nagymértékű minimálbér-emelés miatti leépítésekről), a kormány gőzerővel a közmunkaprogramok felfuttatásán kezdett dolgozni. Az időszak elején emlegetett kitétel ekkor már elmaradt, és úgy tűnhetett, hogy a ciklus végéig a kormány nem a piaci szférában, hanem összesen akar 300 ezerrel több munkást látni.

A most megjelent adatok alapján eddig 200 ezerrel több állás lett. A szám azonban csalóka, mert a 3 millió 981 ezres foglalkoztatotti létszám az idei nyár három hónapjának átlaga, míg a kormányzati ciklus kezdő időpontja a 2010 április-június közötti három hónap volt (a KSH három hónap átlagát veszi, amikor a munkaerő-piaci helyzetről jelent). Márpedig a nyári idénymunkák beindulása önmagában is megdobja a munkások számát. Módszertanilag akkor járunk el helyesen, ha azonos időszakokat hasonlítunk össze: a 2010 április-júniusi adattal a 2013 április-júniusi számot vetjük össze. A két időpont között a nemzetgazdaságban 152 ezerrel nőtt a munkahelyek száma. Ez azonban elfedi, miként alakult a dolgozók száma a versenyszférában.

A foglalkoztatottak négy csoportba sorolhatók, a piacgazdaságban mindig a versenyszféra ad munkát a legtöbb embernek, de az állami-költségvetési alkalmazottak is népes tábort alkotnak. A Fidesz-kormány alatt azonban a közmunkások is egyre többen lettek. Foglalkoztatottnak minősülnek azok a külföldön munkát vállalók is, akik legfeljebb egy évvel ezelőtt mentek el itthonról, de nem vitték magukkal az egész családjukat és időnként hazajárnak. A külföldön szerencsét próbálók kivándorlási hullámáról szólnak jó ideje a hírek, ez pedig a foglalkoztatottsági statisztikákban is a kormány kezére játszik.

A jegybank minapi tanulmányában (39-40. oldal) szétbontotta a nemzetgazdasági foglalkoztatottak számának változását a négy csoport között.

Ebből több érdekesség is kiderül. Az egyik, hogy hiába volt néhány kísérlet az állami szektor csökkentésére (a költségvetési kényszer miatt minden évben veszítettek pénzt a minisztériumok, idén pedig sok helyen el kellett küldeni nyugdíjas korú állami alkalmazottat), három év alatt 27,5 ezerrel nőtt az állami szféra létszáma. Közmunkásból 30 ezerrel lett több, mint három éve, vagyis az országban létesült pluszmunkahelyek közül minden ötödik a felfuttatott közmunkaprogramoknak köszönhető. 2013 második negyedévében kis híján 150 ezer közfoglalkoztatottat mért a statisztikai hivatal.

A közmunkások több ok miatt lettek többen. Kilencről három hónapra csökkent a munkanélkülieknek járó juttatás, ezt követően pedig a munkaképeseknek közmunkában kell részt venniük, máskülönben nem kapnak pénzt az államtól. A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával munkaképesnek minősített embereknek is a közfoglalkoztatás kínálkozik, mert a legtöbben nem tudnak elhelyezkedni a versenyszektorban. A szociális segélyezésen is szigorított a kormány, ami szintén a közmunka világába tereli az érintettek egy részét.

A közmunkaprogram tehát a korábbi munkanélküliek és az inaktívak (munkát nem kereső, de munkaképes személyek) táborából táplálkozik. Részben ezért is lettek kicsit kevesebben a statisztikákban munkanélküliként szereplők, és ennek is köszönhető, hogy a munkanélküliségi ráta - négy év után - egy számjegyűre szelídült.

A foglalkoztatásnövekedés második legjelentősebb tényezője a kivándorlás. A külföldön dolgozók 42 ezerrel lettek többen. Azt a kormány is elismeri, hogy részben a külföldön munkát vállalóknak köszönhető a munkahelyek számának növekedése.

Három év alatt a versenyszektorban 53 ezerrel több munkahely lett. Bár a munkahelyek számának bővülésében - a négy tényező közül - ez játszotta a legnagyobb szerepet, de még így is csupán minden harmadik új állás jött létre a magánszektorban. Innen nézve tehát a kép korántsem olyan rózsás. Még jobban árnyalja a képet, hogy idén az első negyedévről a második negyedévre a magáncégek több embert küldtek el, mint ahányat felvettek, és, amint arra a jegybank is rámutatott, a válság előtti szintet még mindig nem érte el a versenyszférában dolgozók száma.

A közmunkások még többen lesznek

Az azonban elvitathatatlan, hogy a munkapiaci aktivitásban egyértelmű előrelépés látható. Az EU-ban csak pár országnak sikerült emelnie azoknak az arányát, akik munkaképes korúak, és dolgoznak is. A kelet-európai, hasonló helyzetben levő államok közül háromnak sikerült javítania, és ezek egyike Magyarország. Az is igaz ugyanakkor, hogy volt honnan feltornászni a foglalkoztatási rátát, amely még így is az egyik legkisebb a 28 tagú EU-ban.

A közeljövőben a gazdaság lassú élénkülése nem azt hozza magával, mint amit várnánk. A jegybank tanulmánya azt sugallja, hogy a versenyszektorban kevésbé nőhet a foglalkoztatottság. Az elmúlt időszakban a vállalatok elsősorban nem leépítésekkel reagáltak a nehezebbé váló működési környezetre (recesszió, a nagymértékű minimálbér-emelés miatt megugró munkaerőköltségek, néhány szektorban a különadók), hanem a munkaórákat csökkentették: nyolcórásból négy- vagy hatórás állásokba tették át az alkalmazottaik egy részét, eltöröltek túlórákat, négynapos munkahetet vezettek be. A gazdasági növekedés újraindulása ezért az első időben a ledolgozott órák emelkedéséhez vezet, és csak ezt követően, erőteljesebb gazdasági növekedés esetén vesznek fel új embereket a magánszektorbeli cégek.

A foglalkoztatottak száma azonban az országban tovább nőhet, elsősorban a még nagyobb lendülettel pörgetett közmunkaprogramoknak köszönhetően. A kormány nemrég bejelentette, hogy novemberben téli közmunkaprogramot indít (eddig télen a közfoglalkoztatás lényegében leállt), ami 200 ezer embert érinthet.